fd80d355-a846-4f4c-91aa-9d8d8340ffe9_16.jpg

A naivaszerepektől a drámai hősnőkig – Nagy-Kálózy Eszter 60

Január 25-én ünnepli hatvanadik születésnapját Nagy-Kálózy Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, akit jelenleg a Vígszínház és a Pesti Színház darabjaiban láthatunk.

Gyöngyösön született 1966-ban, hatéves korától családjával Tatabányán élt. Gyerekkorától színésznő akart lenni, de nagyon szeretett zenélni is, hegedülni és fuvolázni tanult. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát Kerényi Imre osztályában végezte el, de már hallgatóként fontos szerepeket kapott. A Madách Színházban játszott 1986-tól, és még abban az évben a Németh László művéből készült Villámfénynél című tévéfilmben Satát alakította. Egy esztendővel később a Csinszka című tévéfilm főszerepét játszotta el, és szerepelt Az utolsó kézirat című filmben.

Diplomáját 1988-ban szerezte meg, és még abban az évben a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött. 1990 és 1993 között a budapesti Radnóti Színházban, majd három esztendőn át a Művész Színházban és a Thália Színházban szerepelt. 1997-től egy évig a Kelemen László Színkörben, 2000-től az Új Színházban, 2003-tól egy évtizeden át a Veszprémi Petőfi Színházban játszott, ami után a fővárosi Nemzeti Színházhoz szerződött. 2018-tól a Centrál Színházban lépett fel, majd 2021-ben a Vígszínház tagja lett.

Eleinte naivaszerepeket kapott, később érettebb karakteralakításaival aratott sikereket.

Az érzékeny nőiességű szerepektől a komikus figurákig mindenben kiváló. Legfontosabb alakításai: Csehov Cseresznyéskertjében Ánya, a Bánk bán Melindája, Ibsen Nórája, Ariel Shakespeare A viharjában, Miller Lujza Schiller Ármány és szerelem című darabjában, emellett számtalan klasszikus és mai hősnőt formált meg. Jelenleg is több darabban játszik a Vígben, illetve a Pesti Színházban: Az ember, aki elvesztette az időt (Anna), Könnyűvel indul (Léda), Egy nő anatómiája (Magdalena Zlatzky), Barátom, Harvey (Betty), Sirály (Arkagyina), Várom válaszát, pá! (Színésznők levelei), Frankenstein – A modern Prométheusz (Waldman professzor, Bíró). Az elmúlt években vendégszínészként játszott címszerepet kisszínházakban, a Rózsavölgyi Szalonban, a Gózon Gyula Kamaraszínházban, a Karinthy Színházban.

Nagy-Kálózy Eszter (b) Arkagyina és ifj. Vidnyánszky Attila (j) Trepljov szerepében Anton Pavlovics Csehov Sirály című drámájának próbáján a Vígszínházban 2021. december 15-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Nagy-Kálózy Eszter (b) Arkagyina és ifj. Vidnyánszky Attila (j) Trepljov szerepében Anton Pavlovics Csehov Sirály című drámájának próbáján a Vígszínházban 2021. december 15-én. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI

Számos tévé- és játékfilmben szerepelt: Eszterkönyv, Édes Anna, Boldog ünnepeink, Vigyázók, A kert, A fáklya, Üvegtigris és Üvegtigris 2., Hamvadó cigarettavég, Egy hét Pesten és Budán, Eszter hagyatéka, Intim fejlövés, Na végre, itt a nyár! (tévésorozat), Presszó (tévésorozat), Így, ahogy vagytok, az utóbbi években: Vándorszínészek, Felfáztam, Segítség! Itthon vagyok!, Doktor Balaton, Hazatalálsz (tévésorozat).

