A Covid-lezárások óta kérdés, hogy mikor fog a múzeumi szféra magához térni. A tavalyi adatok már azt mutatják, hogy a dolgok lassan visszatérnek a régi kerékvágásba, az egyes múzeumok között azonban hatalmas a különbség. A párizsi Louvre szokás szerint az első helyen végzett, közel 8,9 millió látogatójával már majdnem elérte a 2019-es szintet. Hasonló a helyzet a második helyezett római Vatikáni Múzeumban, amire 6,8 millió látogató volt kíváncsi, illetve a képzeletbeli dobogó harmadik helyezettjével, a londoni British Múzeummal, amelyet 5,8 millió fő keresett fel.
Olyan nagy múzeumok is vannak, amelyek tavaly már több látogatót fogadtak, mint a járvány előtt. A New York-i Metropolitan 10 százalékkal 5,3 millióra (4. hely), a szintén a Nagy Almában található MoMA 43 százalékkal 2,8 millióra (14. hely), a párizsi Musée d’Orsay 6 százalékkal 3,9 millióra (7.hely), a firenzei Uffizi pedig 15 százalékkal 2,7 millióra (17. hely) növelte látogatói számát. Az amszterdami Rijksmuseum a nagysikerű Vermeer-kiállítással 2,7 millió főt vonzott tavaly, ugyanannyit, mint 2019-ben, ez a 18. helyre volt elég. A legnagyobb látogatószám-növekedést a 20. és 21. századi modern és kortárs művészeteknek szentelt párizsi Modern Művészetek Múzeuma érte el: 220 százalékkal és 927 ezer látogatóval a 74. a listán.
A budapesti Szépművészeti Múzeum szintén kiemelkedően teljesített a Csontváry 170 és Renoir kiállításoknak köszönhetően: 821 ezer látogatóval a 86. a listán, ez az adat 62 százalékos növekedést mutat 2019-hez képest.
A bécsi Szépművészeti Múzeumra ugyan még 8 százalékkal kevesebben voltak kíváncsiak, mint a 2019-es bázisévben, de így is majdnem 1,7 millióan tekintették meg gyűjteményeit, ezzel a 35. helyet szerezte meg a listán.
Egyes múzeumok azonban továbbra is küzdenek azért, hogy ugyanannyi látogatót vonzanak be, mint a járvány előtt. A londoni Nemzeti Galéria 2023-ban 3,1 millió látogatót fogadott, ami 2,9 milliós, 48 százalékos csökkenés 2019-hez képest. Ebben persze benne van, hogy a múzeum Sainsbury-szárnya 2023-ban zárva volt és még így is 12. a listán. Hasonló volt a helyzet a Tate Britain esetében is, amelynek egy része tavaly szintén zárva volt, ami meg is látszik a számokban: 40 százalékkal kevesebben, 1,1 millióan keresték fel tavaly, ami a 62. helyre volt elég. A Tate Modern 4,7 millió látogatóval még mindig 22 százalékos visszaesést tapasztalhatott, de így is az 5. helyezett lett a listán.
Moszkvában az Állami Tretyjakov Galéria 26 százalékkal (2,1 millió, 24. hely), a Kreml Múzeumok látogatóinak száma 67 százalékkal (1 millió, 67. hely) csökkent 2019-hez képest, a szentpétervári Ermitázsé pedig 34 százalékkal (3,2 millió fő, 10. hely) – ezeket az adatokat egyértelműen Oroszország Ukrajna elleni háborúja és az országba irányuló külföldi turizmus összeomlása befolyásolhatta. Érdekes viszont, hogy a szintén szentpétervári Orosz Múzeum 2,9 millió látogatóval 21 százalékkal jobb eredményt ért el, mint öt éve.
A száz legnépszerűbb képzőművészeti múzeum látogatóinak száma 2019-ben 230 millió volt, ami 2020-ra 54 millióra esett vissza. Azóta viszont fellendülés tapasztalható: 2021-ben 71 millió, 2022-ben pedig 141 millió látogatóval zárták az évet, a 2023-as adatok pedig már 175 millió főt mutatnak.
