A szobában lakó gyerekszellemektől az okosbútorig

Egy 1979-ben megjelent képeskönyv, a Motel of the Mysteries története a távoli jövőben játszódik. A világ megsemmisült a huszadik század során, majd kétezer évvel később egy amatőr régész, Howard Carson alatt beszakad egy ásatás talaja, és egy akna mélyén találja magát. Carson belép, és megpróbálja rekonstruálni a kétezer évvel korábban élt emberek mindennapjait: a vécédeszkát szent nyakláncként, a kádat porcelánszarkofágként azonosítja. A szatirikus mű arra hívja fel a figyelmet, hogy mennyire könnyű egyedi esetekből univerzális következtetésekre jutni. És akár mi is járhatunk így, ha éppen beüt a kataklizma, ki tudja, milyen vallás követésére vagy mindennapi szokásokra következtethetnek majd a jövő amatőr régészei az ágyon hagyott plüssökből, a karácsonyi díszekből vagy a bútorok belső elrendezéséből. 

Mostanra mintha nosztalgia lengené be a koronavírus-járvány előtti időket. A közeli vagy távoli múlt utáni epekedés azonban nem 21. századi találmány, Az aranykorral szinte a világ összes mitológiájában találkozhatunk. Akkoriban nem kellett dolgozni, nem voltak betegségek, sem háború, a halál pedig vagy elkerült mindenkit, vagy az emberek úgy haltak meg, mintha csak álomba szenderednének. Végtelen volt az élelem, a mező megművelés nélkül termett, az embereknek munka nélkül is megvolt mindenük. A paradicsomi állapotoknak rendszerint valamilyen esemény vet véget: a germán ázok aranykorának az első háború, míg a buddhisták légben lebegő, nemtelen, éhséget nem érző lényei egy pillanatban megkóstolják a földön képződő édes tajtékot, és gonoszság lesz úrrá rajtuk. Büntetésből rizst kell enniük, gyerekeket szülniük, házat építeniük, megosztani a tulajdont és kasztokat alakítaniuk.

Az Ószövetség szerint az Úr elküldi az embert a Paradicsomból, hogy művelje a földet, amelyből vétetett, a kiűzetés utáni első cselekedeteiket nem ismerjük. Mert ruhájuk már volt – még az Édenben „az Úristen […] bőrből ruhát készített az embernek és feleségének, s felöltöztette őket” – elsőként valószínűleg nekiálltak hajlékot keresni. A történelemben mindez úgy zajlott, hogy az ember szépen lassan elfoglalta a Földet.

A szobában lakik itt bent

A képzelt lények egy fajtája a házak közelében, esetleg a falakban, lakóterekben tanyázik. Védelmezi a lakókat, befolyásolja a mindennapi életet. A domovoj a szláv mitológiában a ház szelleme, akit apró öregemberként vagy a ház gazdájának mintájára képzeltek el. Vigyázott a ház lakóira és az állatokra is, győzködni kellett, hogy költözéskor a lakókkal tartson.

A domovojhoz hasonló a skandináv nisse, amelyet először a 12. században még tűzhelyemberkének neveztek. A nisse a parasztházhoz kötődik, gyakran lop is a szomszéd házból, hogy gazdagabbá tegye urát. Előfordul, hogy ezek a lények verekednek is egymással gazdáik érdekében. A nisse azonban nem „jár” a házzal: ha a gazda kigúnyolja, lekicsinyli, könnyen elveszítheti támogatását. 

A családokhoz erősen kapcsolódik a banshee, mely sivításával előre jelzi egyes családtagok halálát a Skót-felföldön. „Színtiszta kelta vérű – latin, szász vagy skandináv keveredés nélküli – nemzetségek különös kiváltsága ő. Walesben és Bretagne-ban is hallják a hangját. A tündérek családjába tartozik. Sivítását angolul keeningnek, siratásnak nevezik” – írja róla Jorge Luis Borges. Skócia farmjainak lakói a brownie-k, kis, barna emberkék is, akik éjszaka besegítenek a házimunkában. Az irodalomhoz is konyítanak: Robert Louis Stevenson állította, írni tanította a brownie-kat, ők pedig álmában a fülébe suttogták Dr. Jekyll és Mr. Hyde ötletét. 

A japán zasiki varasi egyfajta természetfeletti lény – és több aspektussal bír, ezek közül egyik a házi szellem. Öt-hat éves gyerek képében jelenik meg, halott vagy halva született gyerek alakul ilyen lénnyé. Eredete Japán olyan tájaira visz, ahol szokás volt a halott gyereket a konyha padlója alá temetni. A zasiki varasi veszélyes lehet, ha nincs megfelelően kezelve, de jobbára ártalmatlan, a csínyekből azonban kiveszi a részét. Egy jól tartott zasiki varasi hozzájárul a ház gazdagságának növekedéséhez. A zasiki varasi el is hagyhatja a háztartást, olyankor pedig szerencsétlenséget okoz. Úgy tartották, a gyerekszellemet nem szabad játszás közben megzavarni, mert bajt okoz – analógiával élve a sorscsapások azért történnek, mert az emberek nem végezték el kötelességüket.

