Neki köszönhetjük a távirányítót és a mikrosütőt, de a legendák szerint az időutazást is kidolgozta
Százhetven éve, 1856. július 10-én született Nikola Tesla, a valaha élt egyik legzseniálisabb feltaláló, akinek a nevéhez több száz nagy jelentőségű szabadalom fűződik, jóllehet ötleteinek java részét mások védették le.
A horvátországi Smiljanban látta meg a napvilágot, apja szerb ortodox lelkész volt. A grazi és a prágai műegyetemre járt, de apja halála után – miután a tandíjat nem tudta fizetni – félbe kellett szakítania tanulmányait. 1881-ben anyai nagybátyja, a pomázi Mandics Pál vette magához, és állást szerzett neki a Puskás testvérek telefongyárában. Tesla részt vett Puskás Tivadar első telefonközpontjának kiépítésében. Puskás 1882-től alkalmazta az Edison cég általa vezetett párizsi kirendeltségénél, itt valósította meg indukciós motorját.
Két évvel később egy Thomas Alva Edisonhoz szóló ajánlólevéllel utazott Amerikába. Edison alkalmazta is, de a két nehéz természetű zseni állandóan összekülönbözött: nemcsak az anyagiakon, hanem azon is, hogy
Tesla hat hónap után távozott, és Edison nagy ellenfeléhez, George Westinghouse-hoz kopogtatott be, aki hatalmas összegért rögvest megvette tőle váltóáramú dinamóinak, trafóinak és motorjainak szabadalmi jogait. Edison ez egyszer tévedett, a Tesla–Westinghouse váltóáramú rendszer legyőzte az ő egyenáramú szisztémáját. Holott a harcban mindent bevetett: ő járta ki New York állam vezetésénél, hogy a kivégzésekre váltóárammal működő villamosszéket használjanak, majd szörnyülködve nyilatkozott a váltóáram halálos természetéről, és azt is elérte, hogy az első áldozat hosszas és sokakat felháborító agóniája után a kivégzést egy ideig úgy emlegették, hogy „megwestinghouse-olták”.
Tesla a pénzből saját vállalatot alapított. Kutatta a szénszálas izzót, az elektromos rezonanciákat, a világítás módjait, bemutatóin
1891-ben találta fel a nevét viselő tekercset, amelyet a rádiókban és tévékben is használtak. Csak Amerikában 121 szabadalmat jelentett be, ma lényegében minden ipari és háztartási eszköz az ő háromfázisú elektromos rendszerével és indukciós motorjával készül. 1895-ben ő tervezte meg a világ első váltóáramú vízi erőművét a Niagara vízesésnél, amely Buffalo városát látta el árammal.
1898-ban rádióval irányított csónakot mutatott be, és feltalálta a rádiót is (ám ezért 1909-ben az olasz Guglielmo Marconi kapott Nobel-díjat). Egy évvel később – felismerve, hogy a Föld vezetőként használható, s egyes frekvenciákon reagál az elektromos rezgésekre – 40 kilométer távolságról, vezeték nélkül működtetett 200 villanyizzót, és 40 méteres villámokat keltett az ionoszféra energiájával. Ő találta fel a távirányítót, a tachométert, a földenergia fűtésre történő felhasználását, kutatásain alapul a rádióerősítő, a neonlámpa, a mikrohullám.
amely bárhol fellelhető anyagokat használ fel. Bár nyilatkozatai szerint az utóbbi kérdést megoldotta, találmányát sohasem mutatta be, az összeesküvés-elméletek hívei szerint azért, mert féltette életét, tartott az olajcégek bosszújától.
1900-ban a milliárdos Pierpont Morgantól kapott pénzből adótornyot kezdett építeni, hogy az egész világot besugározza képekkel és hírekkel, de a pénzember visszalépett az üzlettől. Tesla javasolta, hogy a kiöregedett hadihajókat áramfejlesztőként hasznosítsák, a vezeték nélküli átvitelt lehetővé tevő antennarendszerét ma is használják, de a szabadalmat akkor sok évre titkosították. Tesla dolgozta ki a mágneses aknák elleni védelmet is.
Bár számos kitüntetést kapott, és 1931-ben, 75. születésnapján a Time magazin címlapján jelent meg arcképe, nagy csalódására a Nobel-díjat nem kapta meg. 1912-ben félhivatalosan felmerült, hogy Edisonnal megosztva tüntessék ki, de felháborodva utasította vissza, hogy nevüket akár csak ilyen összefüggésben is együtt említsék. A bizottság ezután salamoni döntést hozott, a díjat a mindkettejüknél kevesebb érdemet szerzett svéd Gustaf Dalén vehette át.
irtózott a kerek tárgyaktól, megszállni csak olyan szobában volt hajlandó, melynek száma osztható volt hárommal. Élete végén galambokat etetett a New York-i parkokban, rájuk pazarolva érzelmeit, amelyet embertársainak képtelen volt átadni.
A magányos és elszegényedett feltaláló nyolcvanhat éves korában, 1943. január 7-én New Yorkban halt meg. 1960-ban teslának nevezték el a mágneses indukció SI mértékegységét (jele T), hagyatéka 2003-ban az UNESCO dokumentációs világörökségének része lett. A világ legnagyobb Tesla-emlékművét (egy több mint öttonnás, 6x3x3 méteres alkotást) 2014-ben Prágában avatták fel. A teljesen elektromos autókat gyártó, 2003-ban alapított, rendkívül sikeres amerikai cég is Tesla nevét vette fel.
Érveket mindkét fél felhozhat, hiszen Horvátországban született, de szerb szülőktől, s bár mindössze egyetlenegy napot töltött Szerbiában, a hamvait tartalmazó urna a belgrádi Tesla Múzeumban található, ahová 1957-ben családja beleegyezésével szállították, s nevét viseli a belgrádi repülőtér. A horvátok a délszláv polgárháborúban lerombolták Gospicban álló szobrát (Tesla itt töltötte gyermekéveit), mert – az egyébként német anyanyelvű – tudóst szerb származásúnak minősítették, de később Horvátországban Tesla-emléknappá és nemzeti ünneppé nyilvánították születésnapját, július 10-ét. A 2023. január 1-jén forgalomba került horvát euróérmék közül hárman Tesla arcképe látható, emiatt a szerb jegybank hivatalosan is tiltakozott.
