A vikingek nem hordtak szarvas sisakot, és fürödtek is

Nem minden viking volt szőke és kék szemű, és extrémen erőszakos sem. Viszont ötszáz évvel Kolumbusz előtt eljutottak az amerikai kontinensre.

Stockphoto - Harcos - Viking - Skandinávia. Fotó: Shutterstock
A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock

A vikingekről rengeteg tévhit él a köztudatban, amelyek nagy része a 19. századi romantikus vagy egzotikus művészi ábrázolásokból származik, ilyen például a szarvas sisakos harcos képe. Valójában sem szarvakat, sem szárnyakat nem viseltek a sisakjaikon; ez az elképzelés Carl Emil Doepler német művész Wagner operáihoz tervezett jelmezeiből ered, és a hollywoodi filmek is tovább erősítették ezt a mítoszt.

Egy másik gyakori, ám valószínűleg hamis történet az úgynevezett vérsas kivégzés, amelyet néhány középkori forrás említ. Ezek szerint a vikingek az ellenség bordáit hátrafelé felnyitották, majd a tüdejét kihúzták, viszont a régészet nem találta ennek nyomát, és sok kutató szerint csak dramatizált legenda lehetett.

A vikingeket gyakran kizárólag fosztogatóként emlegetik, de valójában kereskedők és felfedezők is voltak. Bizánctól Észak-Amerikáig terjedt a hatókörük, és például az új-fundlandi L'Anse aux Meadows telep bizonyítja, hogy

ötszáz évvel Kolumbusz előtt eljutottak az amerikai kontinensre.

De a különösen erőszakos vikingek képe is torz. Bár valóban harciasak voltak, a kor más népei sem voltak békésebbek, a középkori Európában ugyanis a háborúskodás általános volt. Szintén tévhit, hogy minden viking szőke és kék szemű volt. A legújabb DNS-vizsgálatok kevert származást mutatnak: sokuknak déli, szláv vagy akár számi ősei is lehettek. Tehát a viking nem faji, hanem kulturális közösséget jelölt. Az is hamis kép, hogy a vikingek piszkosak lettek volna. A régészeti leletek szerint nagy figyelmet fordítottak a tisztálkodásra: fésűt, csipeszt, fülkanalat, sőt szappant is használtak, és naponta mostak.

A kereszténység térhódítását is gyakran úgy ábrázolják, mintha az szelídítette volna meg a vikingeket. Bár sokan valóban áttértek a keresztény hitre – például Kékfogú I. Harald dán király –, az erőszakos viselkedés ettől nem szűnt meg. Keresztény vikingek is követtek el tömegmészárlásokat, így a „megszelídülés” inkább vallási propagandának tűnik, mint valós történelmi folyamatnak.

A vikingek valójában sokkal összetettebb, kulturálisan gazdagabb és kevésbé karikatúraszerű nép voltak, mint ahogyan azt a hagyományos mítoszok mutatják.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

A 6:3-as győzelem versben, filmen, zenében

A focit még mindig gólokra játsszák, és a fociról szóló alkotásokat többek között nézőszámra, ha mozifilmről vagy musicalről van szó, és eladott lemezre, ha albumon emlékeznek meg egy nagy meccsről.

Isten éltesse a Lánchidat!

„Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, nézd meg a vén folyót, megvan-e még” – énekli Cseh Tamás a Lánchíd című dalában, mintegy leltárt készítve, mi maradt meg, és mi veszett el.

Megújult az erdélyi kastélyok legnagyobb adatbázisa

Új adatokkal, korabeli és friss fotókkal, szakirodalommal frissült az erdélyi kastélyok adatbázisa, a Kastély Erdélyben, mely szerkezeti frissítésen is átesett.

Máté Enikő családfakutató a rég elfeledett valóságot tárja fel

A felmenőink története az életünk értelmének tarthat tükröt. A családfakutatás útjáról, módjáról és jelentőségéről beszélgettünk Máté Enikő családfakutatóval.