A rátóti csikótojás története sokak számára ismert, Rátót község és a környéke annál kevésbé. Ezen a vidéken évszázados tradíciója van a csikótojás – vagyis a tök – termesztésének, de nagy múltú hagyományokkal nem csupán az úritök kapcsán találkozhatunk.

Már az emlegetett Rátót is meglepetésekkel szolgál a kirándulók számára. A faluban található a Vas vármegyei földbirtokos, az egykori miniszterelnök, Széll Kálmán kastélya – melyet Hauszmann Alajos, a neves építész tervezett –, manapság gyönyörűen felújítva szállodaként működik. Deák Ferenc Széll Kálmán barátjaként sok időt töltött a faluban, Széll feleségét is Deák közvetítésével ismerte meg, aki nem volt más, mint Vörösmarty Mihály leánya, Ilona. 

A legenda szerint az 1860-as években Deák Ferenc 13 tölgyfát ültetett az aradi vértanúk emlékére, melyeket az Aradi-ligetben ma is láthatunk, illetve azokat, melyek máig dacoltak az idővel. A fák tövében emléktábla jelzi, hogy melyik honvédtábornok emlékét őrzi, a korábban elpusztult fák helyére pedig új csemetéket ültettek, melyek az egykori tölgyek makkjából sarjadtak.

A rátóti Széll-kastély

Közismert, hogy Weöres Sándor költőnk e tájék szülötte, emlékének adózhatunk Csöngén a Weöres Sándor és Károlyi Amy Emlékházban, mely a Weöres szülők egykori lakóházában kapott helyet. A kiállításon a családi krónikán túl természetesen a költőházaspár gazdag életművével is megismerkedhetünk. A legenda szerint azonban nem ez az egyetlen irodalmi kötődés a faluban. Az evangélikus templomban, a fakarzaton található latin mondat bevésésével Petőfi Sándort „gyanúsítják”. A költő a közeli Ostffyasszonyfán élő rokonainál, az Orlay Petrich családnál vendégeskedve gyakran járt át Csöngére, istentiszteletre.

Weöres Sándor szobra az emlékházban

Weöres-kúriával találkozhatunk Nemescsón is. A nemesi címet 1638-ban III. Ferdinándtól kapja budakeszi Weöres Mihály. 1720-ban III. Károly pedig birtokot is adományozott Nemescsóban Weöres III. Mihály kuruc kapitánynak, ő alapította meg a család evangélikus Vas megyei ágát, melynek leghíresebb sarja a költőzseni. A szépen felújított barokk kúria bejárata felett a családi címert is megpillanthatjuk.

A szakrális építészet is bővelkedik különlegességekben, Árpád-kori templom több is található e vidéken, a jáki mellett Csempeszkopács és Velemér is híres ősi templomáról. A csempeszkopácsi Szent Mihály templom bélletes kapuja egyszerűbb, mint a közeli jákié, de a kapu fölé faragott  bárányfigura évszázadok óta belépésre invitálja a hívőket és a kirándulókat is. A veleméri Szentháromság templom belső falait díszítő freskók pedig hazánk legteljesebb, épségben fennmaradt középkori falfestményei.

A Szentháromság templom freskói Veleméren

Vas megyében található a sitkei római katolikus kálváriatemplom is, melyet hazánkban egyedülálló módon jótékonysági  könnyűzenei koncertsorozat segítségével mentettek meg az enyészettől. A gyönyörű platánsor árnyékában szépen felújítva várja az érdeklődőket a Felsőbüki Nagy család által építtetett neogótikus istenháza.

A Muravidék szakrális építészetének kuriózuma még a lendvai zsinagóga, melyet 1866-ban kezdtek építeni. A maribori zsinagógán kívül Szlovéniában ez az egyetlen, amely máig fennmaradt. A templomban megtekinthető a lendvai és a muravidéki zsidó lakosokról összeállított állandó kiállítás, valamint Dan Reisinger izraeli grafikus és festőművész Tűztekercsek című tárlata is. A közeli Hosszúfaluban fennmaradt a zsidó temető is, melynek sírköveit előírásszerűen Jeruzsálem felé tájolták.

Zsidó temető, Hosszúfalu

Lendván található a környék egyik legjobb állapotban lévő kastélya is, melyben tematikájában nagyon sokszínű kiállításokat élvezhet az érdeklődő. A középkori várban maga Mátyás király is megszállt. A gyakori török támadásokat mindig visszaverték, a 18. század elején pedig az Esterházy család I. Lipót tiszteletére L alakúra építtette át. Néprajzi, történelmi és természettudományos tárlatai mellett a város szülöttének, a szobrász Zala Györgynek is emlékkiállítással adóznak. A budapesti Hősök terén álló történelmi szobrokat köszönhetjük a művésznek más művei mellett.

A lendvai vár

Rakicsányban – az egykori Battyányfalván – áll a Batthyányi család egy kevésbé ismert barokk kastélya, mely a 17. században épült. A gyönyörű épület egy részét szépen felújították.

Szintén a Muravidéken található a belatinci várkastély is, mely egykor a Bánffy, majd a Zichy család tulajdonában állt. A középkori alapokon épült barokk erődítmény különlegessége, hogy a kastélyból alagúton keresztül lehetett a temetőbe és a templomba is eljutni. A vadregényes épületet évszázados fákkal büszkélkedő park veszi körbe.

Programajánlónkat a Vas megye és a Muravidék kulturális örökségét bemutató documenta-pannonica segítségével készítettük.

Nyitókép: a csempeszkopácsi Szent Mihály templom bélletes kapuja