A padlás a Vígszínházban.jpg

Színháztörténeti mérföldkőhöz érkezik februárban A padlás

Az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művének szövegkönyvét Sztevanovity Dusán és Horváth Péter, dalszövegeit Sztevanovity Dusán, zenéjét Presser Gábor írta. Az előadást Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.

„Félig mese, félig musical, 9–99 éves korig, mondja a színlap. Így is van. Mesemusical, amelyben sok a nagyon komoly, nem mesei gondolat. És unokák meg nagypapáik egyaránt élvezhetik. Jó a zene, jók a színészek; különösen Kaszás Attila Rádiósa, Méhes László Hercege, Rudolf Péter Lámpása, Igó Éva Sünije, Tábori Nóra Mamókája aranyos. A Vígszínház (...) újabb biztos kasszasikert produkált” – írta A padlás bemutatója után Takács István a Pest Megyei Hírlapban.

Az előadás szinopszisát Sztevanovity Dusán vetette papírra egy ég és föld közötti helyen, a padláson lévő otthoni dolgozószobájában. Ahogy korábban mesélte, A padlás az ő hitvallása, mely örök kérdésekre keres választ: miért vagyunk itt, egyedül vagyunk-e az univerzumban, mi lesz velünk, amikor meghalunk.  

Az elmúlt 37 évben az előadás bebizonyította, hogy ezen a padláson tényleg bármi megtörténhet. A próbák a nagyszínpad helyett sokáig a Házi Színpadon zajlottak, pénzhiány miatt a Fehér Miklós által megálmodott díszlet nagy része korábban már használt elemekből állt össze, Jánoskúti Mártának fillérekből kellett megoldania a 13 szereplő jelmezét, a zenét pedig Presser Gábornak egyedül kellett feljátszania.

A dalokat azonban azóta is mindenki dúdolja, és a díszlet is változatlan a kezdetek óta, még Robinson, a mindent tudó számítógép is csak kisebb frissítéseken esett át. Az előadásban máig közel száz színész szerepelt. Igó Éva a bemutatón még Süniként, ma már – Hegyi Barbarával váltásban – Mamókaként, míg Méhes László a premieren Herceg szerepében, napjainkban pedig – Kőszegi Ákossal megosztva – Detektívként lép színpadra.

A Varázskönyv különleges hajtogatási technikáját pedig nemcsak a Hercegeknek, de a kellékeseknek is mindig meg kell tanulniuk. A Vígszínházban eddig több mint egymillió néző látta, a 999. előadást pedig streamen keresztül világszerte ötven országból tízezrek nézték élőben.

A padlás felett még bizonyára sokáig ragyognak majd a csillagok, és sok-sok generáció érezheti át annak a fontosságát, hogy a szellemeket miért csak azok láthatják, akiknek tiszta a szívük és romlatlan a lelkük.

Ez is érdekelheti

Nem bízta el magát, és nagyon jó színésznő lett belőle – Negyven éve halt meg Ruttkai Éva

Negyven éve, 1986. szeptember 27-én hunyt el Ruttkai Éva Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Vígszínház vezető művésze, akit többek között a Budapesti tavasz, az Egy pikoló világos, a Butaságom története és az Utazás a koponyám körül című filmekben is láthattunk.

Kortárs művekkel ünneplik a színházak a magyar dráma napját

Ma van a magyar dráma napja, amelyet Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendeznek meg. Ezen a napon rendhagyó programokkal, magyar szerzők műveivel ünnepelnek a színházak országszerte és a határon túl is.

Hét színház – egy közös tér az Átjáró

Közösségépítő ifjúsági programsorozat indul Átjáró néven hét budapesti színház összefogásával a 15–25 éves korosztálynak.

Rudolf Péter: Hazatért a Kaszás Attila-díj

Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója személyes emlékeivel tette emlékezetessé a 19. Kaszás Attila-díj-átadó ceremóniáját a teátrum A padlás című előadására összegyűlt közönsége előtt. Az elismerést idén Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze vehette át. Az idei díj győztesét a négy döntős – Bartha Boróka, Kelemen Zoltán, Ötvös András és Pap Lujza – közül online szavazással választották ki a színházrajongók.