A Kárpát-medencében is ismerünk házhoz kötődő, jóval szerencsésebb sorsú lényeket. Magyar nyelvterületen ismert volt a pincében lakó, házat őrző kópé alakja, és a kemencében lakó szecsko nevű szellem is. A magyar néphit egyetlen háziszellem-szerű lénye a házi kígyó, amit neveznek fehérkígyónak, fehércsúszónak és szerencsecsúszónak is. Szerencsét hozott a házra, ha ilyen kígyó élt valahol a telken: a kútban, a falban, a küszöb alatt. „Nem csípett, szelíd volt” – olvasni egy hiedelemszövegben. A falban élő csúszó ketyeg, csörög, fütyül, kukorékol, és ha megjelenik, tejjel kell táplálni. A Közép-Európában elterjedt jelenség szerint a kígyót nem szabad megölni, mert akkor elpusztulnak a jószágok vagy a ház ura, lakója meghal. 

Okosotthon

A popkultúrában a világuralomra törő mesterséges intelligencia mellett megjelent az otthonunk feletti irányítást átvevő, lokális mesterséges intelligencia (MI) is: a Love, Death and Robots több epizódjában felbukkan a jelenség, de a sci-fi disztopikus szegleteit bemutató Black Mirror is foglalkozott a kérdéssel. De mi az az okosotthon és mi az okosbútor? Egy kínai bútorgyártó honlapja hét, az okosbútorok által használt technológiát sorol fel: a vezeték nélküli töltést, az ujjlenyomattal működő zárat, beépített hangszórót, USB-portokat, LED- és RGB-világítást, valamint a környezeti hatásokra automatikusan reagáló fényeket. Olyan példákat is bemutat, amelyek ötvözik ezeket a megoldásokat, például egy éjjeliszekrényt, amelynek felülete vezeték nélküli töltőként működik, de van benne hangszóró is, és fényével képes napfelkeltét imitálni. 

Az okosbútorok rendszerint a kényelmet és a helytakarékosságot szolgálják: egy kanapéba épített töltő és hangszóró azt eredményezi, hogy nincs szükség külön hangszóróra, a testsúlyt szenzorokkal érzékelő ágy pedig képes beállítani a legoptimálisabb matrackeménységet. A lehetőségek végtelenek, a bútorok változtathatják méretüket, formájukat és funkciójukat is. Az sem elképzelhetetlen, hogy a szekrények képesek lesznek elemezni tartalmukat, így kereséskor csak beütjük a telefonunkba, hogy mit keresünk, a rendszer pedig rögtön kijelzi, hogy hol van. A szobák képesek lesznek érzékelni a lakók hangulatát, és ehhez igazítani a világítást, a hangokat és az illatokat is. De ennyire sci-finek ható megoldásokra sem muszáj gondolnunk: az okosotthon lényegében az, amelyik képes reagálni környezete változásaira úgy, hogy minél kényelmesebben és energiatakarékosabban működhessen. Például télen a ház nappal automatikusan kinyitja a redőnyöket, míg éjszaka bezárja. Léteznek belőlük internetet és zárt, offline rendszereket használók is. 

Az MI azonban nem csak itt avatkozhat be otthonunk felszerelésébe – meg is tervezheti a bútorokat. A gyártók szerint így ergonomikusabb, fenntarthatóbb és hatékonyabb lesz a bútorok gyártása. Virtuális bemutatóterekben csodálhatjuk majd meg otthonunk leendő bútorait, finomhangolhatjuk a termékeket, vagyis személyre szabottabb élményben lehet részünk – szólnak a marketingszövegek. 

A társadalom jobbításáért dolgozó okosbútorokat fejlesztett egy pozsonyi székhelyű cég. Felismerték a régióban uralkodó ápolóhiányt, és olyan MI-alapú bútorokat fejlesztenek, amelyek képesek érzékelni az életjeleket, összekötve egy orvosi adatbázissal. A rendszer folyamatosan figyeli a bútorokat használók egészségét, és képes a távdiagnosztikára is, jelezheti egyes betegségek kialakulását vagy súlyosbodását. A bútorok megkönnyítik az idősotthonok lakói és a mozgáskorlátozottak életét. 

A kérdés már csak az, hogy milyen ember képe bontakozik ki a napfelkeltét imitáló hangszórós éjjeliszekrényből, az USB-portos kanapéból és a magától lehúzódó redőnyből. Hogy milyen életstílus képe bontakozik ki Howard Carson számára 4022-ben, és milyen funkciót feltételez az élettelen gépeknek. De azon is érdemes elmerengeni, hogy a jelenben, amikor pontosan tisztában vagyunk ezeknek a tárgyaknak a funkcióival, mit mond el az emberről egy-egy otthon.