– Ha ez is foglalkozás, akkor színész leszek – kezdi mosolyogva visszaemlékezéseit Halász Judit. A csodálatos művész először édesapja,nagybátyja emlékeit sorolja a II. Világháborúról, felidézi saját gyermekkorát, beszél fájdalmakról, csodákról és versekről. Hosszan mesél arról, miként lett bajnok a ló hátán, és mit tanult a nyeregben, aminek színészként és emberként is hasznát vette. Miközben sorolja emlékeit színházról, dalokról, koncertekről, még jobban megértjük, miért emelkedik ki számos nagyszerű pályatársa közül. Halász Judit fogalommá vált, és kitörölhetetlen nyomot hagyott korunk kultúráján, hiszen több generáció gyermekeit tanította meg magyar verset énekelni.
Boldog születésnapot
A dal, ami a mai napig szinte minden születésnapon felcsendül akár egy JBL-készüléken keresztül, akár az ünneplők éneklésében. A Bródy János által írt szöveg és zene, amely 1986-ban jelent meg és a Micimackó és a többiek című lemezen kapott helyet, az egyik legnépszerűbb alkalmi dal a magyar zenei szcénában. A Halász Judit hangján felcsendülő köszöntő a természeti képek által úgy emlékeztet az élet ciklikusságára és a mulandóságra, hogy közben kijelöl egy pontot, amely rendszerességet és ezáltal stabilitást ad mind az ünnepelt, mind az őt körülvevők számára.
Micimackó
„Egy napon, mikor Micimackónak semmi dolga nem akadt, / eszébe jutott, hogy tenni kéne valami nagyon fontosat.” Az 1935-ben megjelent, Karinthy Frigyes által alaposan átkonvertált Micimackó, amelynek főhőse Micimackó, azaz Medveczky Medve úr, aki a saját kunyhójában él Kovács János név alatt, rendkívül népszerűvé vált az olvasók körében. A Bródy által írt dalszöveg inspirációs forrása is ez a fordítás volt: „Ismert erdei körökben az az általános nézet, / hogy Micimackó, mint minden medve, szereti a mézet, / és ez nem csak afféle szerény vélemény, / hanem határozottan állítom, hogy tény, tény, tény.” A Halász Judit által 1971 januárjában előadott dal pillanatok alatt népszerűvé vált, előadta maga Bródy János is, sőt Koncz Zsuzsa és az Illés, illetve még a Republic is feldolgozta. A játékos-humoros dal egyszerre szórakoztató a gyerekek és a felnőttek számára is.
Bóbita
A Weöres Sándor versét feldolgozó gyerekdal méltán az egyik legismertebb Halász Judit-mű. A Tolcsvay László által megzenésített alkotásban ugyanis a dallamos, ritmusos, daktilikus lüktetésű, elvont képekkel dolgozó szöveg egyértelműen megalapozza a vidám hangulatot, miközben az élet analógiájaként értelmezhető, ugyanis a kezdetben táncoló, majd játszó Bóbita építeni kezd, majd „elpihen őszi levélen”, azaz a nap vége által felidézi az élet körforgását. A dal címe olyannyira elterjedt, hogy sokan már nem is tudják, hogy a vers eredeti címe A tündér volt.
Szél hozott, szél visz el
Az egyik legkomolyabb és egyben legszebb dal, amelyet Halász Judit előadott az idők során, a Fonográffal közösen készített Amikor én még kislány voltam című lemezen található. A Szél hozott, szél visz el című Szabó Lőrinc-vers zenés feldolgozása, amelyet Bródy János zenésített meg és Koncz Zsuzsa is énekli, a mulandóságról és egyben a lét értelméről szól. A megszólaló egyfajta filozofikus belenyugvással veszi számba az őt körülvevő világot: felhőket, erdőket, őzet, és állapítja meg, hogy fölösleges a mulandóságon rágódni. Olyan dalról van tehát szó, amely bármikor lejátszható egy gyereknek, miközben a szülő is tartalmas mondanivalót kap.
Altató
József Attila Altató című versét, amely 1935-ben született, első alkalommal a költő halálát követő évben, 1938-ban a Szép szó József Attila emlékszámában jelent meg. Szintén Tolcsvay László zenésítette meg, és Halász Judit Mákosrétes című albumán kapott helyet 1998-ban. A Halász Judit lágy hangján megszólaló, lassú lüktetésű, nyugtató, felbontott akkordokból álló dal az egyént körülvevő dolgok felsorolásával teremt monotóniát, és a tárgyak megszemélyesítése által teszi barátságossá a világot a befogadó számára.
