IMG_1053
Kolosi Tamás, L. Simon László, Gyurgyák János és Zsuppán András (balról jobbra)

Van-e szerepe, és ha igen, milyen az államnak a könyvpiacon, illetve van-e baj a magyar piaccal? ? tette fel a vitaindító kérdést Zsuppán András moderátor. L. Simon László elmondta: sok problémát érzékel, és emlékeztetett: már egy korábbi cikkében felvetette annak lehetőségét, hogy az állam vállaljon nagyobb szerepet a könyvkiadásban. A magyar állam jelenleg a különféle szerzőknek és kisebb kiadóknak nyújtott támogatások, ösztöndíjak, pályázatok formájában vesz részt a könyvpiacon, a tankönyvkiadás állami gondoskodásba vételével pedig kereskedelmi szereplővé is vált. Kolosi Tamás hozzáfűzte, hogy a tankönyvkiadás esetében az állami beavatkozás véleménye szerint nem volt üdvös: a kiadóknak nagy, mintegy 10 milliárdos forgalomkiesést jelentett a lépés, ugyanis a rendszerint karácsony előtti időszakban nyereséges könyvszakma akkori bevételei mellé érkezett némi kiegészítés a tankönyveladásoknak köszönhetően az augusztus-szeptemberi időszakban. L. Simon László ezzel szemben úgy véli, hogy az állam nem foglalta el a tankönyvpiacot, szerinte az állami törekvés helyes, mert jóval gazdaságosabbá vált a tankönyvkiadás, hiszen a többletgyártás visszaszorult, a tankönyvek már a Nemzeti Alaptantervhez igazodnak. Emlékeztetett továbbá arra is, hogy az állam a könyvszakmai rendezvények támogatásában vagy akár a fordítástámogatásban is szerepet vállal.

IMG_1063

Gyurgyák János más nézőpontból közelítette meg az állami szerepvállalás kérdését: azt mondta, hogy eddig is az erősebb állami szerepvállalást támogatta, szerinte szükséges a beavatkozás, azonban csak meghatározott szegmensekben. Elmondása szerint a könyvpiac élesen kettévált: a bestsellerek, valamint a gyermek- és ifjúsági könyvek manapság is jelentős hasznot termelnek, itt nem szükséges állami beavatkozás. A tudományos és a szakkönyvek forgalma azonban hárommilliárd forinttal csökkent az elmúlt években, és a példányszámok esése is drasztikus. Elmondta, hogy nemzeti szinten fontos ezeknek a könyveknek a támogatása, hiszen anyanyelvünk szókincse is elsorvad, ha nem születnek ilyen művek. Véleménye szerint ebbe a körbe a civil szférának, a nagy cégeknek, sőt a vásárlóknak kellene ismét belépniük. Fontos az állami szerepvállalás, de nem mindegy, hogy milyen az állam, amely szerepet vállal ? összegezte.

IMG_1159

Kolosi Tamás szerint az 1990-es évek közepétől 2007-ig aranykorszakát élte a magyar könyvpiac. Sok érték született és az értékes szépirodalmi művek nagyon hangsúlyosak voltak. Ám a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság a magyar piacra is hatással volt: a könyvkiadásban túltermelési válságot okozott. Véleménye szerint a válsághoz hozzájárult az is, hogy Budapesten háromszor annyi alapterületen működtek könyvesboltok, mint Bécsben, a könyvszakmai likviditási válságához pedig hozzájárult a tankönyvpiac államosítása is, amely a körbetartozást is erőteljesen felnagyította. Kolosi Tamás kifejtette továbbá, hogy az elmúlt évek fejleményei és az Alexandra bedőlése ellenére konszolidáció fedezhető fel a könyvpiacon, a helyzet láthatóan jobb, mint pár évvel ezelőtt. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a többi kulturális ágazathoz képest a könyvszakmán belül a legnagyobb a piac szerepe. Kolosi Tamás szerint a könyvpiac idén 60 milliárd forintos forgalmat bonyolít le, amelyből 50 milliárd forint realizálódik a piacon, 90-95 százalékban piaci alapon.

IMG_1186

L. Simon László azonban máshogyan látja a helyzetet. Szerinte a konjunktúrára nem a forgalomból vagy a könyvcímek számából lehet következtetni, hanem az összes eladott példányszámból és az egy könyvcímre eső átlagpéldányszámból. Ezeken a területeken pedig folyamatos volt a csökkenés, az összes eladott példányszám tekintetében válságos a magyar könyvpiac helyzete. Levezette, hogy a rendszerváltás óta eltelt másfél évtized alatt a felére, majd 2005-től az ötödére csökkent ez a szám: ma egy átlagos könyv esetében 1700 példány kel el évente a korábbi csaknem 17 ezerhez képest. Kolosi Tamás hozzáfűzte, hogy ezt a fogyasztók nem élik meg negatívumként, hiszen a választék viszont nőtt.

Rendben volt-e, hogy az állam hagyta az Alexandrát bedőlni? ? tette fel az újabb kérdést a moderátor. Gyurgyák János véleménye szerint abból a szempontból üdvös volt a döntés, hogy a körbetartozások sorozata megszűnt, ám tart a monopolisztikus piac felé tolódástól. Véleménye szerint nem jó, hogy a kereskedők tulajdonolnak kiadókat, mivel így csak korlátozottan jöhet létre verseny.

