A döntéshozó testület, amely ebben az évben 38 jelölt közül választotta ki a nyertest, a legragyogóbb irodalmi hagyományok örökösének, radikálisan egyedi alkotóak nevezte méltatásában Blandianát, aki rendíthetetlen költészetével rendkívüli ellenállást mutatott a cenzúrával szemben.
Az idén 82 éves költő Otilia Valeria Coman néven született ortodox pap lányaként. Miután apja politikai fogoly volt, négy évet várt arra, hogy egyetemi tanulmányokat kezdhessen, ekkor változtatta meg nevét. A diktatúra alatt több alkalommal is eltiltották a publikálástól, a forradalmat megelőző két évben a könyvtárakból is eltávolították műveit. A rendszerváltást követően politikai tevékenységbe fogott a kommunista örökség felszámolása és egy nyitott társadalom megteremtésének céljával.
Életműve több mint harminc verseskötetet, regényt, esszét tartalmaz, műveit 25 nyelvre fordították le. A romániai PEN Club tiszteletbeli elnöke, tagja az Európai Költészeti Akadémiának és a Román Írószövetségnek is.
1969-ben elnyerte a Romániai Írószövetség költészeti díját, egy évvel később a Román Akadémia költészeti díját. 1980-ban megkapta az Írószövetség prózai díját is. 1982-ben Herder-díjjal ismerték el munkásságát.
„A tömegmédia fegyver, az irodalom pedig pajzs, amely megvéd minket a látszattól, és segít, hogy túllépjünk rajta” – fogalmazta meg egy korábbi, a Helikonnak adott interjújában a költőnő.
Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda. Az eddigi díjazottak idén: művészet kategóriában Joan Manuel Serrat katalán énekes-dalszerző, kommunikáció és humán tudományok kategóriában Marjane Satrapi perzsa származású francia képregényíró, sport kategóriában Carolina Marín spanyol tollaslabdázó, és társadalomtudományok kategóriában Michael Ignatieff kanadai író, történész, politikus.
A díjat hagyományosan októberben adják át ünnepélyes keretek között, a spanyol királyi család jelenlétében Oviedóban. A díjazottak a világhírű Joan Miró szobrát és 50 ezer eurós (19,3 millió forint) pénzjutalmat kapnak az elismerés mellé.
