fortepan_129419.jpg

Ady Endre: Várnak reánk délen

Sikongnak a meleg szelek
Messze Délen, messze Délen,
Várnak reánk, várnak reánk
Valahol egy tengerszélen.
 
Ott hallgattuk valamikor
Lármáját nagy, kék vizeknek.
Nem hallunk mi, nem hallunk mi
Soha szebbet, soha szebbet.
 
Bárka áll a kék vizen most,
Útra indul talán már ma,
Ha lekésünk, ha lekésünk,
Sohse tér meg az a bárka.
 
Sikongnak a meleg szelek.
Kék tengernek kék vizében
Üresen úszik a hajónk
Messze Délen, messze Délen.

Ez is érdekelheti

A malomkerekek, amelyek visszafelé forgatják az időt

Kosztolányi számára a malom az unalom metaforája, azt írja, hogy „lelkem éjén rossz malom zakatol: az unalom”. Manapság a malom maga a titokzatos világ, nem csoda, hogy ahol megmaradt, ott jórészt látogatóközpont létesült.

A kalandvágy nem, csak a bőrönd mérete változott az elmúlt száz évben

„Nem lesznek bőröndjeink” – mondta Phileas Fogg, amikor elhatározta, hogy körbeutazza a Földet Verne 1873-ban megjelent Nyolcvan nap alatt a Föld körül című regényében. Megnézzük, mekkorát változott a világ, és hogy miképp függenek össze a közlekedési eszközök a poggyászok méretével.