Ünnepeljük világhírű karmestereinket a klasszikus zene napján!

Kocsis Zoltán (1952–2016)

A kétszeres Kossuth-díjas Kocsis Zoltán karrierje úgy indult, ahogy ez a csodagyerekektől elvárható. Már hároméves korában zongorázott. Dédelgetett tehetség volt, aki már tizennyolc évesen nemzetközi sztár lett, amikor megnyerte a Magyar Rádió Beethoven-versenyét. Zavarba ejtően fiatal volt, mindössze 21 éves, amikor megkapta a Liszt Ferenc-díjat, és csak 25, amikor kitüntették a magyar állam legrangosabb elismerésével, a Kossuth-díjjal.

Olyan zenekarokkal lépett föl, mint a Berlini Filharmonikusok, a Royal Filharmonikus Zenekar, a Bécsi Filharmonikusok, a Chicagói Szimfonikus Zenekar. Hiába próbálta magához édesgetni az állampárt, ő akkor volt (1982–83-ban) a Mozgó Világ zenei rovatának vezetője, amikor az a lap a legradikálisabb volt, majd szélnek is eresztették a szerkesztőségét. 1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart (erről a legtöbben Juhász előd Zenebutikjából értesültek), majd 1997 őszétől a Nemzeti Filharmonikus Zenekart dirigálta.

Kocsis Bartók Béla életművének egyedülálló gondozója volt, de Debussy- és Rachmaninov-értelmezései is a klasszikus zene referenciapontjai, ugyanakkor Kurtág György világának szintén ő volt az egyik legjobb ismerője. Kocsis Zoltán neve szerepel a Philips Records 1999-ben megjelentetett A 20. század nagy zongoristái című sorozatában is.

Elnyerte a Francia Köztársaság l’Ordre des Arts et des Lettres kitüntetését is. Minden májusban, születésnapja alkalmából jótékonysági koncertet adott a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat javára. Most ez a bizonyos születésnap, azaz május 30. a magyar klasszikus zene napja.

Reiner Frigyes (1888–1963)

Reinerre tizenéves korában figyelt föl Weiner Leó. 1905-től zongorát és zeneszerzést tanult a Zeneakadémián, utolsó két évében Bartók Béla volt a zongoratanára. 1911-től 1914-ig az újonnan megnyílt Népopera (a későbbi Erkel Színház) karmestere volt. Később a drezdai Semperoperben vezényelte Richard Strauss műveit, úgy, hogy Strauss sokszor meglátogatta az előadásokat. Később az Egyesült Államokba költözött, és először a Cincinnati Szimfonikusok vezetője lett, később pedig a New York-i Filharmonikusok karnagya, majd a Pittsburgh-i Szimfonikusok vezetője. Amikor a philadelphiai Curtis Institute-ban tanított, Leonard Bernstein is a tanítványa volt.

Karrierje egyik magaslati pontja az volt, amikor a New York-i Metropolitan Operában vezényelhette Richard Strauss Saloméját. Az ötvenes évek elején lett a Chicago Symphony Orchestra zeneigazgatója, a zenekart pedig olyan tekintélyek dicsérték megszólalásaikban, mint például Sztravinszkij. Reiner Frigyes vezényelte azt A rózsalovag című előadást, amely az újjáépített bécsi Staatsopert ünnepelte. 1963-ban hunyt el, akkor, amikor Az istenek alkonya próbaidőszaka zajlott a Metropolitanben. Zuglóban, a Thököly út és a Dózsa György út kereszteződésénél parkot neveztek el róla. A 7-es buszon ülők nap mint nap hallják a nevét, amikor egy hang bemondja: Következik a Reiner Frigyes park.

