Vizuális és akusztikus antológia

Az Allen Ginsberg munkássága és személyisége köré épített virtuális, multimédiás kiállítás betekintést nyújt a beat-nemzedék legendás történetébe, amely az 1940-es években vette kezdetét New Yorkban és San Franciscóban, és amely aztán különféle formában futótűzként terjedt el világszerte.

Szipőcs Krisztina, a Lumú tárlatának szervezője hozzátette: Lebel kutatásának kiindulópontja az az általa készített 1992-es Allen Ginsberg-videointerjú, amelyben a beatnemzedék központ figurájaként számon tartott költő részletesen elmeséli a mozgalom történetét. A 40 órás anyagból a Lumú közönsége egy négyórás vágott verziót láthat, akinek azonban nincs ideje ezt végignézni, a kiállításban elhelyezett számítógépeken fejezetenként is belenézhet az interjúba.

A kiállítás anyagát performansz-felvételek, filmek (köztük olyan klasszikusok, mint a Pull My Daisy), szövegek, fényképek, riportok, kézirat-reprodukciók és eddig még nem publikált dokumentumok alkotják. Az Allen Ginsberg, Jack Kerouac és William S. Burroughs írásaival jelentkező generáció új nyelvet és életformát vezetett be a második világháború után, és máig érvényes költői víziót alkotott a világról. A kiállítás része Jean-Jacques Lebel egy korábban még be nem mutatott, Párizsban forgatott interjúja is Ginsberggel.

?Nem egy klasszikus értelemben vett kiállítást láthatunk itt, a falakon sorakozó műtárgyakkal. Ez inkább vizuális és akusztikus antológia: élményszerűen megtapasztalhatunk egy vetített képekkel teli fantasztikus világot, s virtuálisan bebarangolhatjuk a második világháború alatt New Yorkban kibontakozó, majd 1955-től világszerte elterjedt jelentős multikulturális mozgalmat? ? olvasható Jacques Lebel koncepciója a kiállításról.

A kiállítás jó alkalom arra, hogy megismerhetjük és újraértelmezhetjük általa a modern irodalom egész sor mesterművét: Jack Kerouac, William Burroughs, Gregory Corso, Michael McClure, Gary Snyder, Peter Orlovsky, illetve természetesen Allen Ginsberg saját műveit. Láthatjuk vagy hallhatjuk őket. Felfedezhetjük kézirataikat, rajzaikat, megismerhetjük életmódjukat csakúgy, mint a kifejezés szabadsága és a kispolgári morál kötöttségei alóli felszabadulás iránti elkötelezettségüket, illetve az etnocentrizmus, a homofóbia és a rasszista paranoia ellen vagy a természetvédelem érdekében folytatott harcukat.