FLOOR1 másolat.jpg

Állatcsontokból kirakott padlót találtak egy holland vöröslámpás negyedben

A hollandiai Alkmaar városában felfedezett lelet a 15. századból származhat. Különleges kialakítása ritkaságnak számít egész Európában.

A hollandiai Alkmaar vöröslámpás negyedében, az Achterdam egyik épületének felújítása során különleges régészeti leletre bukkantak: egy állati csontokból készült padló maradványai kerültek elő. A szakértők szerint kizárólag szarvasmarhák csontjait használták a különös padlóhoz, amelyeket gondosan egyforma méretűre faragtak. 

Bár további vizsgálatokra is szükség van még, a feltételezések szerint a padló a 15. századból származhat, mivel a jelenlegi épületet 1609-ben emelték. Az archeológusok azt feltételezik, hogy a csontok használata praktikus vagy szimbolikus célt szolgálhatott. Elképzelhető, hogy a padló a helyiségben végzett kézműves tevékenységhez kapcsolódott, de az is lehetséges, hogy egyszerű és költséghatékony megoldásként alkalmazták.

Nancy De Jong régész elmondta, hogy a csontpadló erősen elhasználódott, ami intenzív használatra utal. Hasonló példák ritkák, de Hoorn, Enkhuizen és Edam városából ismert még egy-egy eset, ahol csontokat hasonló módon alkalmaztak. A lelet ezért különleges értéket képvisel, és további betekintést nyújthat a középkori élet mindennapjaiba és az akkori építészeti gyakorlatokba.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Rendkívüli régészeti leleteket tártak fel Debrecenben

Nagy kiterjedésű középkori települést, az egykori Szepes falu maradványait találták meg Debrecenben, a déli ipari övezet területén a Déri Múzeum régészei.

Kiderült, milyen kegyetlenek voltak a törökök a mohácsi csata után

A mohácsi csata IV. tömegsírjánál idén nyáron megkezdett feltárás is igazolni látszik azt a feltevést, hogy az eddig megtalált öt tömegsírban a törökök által kivégzett magyar és közép-európai hadifoglyok nyugszanak. A régészeti-antropológiai feltárás tapasztalatai arra mutatnak, hogy a mintegy 2000 letérdeltetett foglyot szablyával kaszabolták le, majd rendezetlen tömegsírokban hantolták el őket.

Istenek, ideák, hősök és a régészet sötét oldala

A magyar régészet napját június 2–3-án rendezik meg. Országszerte 18 intézmény csatlakozott a programsorozathoz, amelynek központi helyszíne a Magyar Nemzeti Múzeum. A régészet napja központi témája: istenek, ideák, hősök.

Közel 170 éve nem került elő ilyen régészeti lelet

Az Odensei Múzeum munkatársai egy késen fedezték fel a feliratot, amely nagyjából i. sz. 150 körül készülhetett. Ebből a korszakból származó rúnákat korábban csak egyszer fedeztek fel Dániában: 1865-ben az Odensétől nyugatra fekvő Vimosenben, egy csontfésűn.