Férjével, Rudolf Péter Kossuth-díjas színész-rendezővel, aki 2020 óta a Vígszínház ügyvezető igazgatója, a színpadon, a tévében és filmen is gyakran dolgoznak együtt,

2000-ben mutatták be az És Rómeó és Júlia című kétszemélyes produkciójukat, amelyben a klasszikus tragédia rövidített átiratát játszották el. A többi között az 1945 című filmdrámában és a Mindenből egy van improvizációs sorozatban is közösen szerepeltek. A koronavírus-járvány miatt 2020-ban az online térben mutatták be Carol Rocamora amerikai írónő Örökké fogd a kezem! című, Anton Pavlovics Csehov és felesége levelezése nyomán írt művét a Madách Színház élőben az ön otthonában című sorozatban.

Nagy-Kálózy Eszter 1987-ben elnyerte a Veszprémi Tévétalálkozó legjobb női alakítás díját, 1994-ben a filmszemle díját ítélték neki Sára Sándor Vigyázók című filmjének főszerepéért. 1992-ben Jászai Mari-díjat, 1993-ban Magyar Művészetért Díjat, 1997-ben Kelemen László-díjat, 2000-ben érdemes művész címet és Don Quijote-díjat, 2006-ban Prima díjat kapott, 2014-ben kiváló művész címmel tüntették ki. A Kossuth-díjat 2017-ben kapta „páratlanul gazdag és sokszínű, a naivaszerepektől a legjelentősebb drámai hősnőkig terjedő, nagy ívű színpadi, illetve számos felejthetetlen alakítást magában foglaló mozifilmes pályája, valamint jelentős szinkronszínészi tevékenysége elismeréseként”.

Nagy-Kálózy Eszter Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, miután átvette a Kossuth-díjat Áder János köztársasági elnöktől 2017. március 15-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI
Nagy-Kálózy Eszter Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, miután átvette a Kossuth-díjat Áder János köztársasági elnöktől 2017. március 15-én. Fotó: Illyés Tibor/MTI

A színésznő első házasságából, Quintus Konrád színésztől született lánya, Quintus Flóra is színművészként végzett. Nagy-Kálózy Eszter 1990-ben ment feleségül Rudolf Péterhez, fiuk, Olivér filmrendező, lányuk, Szonja szintén színésznő.

Nagy-Kálózy Eszter aktívan részt vesz jótékonysági eseményeken, férjével a súlyosan beteg gyermekek kívánságait teljesítő Csodalámpa Alapítvány védnökei; 2021-ben átvehették a Kopp–Skrabski-díjat, amellyel a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom azoknak a munkáját, életútját ismeri el, akik mások boldogulásáért, testi-lelki egészségéért dolgoznak az élet legkülönbözőbb területein.

Nyitóképen Nagy-Kálózy Eszter. Fotó: Czimbal Gyula / MTI

Ez is érdekelheti

Majdnem orvos lett és álmaiban ma is operál Kútvölgyi Erzsébet

November 14-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Kútvölgyi Erzsébet Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, aki 1971 óta tagja a Vígszínháznak, de olyan emlékezetes filmekben is láthattuk, mint a Napló apámnak, anyámnak, a Franciska vasárnapjai, A londoni férfi, a Casting minden vagy az Átjáróház.

Szirtes Ági nyakig homokban is uralta a színpadot

Szeptember 21-én ünnepli hetvenedik születésnapját Szirtes Ági Kossuth-díjas színésznő, a budapesti Katona József Színház alapító tagja, akit színpadi szerepei mellett olyan emlékezetes filmekben is láthattunk, mint a Falfúró, a Roncsfilm, A londoni férfi, a Zárójelentés és A koppányi aga testamentuma.

A színésznő, akinek triplán kellett bizonyítania

Básti Juli nem a szerencsében, hanem a kemény munkában hitt.

Akkor nevessenek, amikor én akarom

„Tragikus sorsú komika vagyok. Tragikus hősnőket hordozok magamban. Ebből valamit próbálok érzékeltetni akkor is, amikor komikaként megyek a színpadra” – nyilatkozta Schütz Ila Jászai Mari-díjas színésznő, aki nyolcvan éve, 1944. január 5-én született.