Üveges Krisztina: A könyvtár története visszanyúlik a múzeum 1991-es alapításáig. Az első igazgatónk, Néray Katalin kezdte el a múzeum profiljához igazodva szisztematikusan gyűjteni a huszadik század második felének hazai és külföldi képzőművészeti monográfiáit, kiállítási katalógusait. Neki köszönhető, hogy sok fontos kiadvány elérhető nálunk már a hetvenes évekből, mert a saját könyvtárának jelentős részét az intézménynek adta. Így kerültek be a külföldi útjai során kapott nemzetközi kiállítások, biennálék katalógusai. Ezt az adományozási hagyományt a jelenlegi igazgatónk is folytatja.

lumu_konyvtar_01


Kántor Tibor: A múzeum kezdetben a Budavári Palotában működött, ahol a könyvtár még csak egy ún. tömör raktár volt, óriási, gördíthető fémszekrényekkel. 2005-ben költöztünk mai helyünkre. Az új, modern környezet lendületet adott a fejlesztésnek, jóval nagyobb helyünk lett szabadpolcos rendszerrel. Elindult a belföldi és külföldi kiadványcsere, ami azóta is a gyűjteménygyarapítás egyik fő eszköze. New Yorktól Tokióig kapunk múzeumi kiadványokat a legfrissebb kiállításokról, és viszont ? a csere révén a saját kiadványaink is bekerülnek a legfontosabb múzeumok könyvtáraiba. A hazai szakmai folyóiratok mellett számos külföldi szaklapot előfizetünk. Olyan kurrens folyóiratok, mint például a Third Text, az Afterall vagy a Springerin Magyarországon csak nálunk érhetők el.

lumu_konyvtar_02
Néhány külföldi szaklap


Mi a könyvtár specialitása, miben tekinthető vezető könyvtárnak?

Ü.K.: Viszonylag fiatal könyvtárról van szó, a nagy múltú rokonintézmények, mint a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok vagy a Magyar Képzőművészeti Egyetem szakkönyvtára nálunk sokkal nagyobb. Amiben viszont mi vagyunk a legjobbak, az a nemzetközi kortársművészeti anyag, ezen belül is a kelet-közép-európai fókuszú gyűjtés. A múzeum közel harmincéves működése során szerteágazó munkakapcsolatot alakított ki a régióban, ennek révén gazdag anyag került hozzánk, amit folyamatosan bővítünk. A kiállítási katalógusok mellett időközben algyűjtemények is létrejöttek, mint a design, a fotóművészet, vagy a művészetelmélet. A legfrissebb, dinamikusan fejleszett szekció a Velencei Biennále Archívum, itt 1958-tól napjainkig gyűjtjük a képzőművészeti és az építészeti katalógusokat, illetve megtekinthetőek az utóbbi évek pályázatainak anyaga is. A könyvtár bejárati üvegportálján látható Kirakom a könyvtáramat projekt is egy velencei biennálés akció volt. Idén hozzánk került a C3 megszűnt könyvtára is, így a médiaművészeti szekciónk is tovább erősödött.

Kik használhatják a könyvtárat?

K.T.: A könyvtár 2005 óta látogatható, 2010-ben szereztük meg a nyilvános könyvtár státuszt, amely a szolgáltatások bővülését hozta magával. Szakkönyvtárként működünk, de ez nem azt jelenti, hogy csak egy szűk szakmai közeg számára tartunk nyitva, törekszünk arra, hogy minden kortárs művészet iránt érdeklődőhöz eljusson a hírünk, s a múzeum küldetésének megfelelően mind tudásközpontként, kutatóhelyként, mind a kortárs művészet széleskörű népszerűsítése terén is szerepet vállaljunk. Az olvasósarokban például mindig a múzeum aktuális kiállításaihoz kapcsolódó kiadványokat válogatunk, ezekbe bárki szabadon belelapozhat, beiratkozni sem szükséges hozzá. Most pédául észt művészek katalógusaiból válogattunk. Nyitvatartási időnk olvasóbarát, például szombaton is nyitva tartunk. A könyvtár könyvbemutatók, beszélgetések helyszíneként is működik. A Múzeumok Éjszakáján legutóbb kortárs művészeti turkálót csináltunk ingyen elvihető fölöspéldányokból. Minden elfogyott.

lumu_konyvtar_03
Olvasóterem-részlet

A közgyűjteményekben egyre fontosabb kérdés a digitális hozzáférés.

