Choe Jae-chun ökológus.jpg

Koreai sztárökológus érkezik Budapestre

A mesterséges intelligencia (MI) térhódításával a demokráciát, a tudományt, a művészetet és a mindennapi életet érintő radikális változásokról lesz szó a Koreai Kulturális Központ ingyenes programsorozatában október 22. és november 12. között a Károlyi–Csekonics-palotában.

A Koreai Kulturális Központ 2023 tavaszán indította el a Koreai szalon nevű, kultúraelméleti kérdésekkel foglalkozó programját. A sorozat célja, hogy az egyre népszerűbb koreai kulturális jelenségek mögé nézzen közérthető, de kritikus módon. 

A 2024-es őszi félévben négy egymást követő kedden alapvetően azon próbálnak fogást találni, hogyan lehet jól létezni a mesterséges intelligencia térhódítása, az információáradat és a széttartó társadalmi struktúrák közepette. A négy dél-koreai előadó a filozófia, ökológia, az informatika és a politikatudomány képviselői, minden alkalommal a mindannyiunkat érintő aktuális kérdések más-más aspektusával foglalkoznak. Az előadásokat követően egy-egy hazai gondolkodó teszi fel az első kérdéseket, mondja el benyomásait a hallottakról.

A programsorozat első előadója Choe Jae-chun ökológus, a szöuli Ewha Womans University professzora. Hazájában az egyik legnépszerűbb tudós tanár, és aktív szerző is. Többek között ő fordította le koreaira Edward O. Wilson Consilience: The Unity of Knowledge című könyvét, amely magyarul Minden egybecseng – Az emberi tudás egysége címmel 2004-ben jelent meg a Typotex Kiadó gondozásában. Őt Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományok Tanszékének professor emeritusa kérdezi.

A sorozat vendége lesz októberben Park Taewoong, a Hankyoreh című koreai napilap egykori újságírója, aki az információs és kommunikációs terület fejlődéséhez való hozzájárulása elismeréseként megkapta a dél-koreai Ipari Szolgálati Érdemrendet. A mesterséges intelligencia, robotika témakörében több könyvet is írt, az erről szóló nyilvános viták rendszeres résztvevője. A budapesti előadása után Lovász Ádám filozófus és társadalomelmélet-író kérdezi.

Novemberben érkezik Seulki Lee-Geiller, a Yale Egyetem Társadalmi és Politikai Tanulmányok Intézetének kutatója, aki előadásában azt fejti ki, hogy a mesterséges intelligencia hogyan változtatja meg a hatalmi dinamikát, és miként hat az olyan kulcsfontosságú demokratikus értékekre, mint az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a nyilvános vita. A hallottakra dr. Boros Gábor, Széchenyi-díjas filozófiatörténész reagál majd.

A sorozat záróeseményén Park Kooyong, a dél-koreai Csonnam Nemzeti Egyetem Filozófia Tanszékének professzora tart előadást a művészet és a mesterséges intelligencia egymásra hatásáról, és akivel Kőszeghy Flóra építész-képzőművész, AI-művész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója kezdi a beszélgetést.

Az előadások angol és koreai nyelven zajlanak, magyar szinkrontolmácsolással. Az események ingyenesek, de a korlátozott helyek száma miatt regisztrációhoz kötöttek. További részletek itt.

Ez is érdekelheti

Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a fotográfia szerepét?

No és a hitelességét és társadalmi hatását? Visszamenőleg még a múltra is hatással lehet? A Capa-központ nyolcadik alkalommal rendezte meg a Capazine workshopot, amelynek központi témája ezúttal az algoritmikus képalkotás volt – különös tekintettel az AI segítségével előállított képekre. A projekt alapítójával, Mucsi Emese kurátorral beszélgettünk.

A túlélés lehetőségeit keresi a magyar zeneipari konferencia

Mi kell a magyar zeneipar túléléséhez és a továbblépéshez? – erre a kérdésre keresi a választ a XIV. Music Hungary Konferencia & Showcase, amelyet 2026. november 16-án rendeznek meg Budapesten, a Magyar Zene Házában.

Vérfarkasok, techmogulok és Robert Capa: huszonöt film, amit epedve várunk

Ha egy kicsit csípősebb lesz odakint az idő, az csak egy dolgot jelenthet: beköszöntött az év legizgalmasabb időszaka – mozis szempontból legalábbis biztosan. Az idei szezon pedig különösen erősnek ígérkezik.

Képes Gábor: Sokáig egészen biztos voltam abban, hogy a számítógép a műveltségterjesztés eszköze

Könyvtárak, archívumok, teljes életművek elérhetők egyetlen kattintással – mégsem lettünk műveltebbek, egyre nehezebb elmélyülni bármiben. Hol szakad meg a lánc a hozzáférés és a valódi tudás között? Képes Gábor muzeológussal, a KSH Könyvtár kutatástámogató és statisztikatörténeti főosztályának digitális tartalomfejlesztőjével beszélgettünk.