A csónakra Grandson falu közelében bukkantak rá – mesélték a feltárásban részt vevő régészek. 12,3 méter hosszú, és egyetlen tölgyfa törzséből faragták ki. Három és fél méter mélyen bukkantak rá a harmadik legnagyobb svájci tó északi partjánál, egy homokos partszakaszon – közölte Vaud kanton régészeti hivatala. A leletet szerdán mutatták be a nagyközönségnek.
A csónak pénteki kiemelését több hónapos előkészítő munka előzte meg, amelynek során a vízalatti állagmegőrzésben járatos szakértők segítettek a régészeknek. A svájci és a közép-európai tavak igen gazdagok régészeti leletekben, még azokból az időkből, amikor cölöpökön álló falvak épültek a partjaikon, amelyek az UNESCO világörökségi listáján is szerepelnek. Ezek a települések a Kr. e. ötödik évezred és a Kr. u. 500-as évek között keletkeztek, de a régészek szerint a csónak ezen civilizációk vége felé készülhetett.
A szénizotópos kormeghatározás szerint a csónak Kr. e. 750 és 520 között készült, amikor a tó partján már nem álltak falvak. Nem sok vízi jármű maradt fent ilyen jó állapotban – idézte Nicole Pousazt, a kantoni régészeti hivatal munkatársát a SWI swissinfo.ch hírportál.
Nyitókép: a Neuchâteli-tó látképe. Fotó: Shutterstock
