Patricia Highsmith krimijeiben nem a tettesek, hanem az indítékaik a legizgalmasabbak

Irodalom

Patricia Highsmith amerikai írónő, akit Agatha Christie halála után a detektívregény-írás nagyasszonyának tartottak, harminc éve, 1995. február 4-én halt meg. Művei közül az Idegenek a vonaton és A tehetséges Mr. Ripley a legismertebbek, előbbiből Alfred Hitchcock, utóbbiból René Clément, majd Anthony Minghella forgatott filmet.

Portrait de Patricia Highsmith ©Effigie/Leemage
Leemage via AFP
Patricia Highsmith. Fotó: Effigie / Leemage via AFP

Mary Patricia Plangman néven született 1921. január 19-én a Texas állambeli Forth Worthben. Nem várt és nem kívánt gyerek volt, művész szülei tíz nappal világrajötte előtt váltak el, később anyja elmondta neki, hogy várandóssága alatt terpentint ivott, hogy elvetéljen. 1927-ben New Yorkba költözött az anyjával és a nevelőapjával, Stanley Highsmith-szel. Patricia okos, de boldogtalan gyermek volt. Szüleivel való kapcsolata nem volt felhőtlen, és ez egész életén végigkísérte. Tizenkét éves korában egy évre a nagymamához költöztették, amit soha nem bocsátott meg az anyjának.

A New York-i Julia Richman High School diákjaként kezdett írni. 1939 és 1942 között kilenc története jelent meg nyomtatásban.

Már korai írásaiban is tetten érhető a furcsasághoz, morbiditáshoz való vonzalma, emellett a fojtogató feszültség megteremtése és folyamatos növelése. Lehántotta a „normális” felszínt, hogy feltárja a mögötte lévő borzalmas valóságot.

Highsmith 1942-ben a New York-i Barnard College-ban szerzett bölcsészdiplomát, majd a Harper's Bazaar, a Vogue, a Time és a The New Yorker szerkesztőségében keresett munkát, sikertelenül. Truman Capote ajánlásával került a Saratoga Springsben található idilli Yaddo művészközösségbe, ott készült el első regénye, az Idegenek a vonaton, amelyért Edgar Allan Poe-díjra jelölték. Az 1950-ben megjelent, baljóslatú történetben két férfi találkozik a vonaton, majd megegyeznek, hogy kölcsönösen gyilkosságot hajtanak végre a másik helyett. A regényből 1951-ben Alfred Hitchcock rendezésében készült film Raymond Chandler forgatókönyvével. Váratlan sikere tette lehetővé, hogy Highsmith Európába költözzön és írásaiból éljen. A The Price of Salt című soron következő, félig önéletrajzi regényét Claire Morgan álnéven jelentette meg.

A műben egy fiatal lány és egy kisgyermekes, házas asszony szerelmi kapcsolatának kialakulását írta meg. Highsmith soha nem ment férjhez és nem is rejtette véka alá, hogy leszbikus.

A műből 2015-ben forgatott hat Oscar-díjra jelölt filmet Todd Haynes Carol címmel, Cate Blanchett és Rooney Mara főszereplésével.

1955-ben vehették kezükbe az olvasók A tehetséges Mr. Ripley című művét, amely egy fiatal amerikai története, aki pénzért gyilkol, de nem éri utol a törvény. Sötét karakter, kisstílű szélhámos, nem fűti a hagyományos értelemben vett „gyilkos vágy”, nem élvezetből öl, csak ha a szükség úgy hozza. A műért megkapta az Edgar Allan Poe-díjat, valamint a bűnügyi regényeknek odaítélt legrangosabb francia kitüntetést, a Bűnügyi Regények Nagydíját (Grand Prix de Littérature Policiere) is. 1960-ban René Clément álmodta először vászonra a nyugtalanító cselekményt Alain Delon főszereplésével Ragyogó napfény címmel, majd 1999-ben Anthony Minghellát ihlette meg, aki Matt Damon, Gwyneth Paltrow és Jude Law főszereplésével forgatta le filmjét, amelyet öt Oscar-díjra jelöltek. 2024-ben a Netflixen mutatták be a műből készült első, fekete-fehér sorozatot, Andrew Scott címszereplésével, amelyet négy Emmy-díjjal ismertek el. Ripley alakja még négy folytatásban tért vissza, amelyek közül a Ripley a mélyben, valamint a Ripley és a maffiózók címűből szintén film készült.

Regényadaptációinak sorából kiemelkedik még Hossein Amini filmje, a 2014-es Kétarcú január Viggo Mortensennel, Kirsten Dunsttel és Oscar Isaackel, valamint a 2022-es Mélyvíz című thriller Adrian Lyne rendezésében, Ana de Armas és Ben Affleck főszereplésével.

Highsmith huszonkét regényben és nyolc novelláskötetben tárta fel saját kényszereit és rögeszméit. Szereplői fokozatosan sodródnak olyan helyzetekbe, amelyekből a gyilkosság vagy az erőszak tűnik az egyedüli kiútnak. Novellái sokkal inkább Dosztojevszkij és Kafka világához állnak közel, semmint az amerikai krimikből ismert zsaruk, gengszterek és önjelölt igazságosztók közegéhez, vagy az angol detektívregények aranykorára jellemző úriasszonyok és úriemberek miliőjéhez. Számára nem az a kérdés, hogy ki tette, hanem az, hogy miért követte el.

Az írónő 1963-ban végképp maga mögött hagyta Amerikát, rövid ideig Angliában, Olaszországban és Franciaországban élt (1990-ben a francia Művészetek és Irodalom Érdemrendje kitüntetésben részesült), majd egy kis svájci faluba, Tegnába költözött.

Az írás mellett festéssel, rajzolással és bútorkészítéssel is foglalkozott. Egész életében depresszióval küzdött, láncdohányos és alkoholista volt, az embereket ki nem állhatta.

Az állatokért, különösen a macskákért és a csigákért viszont rajongott, megtörtént, hogy ez utóbbiakból többet is magával vitt egy partira a táskájában.

Patricia Highsmith 1995. február 4-én halt meg tüdőrákban egy locarnói kórházban. Utolsó regénye Small g: A Summer Idyll címmel jelent meg nem sokkal halála után.