A vikingek nem hordtak szarvas sisakot, és fürödtek is

Nem minden viking volt szőke és kék szemű, és extrémen erőszakos sem. Viszont ötszáz évvel Kolumbusz előtt eljutottak az amerikai kontinensre.

Stockphoto - Harcos - Viking - Skandinávia. Fotó: Shutterstock
A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock

A vikingekről rengeteg tévhit él a köztudatban, amelyek nagy része a 19. századi romantikus vagy egzotikus művészi ábrázolásokból származik, ilyen például a szarvas sisakos harcos képe. Valójában sem szarvakat, sem szárnyakat nem viseltek a sisakjaikon; ez az elképzelés Carl Emil Doepler német művész Wagner operáihoz tervezett jelmezeiből ered, és a hollywoodi filmek is tovább erősítették ezt a mítoszt.

Egy másik gyakori, ám valószínűleg hamis történet az úgynevezett vérsas kivégzés, amelyet néhány középkori forrás említ. Ezek szerint a vikingek az ellenség bordáit hátrafelé felnyitották, majd a tüdejét kihúzták, viszont a régészet nem találta ennek nyomát, és sok kutató szerint csak dramatizált legenda lehetett.

A vikingeket gyakran kizárólag fosztogatóként emlegetik, de valójában kereskedők és felfedezők is voltak. Bizánctól Észak-Amerikáig terjedt a hatókörük, és például az új-fundlandi L'Anse aux Meadows telep bizonyítja, hogy

ötszáz évvel Kolumbusz előtt eljutottak az amerikai kontinensre.

De a különösen erőszakos vikingek képe is torz. Bár valóban harciasak voltak, a kor más népei sem voltak békésebbek, a középkori Európában ugyanis a háborúskodás általános volt. Szintén tévhit, hogy minden viking szőke és kék szemű volt. A legújabb DNS-vizsgálatok kevert származást mutatnak: sokuknak déli, szláv vagy akár számi ősei is lehettek. Tehát a viking nem faji, hanem kulturális közösséget jelölt. Az is hamis kép, hogy a vikingek piszkosak lettek volna. A régészeti leletek szerint nagy figyelmet fordítottak a tisztálkodásra: fésűt, csipeszt, fülkanalat, sőt szappant is használtak, és naponta mostak.

A kereszténység térhódítását is gyakran úgy ábrázolják, mintha az szelídítette volna meg a vikingeket. Bár sokan valóban áttértek a keresztény hitre – például Kékfogú I. Harald dán király –, az erőszakos viselkedés ettől nem szűnt meg. Keresztény vikingek is követtek el tömegmészárlásokat, így a „megszelídülés” inkább vallási propagandának tűnik, mint valós történelmi folyamatnak.

A vikingek valójában sokkal összetettebb, kulturálisan gazdagabb és kevésbé karikatúraszerű nép voltak, mint ahogyan azt a hagyományos mítoszok mutatják.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

A korcsolyázás elsőrandi-program, a síelés az elit sportja

A tél nem csak zord napokat és hideg, borús időt hozott, sok év után ismét nagy hóval és befagyott tavakkal ajándékozott meg minket. És ha sok enyhe tél után újra van hó, előkerülnek a szánkók és korcsolyák is. De vajon a magyar kultúrában hagytak-e nyomot a sílécek, szánkók és korcsolyák?

Könyves Kálmán megszilárdította és Kelet-Közép-Európa meghatározó hatalmává tette a magyar államot

Kilencszáztíz éve, 1116. február 3-án halt meg Székesfehérváron Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény magyar állam megszilárdításában, és akit életében Európa legműveltebb uralkodójaként tartottak számon.

Fakutyák, jégvitorlások és karnevál a régi Balaton jegén

Kovács Emőke történész, a Balaton művelődéstörténetének kutatója egy képzeletbeli téli sétára hívja az olvasókat.

A magyar dínóktól az őssejtkutatásig vezet a Magyar Kultúra magazin

Milyen titkokat rejthet a DNS-állományunk? Létezik-e genetikailag meghatározható magyarság, és vajon hol kezdődik a történelmünk? És milyenek voltak a „magyar dínók”? A Magyar Kultúra magazin 2026. januári lapszáma a régmúltba tekint és őseink nyomába ered.