Doráti Antal (1906-1988)

Weiner Leónál tanult összhangzattant, majd Kodály Zoltánnál felvételizett a Zeneművészetire. Akkora tehetség volt, hogy A csodálatos mandarin négykezes előjátszására Bartók jelölte ki társául az akkor húszéves Dorátit. 1929–1933 között a münsteri Városi Színház karmester-zeneigazgatója volt, majd a New York-i ABC (American Broadcasting Company) leszerződtette, hogy rádióhangversenyeket vezényeljen, ezalatt pedig olyan nagyságokkal játszott együtt, mint Yehudi Menuhin. Ezek a produkciók olyan meggyőzőek voltak, hogy felkérték: legyen a New York-i Ballet Theatre zeneigazgatója. Ő alapította a Dallasi Szimfonikus Zenekart is.

Bartók iránti tisztelete miatt 1948-ban a kedvezőtlen politikai hangulat ellenére is hazajött, hogy a budapesti Bartók Fesztiválon dirigálja Bartók Concertóját. Vezette a Minneapolisi Szimfonikusokat, de a BBC Szimfonikus Zenekar vezető karmestere is volt, majd közel tíz évig a Stockholmi Filharmonikusok vezető karnagya, majd a londoni Royal Filharmonikus Zenekar vezetője lett. Rengeteg albumot készített: több mint ötszáz hangfelvételt, és komoly szerepet vállalt a nemzetközi Bartók-kultusz megteremtésében.

Solti György (1912-1997)

A Chicago Symphony Orchestra zeneigazgatója, aki 31-szer (!) nyerte el a Grammyt, tegyük hozzá, hogy  kiváló érzéke volt a hangfelvételek készítéséhez. Mondhatnánk azt is, hogy afféle csúcsproducer is volt, a legjobb high-end lemezjátszókat sokszor az ő albumaival tesztelik. Egyik legjobb munkájának Wagner Ring-ciklusának komplett anyagát tartják, amelyet a Bécsi Filharmonikusokkal rögzített. És akkor nem beszéltünk még a világ különböző, legrangosabb állami kitüntetéseiről, arról, hogy a legjobb presztízsű egyetemek – például a Harvard – díszdoktora volt, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az angol királynőtől pedig lovagi rangot kapott.

Zsidó származása miatt emigrálni kényszerült, a háború ideje alatt Svájcban telepedett le, ahol 1942-ben megnyerte a genfi zongoraversenyt.  Intézményvezetőként is világhírre tett szert. Először a Bajor Állami Opera, majd a frankfurti opera főzeneigazgatója lett, később a londoni Royal Opera House-ban dirigált, de vezette a Chicagói Szimfonikus Zenekart is. Párizsban zeneigazgató volt az Orchestre de Paris-ban, majd visszatért Londonba, ahol a Londoni Szimfonikusok főzeneigazgatója lett. A hazájára mindig büszke Solti 1997-ben hunyt el, Bartók Béla sírja mellett helyezték örök nyugalomra.

Fischer Iván (1951 - )

Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója, Budapest díszpolgára, a brit Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli tagja. Először zongorán, hegedűn, majd csellón játszott, majd Bécsben szerzett karmesteri diplomát. Huszonöt éves korában megnyerte a londoni Rupert Foundation-BBC karmesterversenyt, 1980-tól karmestere lett a Londoni Szimfonikus Zenekarnak.

Fischer mégis hazatért, és Kocsis Zoltánnal együtt megalapították a Budapesti Fesztiválzenekart. Sokan emlékeznek arra, hogy úgynevezett Kakaókoncertekkel népszerűsítette a gyerekek körében a klasszikus zenét, de ugyanúgy a zeneszeretet felkeltését szolgálták a Budapesti búcsú keretében a Hősök terén megtartott hangversenyei. Dolgozott a kenti opera zeneigazgatójaként, majd a Cincinnati Szimfonikus Zenekart vezette, a kétezres évek elején ő lett a Lyoni Nemzeti Opera zenei igazgatója, majd a washingtoni Nemzeti Szimfonikus Zenekar vezető karmestere.  Tiszteletbeli tagja a brit Királyi Zeneakadémiának is, ugyanakkor Fischer Iván Lakásszínháza, a FILC izgalmas, előremutató előadásokat mutatott be az Andrássy úti lakásában, ott, ahol Fischer Iván gyerekeskedett.