PESTEX_MEGNYITO_TAGRA NYILT SZEMMEL_KIALLITAS_CSV_12.jpg

„A könyv egy mágikus objektum” – Ukrán alkotók kiállításával nyílt meg a PesText

Az ukrán Art Studio Agrafka alkotópárosának kiállításával nyílt meg november 12-én a PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál őszi kiadása a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A háromnapos rendezvény megnyitóján a műfordítás és az irodalom közvetítő szerepe került előtérbe, majd Romana Romanisin és Andrij Lesziv beszélt arról, hogyan lehet ketten alkotni egy alapvetően magányosnak tartott műfajban, miért van jövője a papírkönyvnek, és miért nem szabad tabukat állítani a gyerekirodalomban.

Amikor közel egy évtizede elindították a PesTextet, maguk sem gondolták volna, hogy ilyen hosszú utat járnak be – idézte fel Kollár Árpád, a fesztivál igazgatója a csütörtök esti megnyitón. Mint mondta, azóta is újra és újra rácsodálkozik, hová jutottak. A rendezvény számára az irodalom, a kultúra és a műfordítás ünnepe, amelyen a könyvek segítségével a megértés új útjait kereshetjük. A fesztivál kezdettől fogva kiemelt figyelmet fordít a műfordítók munkájára, így a megnyitó egyik központi témája is a nyelvek és kultúrák közötti közvetítés lett.

Az eseményen Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete is köszöntötte a közönséget, aki a fesztivál sárkányos arculatára utalva tréfásan megjegyezte, hogy egészen otthon érzi magát. A hivatalos megnyitót Csehy Zoltán költő, műfordító beszéde tette teljessé, aki a fordítói munka ellentmondásairól tartott szellemes, képekben gazdag előadást.

A műfordító ugyanis Csehy szerint soha nincs egyedül: mindig az író árnyéklétében dolgozik, egyfajta állandó többes szám állapotában. Munkáját egyszerre határozza meg a szabadság, a hűség és az alázat. Nemcsak az eredeti szöveghez kell viszonyulnia, hanem saját korának nyelvéhez is: a fordítás szükségképpen a jelennek készül, és a nyelv folyamatos karbantartását is megköveteli. Csehy a fordítót szorgalmas útépítőhöz hasonlította, aki új kapcsolatokat teremt nyelvek, szövegek és olvasók között.

A közös alkotás kérdése a nyitóest folytatásában egészen más nézőpontból tért vissza. Az Art Studio Agrafka két alapítójával, Romana Romanisinnel és Andrij Leszivvel Nagy László, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense beszélgetett. Az alkotópáros még egyetemi évei alatt kezdett együtt dolgozni. Kezdetben könyvborítókat és illusztrációkat készítettek, ám hamarosan úgy érezték, hogy ezek a feladatok nem biztosítanak elég teret az elképzeléseiknek. Így fokozatosan a szavak és a teljes könyv megalkotása felé fordultak.

Az illusztráció alapvetően egyéni műfaj, ők azonban kezdettől fogva ketten dolgoznak. Lesziv szerint ez kétszeres előnyt jelent: nemcsak saját magukból, hanem egymásból is igyekeznek kihozni a legtöbbet. Folyamatosan ötletelnek, meghallgatják és támogatják egymást, az alkotói döntések pedig állandó párbeszédben születnek meg.

Munkájukat a könyv egészére kiterjedő gondolkodás jellemzi. Nem választják külön a szöveget és az illusztrációt, amelyeket két egyenértékű kifejezési csatornának tekintenek, de ugyanilyen fontos számukra a tipográfia, a nyomdatechnológia, a papír és a festék megválasztása is. 

„A könyv egy mágikus objektum, nem puszta hordozó”

– fogalmazták meg szemléletüket. Meggyőződésük, hogy a papíralapú könyvnek óriási jövője van, éppen a kézzelfoghatósága és tárgyi valósága miatt. Könyveik számos nyelven jelentek meg, és ahogy a beszélgetésen elhangzott, minden fordítás egy másik élet, ahol az alkotás új nyelvi és kulturális közegben találkozik új olvasókkal.

A beszélgetés egyik legérdekesebb kérdése a gyerekirodalom határait érintette. Az alkotópáros szerint a gyerekkönyvekben sem szabad tabuknak lenniük. A könyv ugyanis nem feltétlenül kész válaszokat ad, hanem kiindulópontja lehet a beszélgetésnek, akár a szeretetről, akár a háborúról van szó. Mivel ezeket a köteteket gyakran a szülők választják ki és olvassák fel a gyerekeiknek, az alkotók eleve közös, családi olvasásban gondolkodnak.

A pódiumbeszélgetést követően megnyílt a Tágra nyílt szemmel című kiállítás, amely az Art Studio Agrafka könyveiből és illusztrációiból válogat. A Peťovská Flóra, a Csirimojó művészeti igazgatója kurátori közreműködésével létrejött tárlat erőteljes színekkel, geometrikus formákkal és a képeskönyvek világában szokatlanul összetett témákkal ismerteti meg a látogatókat. A kiállítás november 29-ig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A PesText november 14-ig folytatódik a Petőfi Irodalmi Múzeumban és a Három Hollóban. A fesztivál vendégei között szerepel többek között Didier Eribon, Guzel Jahina, Federica Manzon, Tankó Timea és qntm is. A programok ingyenesen látogathatók.

Ez is érdekelheti

Osztályhatároktól az emlékezetet felfaló lényekig – Ilyen lesz az őszi PesText

Mit kezdhetünk a történelmünkkel, mennyire határozza meg az életünket a származásunk, és hogyan védekezhetünk egy olyan ellenséggel szemben, amelynek még a létezésére sem tudunk visszaemlékezni?

Könyvszalon, Art Weekend, Libator – novemberi fesztiválajánló

Könyvszalon Győrben, képregényfesztivál Szegeden, Art Weekend Budapesten, Márton-napi hagyományok a szentendrei skanzenben, PesText fesztivál a PIM-ben és a Három Hollóban – novemberi fesztivál- és programajánló.

Angol sci-fi, kortárs olasz irodalom és ukrán illusztrátorok az őszi PesTexten

Novemberben érkezik a PesText fesztivál őszi kiadása, amelyen Didier Eribon, Guzel Jahina, Federica Manzon, Tankó Timea és qntm mellett izgalmas ukrán, szlovák és lengyel szerzők lépnek fel november 12–14. között a Három Hollóban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Vetle Lid Larssen: A világ egyik legzordabb pontján akartak maradandót létrehozni

Két magyar, egy norvég, és egy lehetetlen vállalkozás.