Középiskoláit Pesten végezte. A pesti, bécsi és berlini egyetemen, majd a bécsi Institut für Österreichische Geschichtsforschungban tanult. 1876-tól a kolozsvári egyetemen az egyetemes történelem magántanára. 1877-től a nagyszebeni, 1885-től a kolozsvári, 1886-1914 között a pozsonyi jogakadémia tanára. Élete utolsó szakaszában Berlinben élt. Évtizedeken keresztül a Pester Lloyd és a Neue Freie Presse állandó munkatársa.
Ifjúkorában még hallgatta Leopold Ranke-t, s mesterének hatása nemcsak első értekezéseinek tárgyválasztásán vehető észre. Az egyetemen szerzett beállítottságot, módszertani megközelítéseket egész életében megőrizte. Főként a Habsburg Birodalom és Magyarország 19. századi külpolitikájának történetével foglalkozott. Utazásokat tett Bécsbe, Berlinbe, Párizsba és Londonba, újabbkori történeti kutatások céljából. Érdeklődését ugyanis mindenkor a politikai események, a diplomáciai bonyodalmak kötötték le, azok a tények, amelyeket szavakkal könnyen és pontosan lehet leírni. Az információkat mindig a levéltári forrásokból szerezte. Először a Napoleon-kori osztrák külpolitika számtalan vonatkozását dolgozta fel, majd elkészítette élete főművét, gróf Andrássy Gyula három nagykötetes biográfiáját, ami németül is megjelent. Igyekezett minden forrást átnézni, legyen szó levéltári anyagról, vagy a kortársak leveleiről, visszaemlékezéseiről. Új Bismarck-tanulmányai azonban már birodalmi német folyóiratban jelentek meg s élete végére maga is Berlinbe költözött. A nyugatibb közönségnek szánt könyvei, így 'Die drei ersten Frauen des Kaisers Franz", vagy főleg 'Der Herzog von Reichstadt" a maguk korában keresett, kedvelt olvasmányok voltak. A német körökben is megbecsült történetíró volt, és nevét még ismertebbé tette az a sok történelmi tárcacikk, amelyeket a vezető bécsi napilapok számára írt.
Az MTA levelező tagja 1900. május 4-től, rendes tagja 1926. május 6-tól. Akadémiai székfoglalóját Magyarország és II. Frigyes Vilmos porosz király címmel 1901. október 14-én tartotta.
Fő művei: Ausztria és Magyarország története a XIX. század első tizedében. I-II. Bp., 1884-90., németül Leipzig, 1890.; Die Verbannten des ersten Kaiserreichs. Wien, 1895.; Az 1811-12-iki magyar országgyűlés. Bp., 1900.; Der Herzog von Reichstadt. I-II. Cotta, 1902-13., angolul és svédül is; Gróf Andrássy Gyula élete és kora. I-III. Bp., 1910-13., németül Stuttgart, 1910-13.
Róla szóló irodalom: Mályusz Elemér: Wertheimer Ede. Századok, 1930.
