Osztályhatároktól az emlékezetet felfaló lényekig – Ilyen lesz az őszi PesText
Mit kezdhetünk a történelmünkkel, mennyire határozza meg az életünket a származásunk, és hogyan védekezhetünk egy olyan ellenséggel szemben, amelynek még a létezésére sem tudunk visszaemlékezni? November 12–14. között ismét Budapestre érkezik a PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál. A háromnapos, ingyenes rendezvényen francia szociológussal, ukrán költővel, brit sci-fi-szerzővel és számos más alkotóval találkozhatunk. A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) által szervezett fesztivál első két napján a Petőfi Irodalmi Múzeum, szombaton pedig a Három Holló ad otthont a programoknak. A beszélgetések és dedikálások mellett kiállítás, illusztrációs workshop és felolvasószínházi előadás is várja a látogatókat.
Honnan jövünk, és mennyit számít?
Ki lehet-e lépni abból a társadalmi közegből, amelybe beleszülettünk? Didier Eribon francia filozófus és szociológus Visszatérés Reimsbe című könyvében saját élettörténetén keresztül vizsgálja a társadalmi osztályok közötti különbségeket, a szégyen és az identitás kérdését. A fesztivál előtt újabb kötete jelenik meg magyarul: az Egy munkásnő élete, öregsége és halála, amelyben édesanyja történetén keresztül foglalkozik az öregedés és a társadalmi kiszolgáltatottság problémáival. Eribonnal november 13-án 18 órától Fáber Ágoston beszélget, aki mindkét könyvét magyarra fordította.
A történelem egyéni sorsokra gyakorolt hatását vizsgálja Guzel Jahina is. A Zulejka kinyitja a szemét című regényében egy tatár parasztasszony szibériai száműzetésén keresztül mutatja meg a sztálini kollektivizálás kegyetlenségét. Későbbi műveiben is azt kutatja, hogyan őrizhetik meg az emberek a személyiségüket egy olyan rendszerben, amely megfosztja őket a döntés szabadságától. Az íróval november 14-én 16.30-tól M. Nagy Miklós beszélget.
A közép-európai történelem személyes következményei foglalkoztatják Pavol Rankov szlovák írót is, aki november 12-én 18 órától Winkler Nóra vendége lesz. Federica Manzon olasz szerző pedig a Trieszthez és a jugoszláv történelemhez kapcsolódó Alma című regényéért 2024-ben elnyerte a rangos Campielló-díjat. Vele november 13-án 19.30-tól Czakó Zsófia beszélget.
Hogyan lehet elmondani azt, amire nincsenek szavaink?
Ljuba Jakimcsuk ukrán költő verseiben a háború magát a nyelvet is megváltoztatja: a megszokott szavak új jelentést kapnak, a mondatok és a költői képek pedig magukon viselik az erőszak nyomait. A donbaszi Pervomajszkban született szerzőt 2022-ben a Grammy-díj-átadón is hallhatta a nemzetközi közönség, amikor John Legend fellépésének részeként saját versét szavalta. Jakimcsukkal november 12-én 17 órától magyar fordítója, Vonnák Diána beszélget.
A nyelv lehetőségeit egészen más nézőpontból vizsgálja Tankó Timea műfordító, aki többek között Visky András Kitelepítés című regényét ültette át németre. Hogyan őrizhető meg egy szöveg ritmusa, kulturális utalásrendszere vagy éppen nyelvi különössége, amikor egy másik nyelven kell újraalkotni? A fordítás dilemmáiról november 13-án 17 órától Wilhelm Droste műfordítóval beszélget.
Mi történik, ha másképp nézünk a világra?
Az ukrán Art Studio Agrafka, vagyis Romana Romanisin és Andrij Lesziv alkotópárosának könyveiben az illusztráció, a tipográfia és a szöveg együtt alakítja a történetet. Munkáik nem egyszerűen illusztrált könyvek: a képi megoldások önálló jelentéssel bírnak. Az alkotókkal november 12-én 19.30-tól Nagy László, a MOME munkatársa beszélget, majd 20.30-kor megnyílik a Tágra nyílt szemmel című kiállításuk a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A november 29-ig látogatható tárlat mellett regisztrációhoz kötött illusztrációs workshopot is tartanak.
A valóság megszokott kereteit feszegeti a brit qntm is, csak éppen a tudományos fantasztikum eszközeivel. Az Antimemetikai Ügyosztály nem létezik című, november 5-én magyarul is megjelenő regényének alapötlete egyszerre bizarr és nyugtalanító: mi történik, ha léteznek olyan információk vagy lények, amelyek képesek megakadályozni, hogy emlékezzünk rájuk? Hogyan ismerhetünk fel egy fenyegetést, ha már a felismerés pillanatában elfelejtjük? A szerzővel november 14-én 15 órától Farkas Balázs beszélget.
Irodalom a színpadon
A fesztivál utolsó napján a kortárs lengyel dráma is szerepet kap. Malina Prześluga író és drámaíró, a poznani Animációs Színház dramaturgja műveiben gyakran társadalmi tabukat és kényelmetlen kérdéseket jár körül, szokatlan nézőpontokkal és groteszk humorral.
A szerzővel november 14-én 18 órától Pászt Patrícia beszélget, majd 20 órától Debil című darabját hallhatjuk felolvasószínházi előadásban. A mű a fogyatékossággal élő emberekkel szembeni előítéleteket és a látszólag együttérző, valójában leereszkedő társadalmi viselkedést vizsgálja. A Hrisztov Toma rendezte előadásban Georgita Máté Dezső, Podlovics Laura és Vizi Dávid szerepel, a magyar fordítás Pászt Patrícia munkája. A közönség ingyenesen hozzájuthat a darab teljes szövegét tartalmazó PesText Zine-hez is.
A PesText 2026-os őszi kiadását november 12–14. között rendezik meg Budapesten. Csütörtökön és pénteken a Petőfi Irodalmi Múzeum (Károlyi utca 16.), szombaton a Három Holló (Piarista köz 1.) ad otthont a programoknak.
A fesztivál valamennyi eseménye ingyenes, az illusztrációs workshop azonban előzetes regisztrációhoz kötött. Az idegen nyelvű beszélgetésekhez magyar tolmácsolást biztosítanak, a meghívott szerzők könyvei a helyszíneken megvásárolhatók, a beszélgetések után pedig dedikálásra is lehetőség nyílik.
Fotó: Hegyi Júlia Lily