Ü.K.: A nyilvános könyvtárrá válással elindult az online katalógus építése, így ma már otthonról is bárki szabadon böngészheti a gyűjteményt, és országosan is tudunk könyvtárközi kölcsönzéseket bonyolítani.

K.T.: Az online katalógust igyekeztünk minél jobban a könyvtárhasználók igényeihez igazítani. A leírások elkészítése során az ő szemszögükből is átgondoljuk, hogy milyen szempontok szerint kereshetnek, és kellő részletességre törekedve minden lényeges adatot igyekszünk rögzíteni. Gyakran előfordul, hogy nem egy konkrét kiadványt keres az olvasó, hanem egy adott művészről minden fellelhető dokumentum érdekli, ilyenkor lényegesen gyorsabbá teszi a folyamatot, hogy nemcsak a művész egyéni katalógusai, hanem a róla szóló cikkek, tanulmányok, illetve a csoportos kiállítások katalógusai is megjelennek meg a találatok között. Tavaly megújult, sokkal letisztultabbá vált az online elérhető könyvtári katalógus felhasználói felülete is.


Melyek a könyvtár legújabb szerzeményei?

Ü.K.: Az újdonságok közül elsőnként Andy Warhol nemrég zárult spanyolországi kiállításának katalógusát emelném ki. A malagai Picasso Múzeum tőlünk is kölcsönözött egy Warhol-művet, ennek köszönhetően jutottunk hozzá a kiadványhoz, ami immáron a huszonötödik Warhol-katalógusunk. A másik újdonság egy ritkaság, melyet az Amazonon szereztünk be: ez az orosz velencei biennálés szereplések száztizennyolc évét bemutató, vaskos monográfia. A hazai kiadványok közül a most megjelent Esélyt a múzeummal. Hátrányos helyzetűek felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kötetet emelném ki, amelyet múzeumunk munkatársa, Dabi-Farkas Rita szerkesztett, és a napokban lesz a könyvbemutatója.

lumu_konyvtar_04
Andy Warhol malagai kiállítási katalógusa és a Múzeumi iránytű legújabb módszertani kötete

Mit lehet tudni a könyvtár terveiről?

K.T.: Jelenleg azon dolgozunk, hogy online hozzáférhetővé tegyük a folyóiratállományunkat. Ez egy aranybánya, melynek feltárásával harminc-negyven év rangos bel- és külföldi szakmai folyóiratcikkei lesznek kereshetők. Folyamatosan dolgozzuk fel többek között a Balkon, a Művészet, vagy a külföldiek közül az Artforum és a Frieze cikkeit. Ha sikerül ezt összekapcsolni az aprónyomtatványok feldolgozásával, akkor páratlan adatbázis jön létre az időszak kortárs művészetéről, mely más magyarországi archívumokkal szemben nemzetközi anyagot is tartalmaz.

 

A könyvtárban nemcsak művészeti kiadványokat, hanem színpompás kis halakat is láthatunk.

Ü.K.: A három akváriumot egy kiállításról örököltünk. Egy Nam June Paik-videóinstalláció, a Videó-hal alkotóelemei voltak, amely a Pompidou Központ gyűjteményéből válogatott, A modernség talánya című kiállításunkon volt látható 2005-ben. Az eredeti aranyhalakat mára szivárványos guppik váltották, a mostani csapat már a sokadik generáció.

Az eredeti cikk a ludwigmuseum.blog.hu-n jelent meg.

Fotók: Boros Géza