Az évforduló alkalmából tartott menetet a lágerben, illetve a koncentrációs táborok között, a fogolyszállítások során született Hana Berger-Moran, Mark Olsky és Eva Clarke vezette.
Politikusok a rendezvényen hagyományosan nem tartanak beszédet, Van der Bellen ezért közleményben fordult az megemlékezőkhöz. „Kezdetben volt a hallgatás. Kezdetben volt a félrenézés, amikor az antiszemitizmus és rasszizmus felütötte ronda ábrázatát, és alattomosan átvette az irányítást a társadalom felett” – írta.
Christian Stocker osztrák kancellár szintén közleményben úgy fogalmazott, hogy Mauthausennek „kell mindig is intő jelnek lennie arra, mihez vezethetnek tekintélyelvű ideológiák, a gyűlölet és a kiközösítés”. A spanyol királyi pár – aki a jelenlétével a lágerben egykor fogva tartott spanyolok ezreire emlékeztetett – fehér virágkoszorút helyeztek el a mauthauseni szarkofág előtt.
A Linz melletti koncentrációs táborban 1938 és 1945 között legalább 90 ezer ember vesztette életét, akiket meggyilkoltak, illetve a fogva tartás sanyarú körülményeinek estek áldozatul. Sokan közülük spanyolok voltak, akiket Franciaország náci megszállását követően deportáltak, miután oda menekültek a Franco-diktatúra elől.
A lágert 1938-ban nyitották meg a nácik először német és osztrák ellenzékiek, bűnözők és „társadalmilag nem kívánatos személyek” számára. A második világháború kitörését követően több mint 40 országból származó csaknem 200 ezer ember raboskodott ott. Mauthausent 1945. május 5-én szabadította fel az amerikai hadsereg. A vasárnapi megemlékezésen a rendőrség adatai szerint mintegy 20 ezren vettek részt.
