Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét Bartók-mű ősbemutatója az Ybl-palotában volt: A fából faragott királyfié 1917-ben, A kékszakállú herceg váráé 1918-ban. Kiemelte, az akkori vezetőség „mindennek dacára” látta meg bennük a színpadi potenciált. (A Lipótvárosi Kaszinó operapályázatának bírálóbizottsága 1911-ben játszhatatlannak ítélte és visszautasította A fából faragott királyfit.) Ókovács felidézte a táncjáték keletkezésének és bemutatójának körülményeit, érdekességként elmondta, az intézmény akkori karmesterei közül senki nem vállalta a vezénylést, kizárólag az az Operában vendégként dolgozó olasz Egisto Tango, aki az ősbemutatót dirigálta, csakúgy, mint egy évvel később, A kékszakállú vára esetében. Akkoriban nem lehetett Bartókot Bartókkal párosítani, utalt Ókovács arra, hogy abban az időben a darabot más közönségvonzó darabokkal, általában vígoperákkal párban tűzték műsorra, ma viszont, tette hozzá, ez a kötelező.
A főigazgató elmondta, hároméves ciklusokban gondolkodnak: a jelenlegi párosítást egy tisztán tánc Bartók-triptichon követi, majd a Galambos Péter rendezte Kékszakállú mellé Vajda János Mario és a varázslója kerül, mintegy a „staféta átadását” jelezve.
Kocsár Balázs, az est karmestere megjegyezte, hogy A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát már több alkalommal vezényelre, A fából faragott királyfival február 11-én debütál. „Ez régóta várt pillanat számomra” – fogalmazott Kocsár Balázs. Kiemelte a darab színgazdagságát, és hozzátette, ilyen szakmai tanúbizonyságról példát mutató, ilyen „minden ízében leíró, láttató zene” kevés van az Bartók-életműben, és úgy vélte, a bartóki, Balázs Béla-i gondolatokhoz hű, „korunkhoz és a nagy elődökhöz méltó” előadás születik.
Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója felidézte, 2019-ben Velekei László kapta a Seregi László-díjat, a kitüntetés velejárója, hogy a díjazott egy koreográfiát készíthet a Magyar Nemzeti Balettnek. Solymosi kiemelte Velekei precizitását és felkészültségét, ami azért is volt fontos, mert rövid idő állt rendelkezésükre. Ennek ellenére „fénysebességgel készült el a darab”, mondta a balettigazgató, ami figyelembe véve a szólisták esetében három teljes, a kar tekintetében pedig két szereposztást, kivételesnek tekinthető. Elmondta, Velekei feszes koncepcióval érkezett, de rugalmasan, nyitottan állt a társulathoz, így a művészek és koreográfus kölcsönösen inspirálták egymást.
Velekei László, aki első alkalommal dolgozott a Magyar Nemzeti Balett társulatával, elárulta, számára „hatalmas megtiszteltetés ebben a csodálatos házban és a világ egyik legjobb együttesével” dolgozni. A fából faragott királyfiról elmondta, a tudatosan választották Csepi Alexandra dramaturggal „a táncra fókuszáló, pergőbb, feszesebb dramaturgiájú művet”, és kiemelte a táncosok tehetségét, hozzáállását, bizalmát.
A Királykisasszonyt alakító Felméry Lili úgy fogalmazott, izgalmas heteken vannak túl, amely alatt zeneileg és a koreográfustól is sokat tanultak. Rónai András, aki a Fabábut táncolja, hangsúlyozta, közös alkotás révén született az előadást, Velekei László őket is bevonta a koreográfiába, a táncművészek ötleteiből, mozdulataiból indult ki, ezért azt érzik, a darab az övék is.
Az est második felében Kasper Holten 2018-ban az Erkely Színházban bemutatott, ott mindössze három alkalommal játszott Kékszakállú-rendezését láthatja a közönség Vörös Szilvia, valamint Bretz Gábor és Palerdi András közreműködésével. Az az előadás a mű ősbemutatójának 100. évfordulójára készült, különlegessége pedig az, mondta el Ókovács Szilveszter, hogy a dán rendezőt az Operaház egykori festőműterme ihlette meg. Ez az átalakítás után próbaterem lett, így „visszanézhetünk az Operaház épületének múltjába is”, jegyezte meg Ókovács.
A főigazgató véleménye szerint „Bartók zenéjének jót tesz, ha mindenkinek van róla gondolata”. Annak kapcsán, hogy az intézmény több Kékszakállút is repertoáron tart – és azt sem zárta ki, hogy a Nagy Viktor-féle, Makovecz Imre díszleteivel játszott verzió is visszatérjen – aláhúzta, az izgalmas darabokat épp ezért kell gyakran frissíteni, hiszen egy-egy új feldolgozás „más fénytörésben mutatja a nagy műveket, azok párbeszédbe kerülnek egymással”.
A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára február 11. és 26. között hat alkalommal látható a Magyar Állami Operaházban.
Fotó: MTI / Kovács Attila
