Choe Jae-chun ökológus.jpg

Koreai sztárökológus érkezik Budapestre

A mesterséges intelligencia (MI) térhódításával a demokráciát, a tudományt, a művészetet és a mindennapi életet érintő radikális változásokról lesz szó a Koreai Kulturális Központ ingyenes programsorozatában október 22. és november 12. között a Károlyi–Csekonics-palotában.

A Koreai Kulturális Központ 2023 tavaszán indította el a Koreai szalon nevű, kultúraelméleti kérdésekkel foglalkozó programját. A sorozat célja, hogy az egyre népszerűbb koreai kulturális jelenségek mögé nézzen közérthető, de kritikus módon. 

A 2024-es őszi félévben négy egymást követő kedden alapvetően azon próbálnak fogást találni, hogyan lehet jól létezni a mesterséges intelligencia térhódítása, az információáradat és a széttartó társadalmi struktúrák közepette. A négy dél-koreai előadó a filozófia, ökológia, az informatika és a politikatudomány képviselői, minden alkalommal a mindannyiunkat érintő aktuális kérdések más-más aspektusával foglalkoznak. Az előadásokat követően egy-egy hazai gondolkodó teszi fel az első kérdéseket, mondja el benyomásait a hallottakról.

A programsorozat első előadója Choe Jae-chun ökológus, a szöuli Ewha Womans University professzora. Hazájában az egyik legnépszerűbb tudós tanár, és aktív szerző is. Többek között ő fordította le koreaira Edward O. Wilson Consilience: The Unity of Knowledge című könyvét, amely magyarul Minden egybecseng – Az emberi tudás egysége címmel 2004-ben jelent meg a Typotex Kiadó gondozásában. Őt Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományok Tanszékének professor emeritusa kérdezi.

A sorozat vendége lesz októberben Park Taewoong, a Hankyoreh című koreai napilap egykori újságírója, aki az információs és kommunikációs terület fejlődéséhez való hozzájárulása elismeréseként megkapta a dél-koreai Ipari Szolgálati Érdemrendet. A mesterséges intelligencia, robotika témakörében több könyvet is írt, az erről szóló nyilvános viták rendszeres résztvevője. A budapesti előadása után Lovász Ádám filozófus és társadalomelmélet-író kérdezi.

Novemberben érkezik Seulki Lee-Geiller, a Yale Egyetem Társadalmi és Politikai Tanulmányok Intézetének kutatója, aki előadásában azt fejti ki, hogy a mesterséges intelligencia hogyan változtatja meg a hatalmi dinamikát, és miként hat az olyan kulcsfontosságú demokratikus értékekre, mint az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a nyilvános vita. A hallottakra dr. Boros Gábor, Széchenyi-díjas filozófiatörténész reagál majd.

A sorozat záróeseményén Park Kooyong, a dél-koreai Csonnam Nemzeti Egyetem Filozófia Tanszékének professzora tart előadást a művészet és a mesterséges intelligencia egymásra hatásáról, és akivel Kőszeghy Flóra építész-képzőművész, AI-művész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója kezdi a beszélgetést.

Az előadások angol és koreai nyelven zajlanak, magyar szinkrontolmácsolással. Az események ingyenesek, de a korlátozott helyek száma miatt regisztrációhoz kötöttek. További részletek itt.

Ez is érdekelheti

Haladéktalan törvényalkotást szorgalmaz az Artisjus és az EJI

Az Artisjus és az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) közös AI Manifesztót hozott nyilvánosságra az október 8-i dalszerzők napja apropóján.

Hírmozaik – szeptember 30.

Ingyen hallgatható Kemény Lili sikerkönyve, online is lehet bérletet vásárolni a Veszprémi Petőfi Színházban, AI-alapú hangoskönyvplatform a látássérültek számára.

Csomó irodalmi díjra esélyes a népszerű kötet, most kizárták a Goncourt-jelölésből

Gyanús, hogy jelentős részét AI generálta Thélyson Orélien kanadai-haiti szerző C'était ça ou mourir (Vagy ez, vagy meghalni) című regényének, amelynek a jelölését pénteken vonták vissza. A díj odaítéléséről döntő bizottság üzenetértékűnek szánja a kizárást.

Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a fotográfia szerepét?

No és a hitelességét és társadalmi hatását? Visszamenőleg még a múltra is hatással lehet? A Capa-központ nyolcadik alkalommal rendezte meg a Capazine workshopot, amelynek központi témája ezúttal az algoritmikus képalkotás volt – különös tekintettel az AI segítségével előállított képekre. A projekt alapítójával, Mucsi Emese kurátorral beszélgettünk.