Choe Jae-chun ökológus.jpg

Koreai sztárökológus érkezik Budapestre

A mesterséges intelligencia (MI) térhódításával a demokráciát, a tudományt, a művészetet és a mindennapi életet érintő radikális változásokról lesz szó a Koreai Kulturális Központ ingyenes programsorozatában október 22. és november 12. között a Károlyi–Csekonics-palotában.

A Koreai Kulturális Központ 2023 tavaszán indította el a Koreai szalon nevű, kultúraelméleti kérdésekkel foglalkozó programját. A sorozat célja, hogy az egyre népszerűbb koreai kulturális jelenségek mögé nézzen közérthető, de kritikus módon. 

A 2024-es őszi félévben négy egymást követő kedden alapvetően azon próbálnak fogást találni, hogyan lehet jól létezni a mesterséges intelligencia térhódítása, az információáradat és a széttartó társadalmi struktúrák közepette. A négy dél-koreai előadó a filozófia, ökológia, az informatika és a politikatudomány képviselői, minden alkalommal a mindannyiunkat érintő aktuális kérdések más-más aspektusával foglalkoznak. Az előadásokat követően egy-egy hazai gondolkodó teszi fel az első kérdéseket, mondja el benyomásait a hallottakról.

A programsorozat első előadója Choe Jae-chun ökológus, a szöuli Ewha Womans University professzora. Hazájában az egyik legnépszerűbb tudós tanár, és aktív szerző is. Többek között ő fordította le koreaira Edward O. Wilson Consilience: The Unity of Knowledge című könyvét, amely magyarul Minden egybecseng – Az emberi tudás egysége címmel 2004-ben jelent meg a Typotex Kiadó gondozásában. Őt Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományok Tanszékének professor emeritusa kérdezi.

A sorozat vendége lesz októberben Park Taewoong, a Hankyoreh című koreai napilap egykori újságírója, aki az információs és kommunikációs terület fejlődéséhez való hozzájárulása elismeréseként megkapta a dél-koreai Ipari Szolgálati Érdemrendet. A mesterséges intelligencia, robotika témakörében több könyvet is írt, az erről szóló nyilvános viták rendszeres résztvevője. A budapesti előadása után Lovász Ádám filozófus és társadalomelmélet-író kérdezi.

Novemberben érkezik Seulki Lee-Geiller, a Yale Egyetem Társadalmi és Politikai Tanulmányok Intézetének kutatója, aki előadásában azt fejti ki, hogy a mesterséges intelligencia hogyan változtatja meg a hatalmi dinamikát, és miként hat az olyan kulcsfontosságú demokratikus értékekre, mint az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a nyilvános vita. A hallottakra dr. Boros Gábor, Széchenyi-díjas filozófiatörténész reagál majd.

A sorozat záróeseményén Park Kooyong, a dél-koreai Csonnam Nemzeti Egyetem Filozófia Tanszékének professzora tart előadást a művészet és a mesterséges intelligencia egymásra hatásáról, és akivel Kőszeghy Flóra építész-képzőművész, AI-művész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója kezdi a beszélgetést.

Az előadások angol és koreai nyelven zajlanak, magyar szinkrontolmácsolással. Az események ingyenesek, de a korlátozott helyek száma miatt regisztrációhoz kötöttek. További részletek itt.

Ez is érdekelheti

Olyan, mint egy kapcsolat, vagy valóban az?

Kivel beszélgetünk, ha imádkozunk? Ha álmodunk? Ha elképzelünk egy beszélgetést, vagy fejben teljes vitákat folytatunk le? Valódi kapcsolatba léphetünk, ha nem tudjuk pontosan, ki – vagy mi – válaszol? Mi történik, ha egy gép felel? Spitzer Fruzsina képzőművész, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Számítógépes Művészeti Szakosztályának alelnöke az alkotásai által nem válaszokat ad, hanem egy határhelyzetbe visz: oda, ahol az ember és a gép közötti kapcsolat megtapasztalható.

A varrógéptől a mesterséges intelligenciáig vezet a Magyar Kultúra magazin legújabb száma

Mindnyájunk életét behálózzák, meghatározzák, hogyan és kivel kommunikálhatunk, ha kell, műtenek, akár gondolkodnak is helyettünk – a gépek a mindennapjaink részei, mégsem biztos, hogy kellően ismerjük a működésüket és ránk gyakorolt hatásukat. A Magyar Kultúra magazin Gép lapszáma a technológia és az ember kapcsolatát boncolgatja.

A Deezer technológiájával szűri a mesterséges intelligencia által generált zenéket az EJI

Az emberi közreműködés nélkül létrehozott felvételek kiszűrése és ezáltal a jogdíjak arányosabb felosztása érdekében az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület megállapodott a Deezer globális zeneszolgáltatóval az AI Detection Solution elnevezésű alkalmazás használati jogának megvásárlásáról.

Renderelt művészet – Kemény György

Mitől válik művészetté az, ami képernyőkön, kódokban és hálózatokban születik? Új sorozatunk ennek kérdését járja körül. Az első részben Kemény Györggyel beszélgettünk.