A vikingek nem hordtak szarvas sisakot, és fürödtek is

Nem minden viking volt szőke és kék szemű, és extrémen erőszakos sem. Viszont ötszáz évvel Kolumbusz előtt eljutottak az amerikai kontinensre.

Stockphoto - Harcos - Viking - Skandinávia. Fotó: Shutterstock
A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock

A vikingekről rengeteg tévhit él a köztudatban, amelyek nagy része a 19. századi romantikus vagy egzotikus művészi ábrázolásokból származik, ilyen például a szarvas sisakos harcos képe. Valójában sem szarvakat, sem szárnyakat nem viseltek a sisakjaikon; ez az elképzelés Carl Emil Doepler német művész Wagner operáihoz tervezett jelmezeiből ered, és a hollywoodi filmek is tovább erősítették ezt a mítoszt.

Egy másik gyakori, ám valószínűleg hamis történet az úgynevezett vérsas kivégzés, amelyet néhány középkori forrás említ. Ezek szerint a vikingek az ellenség bordáit hátrafelé felnyitották, majd a tüdejét kihúzták, viszont a régészet nem találta ennek nyomát, és sok kutató szerint csak dramatizált legenda lehetett.

A vikingeket gyakran kizárólag fosztogatóként emlegetik, de valójában kereskedők és felfedezők is voltak. Bizánctól Észak-Amerikáig terjedt a hatókörük, és például az új-fundlandi L'Anse aux Meadows telep bizonyítja, hogy

ötszáz évvel Kolumbusz előtt eljutottak az amerikai kontinensre.

De a különösen erőszakos vikingek képe is torz. Bár valóban harciasak voltak, a kor más népei sem voltak békésebbek, a középkori Európában ugyanis a háborúskodás általános volt. Szintén tévhit, hogy minden viking szőke és kék szemű volt. A legújabb DNS-vizsgálatok kevert származást mutatnak: sokuknak déli, szláv vagy akár számi ősei is lehettek. Tehát a viking nem faji, hanem kulturális közösséget jelölt. Az is hamis kép, hogy a vikingek piszkosak lettek volna. A régészeti leletek szerint nagy figyelmet fordítottak a tisztálkodásra: fésűt, csipeszt, fülkanalat, sőt szappant is használtak, és naponta mostak.

A kereszténység térhódítását is gyakran úgy ábrázolják, mintha az szelídítette volna meg a vikingeket. Bár sokan valóban áttértek a keresztény hitre – például Kékfogú I. Harald dán király –, az erőszakos viselkedés ettől nem szűnt meg. Keresztény vikingek is követtek el tömegmészárlásokat, így a „megszelídülés” inkább vallási propagandának tűnik, mint valós történelmi folyamatnak.

A vikingek valójában sokkal összetettebb, kulturálisan gazdagabb és kevésbé karikatúraszerű nép voltak, mint ahogyan azt a hagyományos mítoszok mutatják.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Feleséget rabolt magának és elfoglalta a haragosa kastélyát a féktelen természetű „zsibói bölény”

Kétszázhetvenöt éve, 1750. december 11-én született idősebb hadadi Wesselényi Miklós báró, az „árvízi hajós” Wesselényi Miklós apja, akinek alakját Nyírő József A sibói bölény című regénye tette halhatatlanná.

Hírmozaik – december 6.

Mikulástroli jár Budapesten, aukción bukkan fel egy Rippl-Rónai-festmény, Holtai Gábor thrillerét februártól vetítik – hírösszefoglalónk.

A 6:3-as győzelem versben, filmen, zenében

A focit még mindig gólokra játsszák, és a fociról szóló alkotásokat többek között nézőszámra, ha mozifilmről vagy musicalről van szó, és eladott lemezre, ha albumon emlékeznek meg egy nagy meccsről.

Isten éltesse a Lánchidat!

„Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, nézd meg a vén folyót, megvan-e még” – énekli Cseh Tamás a Lánchíd című dalában, mintegy leltárt készítve, mi maradt meg, és mi veszett el.