IMG_1096

L. Simon László úgy véli, hogy az Alexandra bedőlése miatt bajba jutott kiadók segítése állami feladat lett volna. Emellett megjegyezte, hogy az állam teremthet olyan viszonyokat, hogy ugyanez a helyzet ne ismétlődhessen meg. Felidézte, hogy tavaly kidolgozott egy törvényjavaslatot, amely megoldást nyújthat erre a problémára. Szerinte a bankszektorhoz hasonlóan egy biztosítási alap létrehozására lenne szükség a könyvpiacon is. Így, ha valamelyik szereplő tönkremegy, ebből az alapból lehetne a többi kiadót segíteni. A biztosítási alap mellett a politikus a kötött ár bevezetését sem tartja ördögtől valónak, mint ahogyan Ausztriában is gyakorlat ez, ahol csak rövid akciók erejéig lehet eltérni a kiadó által rögzített ártól. L. Simon László felhívta a figyelmet a magyar könyvpiac sajátosságára is: hazánk mellett ugyanis csupán Olaszországban működik hasonló modell, miszerint a nagykereskedő egyben kiadó is, valamint érdemes lenne foglalkozni azzal is, hogy a kiadók és a kereskedők ne egy szervezetbe tömörüljenek, mert így jobban tudnák képviselni az érdekeiket.

IMG_1212

Kolosi Tamás ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az Európai Unió 18 tagállamában van kiadókat védő törvény, melynek értelmében legalább egy évig tilos a kereskedőnek a kiadó által meghatározottnál kevesebbért értékesíteni könyvet. Emlékeztetett továbbá arra is, hogy az utóbbi évtizedekben az USA-ban és Nyugat-Európában is egyre több kereskedő működtet saját kiadót. Gyurgyák János a jelenlegi helyzetet úgy értékelte, hogy nagy a veszélye a monopolizálódott piac kialakulásának, ráadásul az Amazon nyugatról, az Alibaba pedig keletről terjeszkedik, ami nem sok jót ígér a hazai szereplőknek. L. Simon László szerint az Amazontól nem kell rettegni, mert az utóbbi 10 év azt mutatja, hogy a térnyerése nem történt meg, ráadásul a magyar olvasók vásárlási szokásai sem változtak.

Kolosi Tamás kérdésre elmondta, hogy a Líránál nincs polcszerviz. Bolti marketing viszont van, ami azt jelenti, hogy a kiadók hirdethetnek náluk, sőt polchelyeket is vehetnek. Azt pedig természetesnek gondolja, hogy ha a jól menő bestseller jobb helyre fog kerülni a boltjaikban, mint a kevésbé keresett könyvek.

IMG_1177

Zsuppán András arról is kérdezte a vendégeket, hogy látnak-e esetleges állami szándékot a könyvpiacba való beavatkozásra. L. Simon László ilyenről nem tudott nyilatkozni, Gyurgyák János szerint azonban ? utalva a miniszterelnök tusványosi beszédére ? nagy változások előtt áll a kulturális terület. Szerinte a jelenlegi kormánynak kiemelten fontosak az emlékezetpolitika és az irodalom egyes részei, ezek pedig összefüggnek a könyvkiadással, ezért a könyvszakmában alapvető változások várhatóak. Véleménye szerint négy út lehetséges: az állam vagy a könyvpiac mindkét nagy szereplőjét megveszi, vagy csak az egyiket, vagy pedig létrehoz egy önálló könyvkereskedelmi hálózatot, vagy kiemelten támogat majd egyes kiadókat, hogy elérhesse emlékezetpolitikai céljait. Kolosi Tamás szerint a jelenlegi helyzet normálisnak mondható, hiszen van két nagy és négy-öt közepes kiadó. Véleménye szerint a tankönyvkiadásban az állam szerepe túlzott, azonban a tudományos könyvkiadás területén fontos lenne az állami szerepvállalás, hiszen tudományos könyveket nem lehet nyereségesen kiadni. Ebben Gyurgyák János is egyetértett vele, szerinte a jelenlegi helyzetben nem elég mértékű a támogatás, hiszen az csak arra elég, hogy a szakkönyvek kiadása ne legyen nullszaldós. Gyurgyák János szerint a műhelymunkák serkentése is fontos lenne, illetve úgy vélte, hogy a nagyobb támogatásokkal komolyabb elszámoltatási rendszer bevezetése szükséges. Ez a rendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, véleménye szerint egy állami könyvkereskedelmi hálózat akár működőképes is lehet. Kolosi Tamás ezzel szemben úgy érvelt, hogy egy állami könyvkereskedelmi hálózat túlkínálati válságot okozna, ahogy ez a 2008-as válság idején is érzékelhető volt.

IMG_1243
L. Simon László szerint először is azt kell meghatározni, hogy az állam mit akar támogatni. Hiszen támogathatja művek megírását, művek megjelenését vagy akár a kereskedelembe való bekapcsolását is. Véleménye szerint van egyrészről jogalkotási feladat, mellyel akár a már említett biztosítási alapot lehetne létrehozni vagy kötött árat bevezetni, ugyanakkor szerinte nincs szükség állami könyvkiadóra, mert indirekt módon az állam már így is számos módon kapcsolódik a piachoz. A politikus hangsúlyozta, hogy olyan állami beavatkozásra egyáltalán nincs szükség, amely a piacot szűkíti, valamint kiemelte azt is, hogy a gazdasági mellett a kulturális szempontokat is figyelembe kell venni.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban megtartott kerekasztal-beszélgetés az Örökség Kultúrpolitikai Intézet 2018-as Örökség Műhely-sorozatának harmadik rendezvénye volt.

Fotók: Kőmives András