Ritkán szerepel árverésen Gábor Jenő-alkotás, éppen ezért már most hatalmas érdeklődés övezi a Virág Judit Galéria tavaszi aukcióját, ahol a művész egyik fő műve kerül piacra. A Július 14. Párizsban című monumentális, art deco stílusú festményt párizsi tartózkodása alatt készítette a művész, és azt örökítette meg, ahogy a felszabadult városlakók utcabállal ünneplik a forradalom napját, a Bastille ostromának évfordulóját. Gábor Jenő 1927-ben mutatta be festményét a pécsi közönségnek, de a mű megjárta a modern magyar művészetet reprezentáló genovai kiállítást is. Gábor fő műve 36 millió forintos kikiáltási árral indul, becsértéke pedig ötven–nyolcvan millió forint.
Kondor Béla Két fej (Modell eresztés) című alkotása negyven év után bukkant fel. A közönség utoljára 1984-ben láthatta, utána eltűnt a művészettörténészek látóköréből. Kondor életműve kicsi, egy-egy képe ezért legalább akkora felzúdulást kelt a piacon, mint egy Csontváry-festményé. A sejtelmes jelentésű, 1958-ban festett Kondor-mű 38 millió forintos kikiáltási árról indulva keresi új tulajdonosát.
Czigány Dezső festményeiért versengenek a gyűjtők. A tavaszi aukción egy minden ízében modern mű kerül kalapács alá, amelynek „főszereplője” egy dekoratív, nagy méretű kínai porcelánváza. A Csendélet kínai vázával 1920 körül keletkezett, rajta a fényárban úszó tárgyak kontúrjai felolvadni látszanak, a nyári gyümölcsök pedig kis túlzással a néző szeme láttára érnek meg. Czigány sosem ismételte önmagát, még az azonos téma is mindig újabb és újabb művészi megoldásokra sarkallta. A csendéletek mestere volt, alkotásai az európai modernizmus kiemelkedő darabjai. A festmény 18 millió forintos árról indul, becsértéke harminc-negyven millió forint.
