Depresszióval és skizofréniával kezelték a játékelmélet kidolgozóját

Tudomány

Tíz éve, 2015. május 23-án hunyt el John Forbes Nash közgazdasági Nobel-díjas matematikus, a játékelmélet kidolgozója, életéről készült az Egy csodálatos elme című film, Russell Crowe és Jennifer Connelly főszereplésével.

Professor John Forbes Nash, Jr, winner of the Nobel Prize in Economic Sciences, was conferred an honorary doctorate of science at the City University of Hong Kong on November 8, 2011. Professor Nash is best known for his discovery, the "Nash Equilibrium," which set a new paradigm for mathematics and economics influencing military, political science, psychology, sociology, evolutionary biology and many other disciplines. AFP PHOTO / AARON TAM
John Forbes Nash professzor, a közgazdasági Nobel-díj nyertese 2011. november 8-án a hongkongi City University of Hong Kong tiszteletbeli doktora lett. Fotó: AFP Photo / Aaron Tam

A nyugat-virginiai Bluefieldben született 1928. június 13-án, egy villamosmérnök és egy tanárnő gyermekeként. A félénk és visszahúzódó fiú korán érdeklődni kezdett a matematika iránt. Pittsburghben, a Carnegie Institute of Technologyban előbb vegyészmérnöknek, majd vegyésznek tanult, végül azonban matematikából diplomázott 1948-ban. Két évvel később szerzett doktori fokozatot a Princeton Egyetemen. Nem-kooperatív játékok című, nagy hatású dolgozatát az Annals of Mathematics folyóirat közölte.

Munkája elsősorban Neumann János és Oskar Morgenstern 1944-ben megjelent Theory of Games and Economic Behavior (Játékelmélet és gazdasági viselkedés) című könyvére támaszkodott, amely a társadalomtudományok és a közgazdaságtan vonatkozásában értelmezte újra a játék fogalmát.

Ezt kitágítva fogalmazta meg Nash a játékelmélet matematikai alapjait, azét a diszciplínáét, amely az eltérő érdekű versenytársak viselkedését vizsgálja.

Eredményét a nem-kooperatív játékelmélet területén érte el, amely olyan stratégiai játékokkal, szituációkkal foglalkozik, ahol a játékosokról vagy aktorokról feltételezhető, hogy nem kötnek megállapodásokat egymással, vagyis az egyes játékosok a vizsgálat tárgyai. Arra jött rá, hogy létezik egy olyan egyensúly (ez lett később a Nash-egyensúly), azaz a részt vevő szereplők olyan stratégiaegyüttese, amelyre igaz, hogy minden egyes játékos aktuális stratégiája az adott helyzetben a legjobb választ adja a többiekére. Így, ha a többi játékos egyike sem változtat a stratégiáján, akkor az adott játékosnak sem érdemes így tennie, mert nem járna vele jobban.

1950 és 1953 között a tárgyban publikált tanulmányai kezdetben csak a szűk körű matematikus- vagy az ökonometrikus-szakma érdeklődését keltették fel, de hamarosan kiderült, kutatásai széles körben hasznosíthatók. Legfontosabb alkalmazási területe természetesen a közgazdaságtan, ahol a Nash-egyensúly alkalmazása számos probléma megoldását forradalmasította.

Olyan helyzetek, a játékelmélet értelmében stratégiai szituációk megoldására ad ugyanis eszközt, ahol az egyes gazdasági szereplők döntései befolyásolják mások döntéseit, és ezt tudják is magukról.

1951-ben az MIT, a Massachusettsi Műszaki Egyetem munkatársa lett, de később lemondott kialakuló mentális betegségére hivatkozva. 1959-ben elmegyógyintézetbe került paranoid skizofréniája miatt. Az 1950-es években jelentkeztek nála először a skizofrénia jelei, akkor, mikor a felesége várandós volt: gyanakvó és kiszámíthatatlan lett, sőt egy idő után kifejezetten paranoiásan kezdett viselkedni. Mindenhol kommunista kémeket sejtett, és hosszú leveleket írt különböző nagykövetségeknek, hogy figyelmeztesse őket az általa biztosra vett, hamarosan bekövetkező politikai változásokra. 1959-től közel egy évtizeden keresztül kezelték különböző szanatóriumokban paranoid skizofréniával és depresszióval. Később igen ellentmondásosan viselkedett:

véletlenszerűen szedte a gyógyszereit, és másokat is erre biztatott, azt állítva, betegségét a boldogtalanság és a megfelelési kényszer váltotta ki.

Gyógyulásában fontos szerepet játszott felesége is, akitől betegsége miatt ugyan elvált 1963-ban, de a kórházból való elbocsátása után is nála lakott: az asszony végig mellette maradt, sőt 2001-ben újból összeházasodtak. Fiuk, John Charles Nash is matematikus lett, s nála is diagnosztizálták a skizofréniát. (Egy korábbi kapcsolatából született egy másik fia is, nála azonban nem jelentkezett a betegség.)

Lassú gyógyulását értékelte a tudományos szakma: 1978-ban megkapta a Neumann János elméleti díjat, a nem-kooperatív egyensúlyi helyzetek elemzéséért. 1994-től a Princeton Egyetem professzora, 1996-tól az amerikai tudományos akadémia tagja volt.

1994-ben Harsányi János közgazdásszal és Reinhard Selten német matematikussal megosztva közgazdasági Nobel-díjat kapott a játékelmélet területén kidolgozott elemzésekért.

A játékelmélet mellett foglalkozott algebrai geometriával, illetve fontos kutatásokat végzett a nemlineáris parabolikus parciális differenciálegyenletek területén is: éppen ezért kapta meg 2015-ben az Abel-díjat Louis Nirenberg társaságában.

Életéről Ron Howard forgatott filmet Egy csodálatos elme címmel, a tudóst Russell Crowe, feleségét Jennifer Connelly alakította. A mű 2002-ben többek közt elnyerte a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat.

2011-ben a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) feloldotta a titkosítás alól azt az 1950-es években a matematikussal folytatott levelezést, amelyből kiderült, hogy Nash már akkor egy korát meghaladó kódoló-dekódoló szerkezet megépítését javasolta.

E leveleiben kifejtett kriptográfiai elképzelései mintegy megelőlegezték e tudományág későbbi eredményeit, amelyeken például a modern számítógépes titkosítás is alapszik.

2015. május 23-án éppen Norvégiából érkeztek haza feleségével, ahol az Abel-díjat vette át, amikor a New Jersey-i autópályán taxijuk a védőkorlátnak csapódott. A balesetben a 86 éves tudós és a felesége is életét vesztette.