Augusztus – Kisasszony hava – Nyárutó – Új kenyér hava
Szent Ágoston
Ágoston egyházatya (354 – 430), a philosophia perennis, vagyis a keresztény filozófiai gondolkodás alapító nagymestere, minden idők egyik legnagyobb emberi szelleme. Ágostont követik – legalább közvetve – azok a szerzetesrendek, amelyek az ő közösségi életeszményét fogadták el, többek között az ágostonrendiek, premontreiek, dominikánusok, trinitáriusok, magyar pálosok. Ez röviden a szemlélődés és lelkipásztorkodás, a vita contemplativa és vita activa egyeztetése. Ennek természetesen laikus-népi áttételei is vannak, amelyek nagy általánosságban, nyilván könyvünk dokumentációjából is kitűnnek. Ágoston legendáját a Legenda Aurea és Temesvári Pelbárt nyomán az Érdy-kódexben olvassuk, ebből azonban hiányzik a kagylóval játszadozó fiúcska alakja, illetőleg szimbóluma. Így a Csodák Könyve nyomán mondjuk el azt a régi, máig sokat idézett, képeken is sokszor ábrázolt történetet, amely Isten felfoghatatlan misztériumát és a töprengő emberi elme szűkösségét példázza. Ágoston egyszer a tengerparton sétált és a Szentháromság titkán elmélkedett. Egyszercsak észreveszi, hogy egy apró gyerek kagylóval a tenger vizét egy gödröcskébe iparkodik átmeríteni. Megkérdezte tőle, mit művel? A kisfiú bátran megfelelt: látod, a tenger vizét akarom ide átönteni. Gondolod, hogy ez sikerül? – kérdezte a püspök. Miért ne hinném – válaszolt komolyan a fiúcska, aki Isten angyala volt – te is hiszed, hogy felelni tudsz arra, amire még senki sem tudott. Sokkal könnyebb nekem a tenger vizét e lyukba merítenem, mint az embernek Isten lényét kifürkészni. Ágoston megértette a példázatot. „Amint házába hazaérkezett, egy könyvhöz sem nyúlt többé, mert a gyermektől többet tanult, mint a hiú és üres könyvekből.”
BRESZTOVSZKY BÉLA (Nagykároly, 1872. augusztus 28. – Budapest, 1941. június 7.): mérnök, műegyetemi tanár, a korszerű födémszerkezetekre és építőanyagokra vonatkozó anyagvizsgálati kutatások nemzetközi hírű szakértője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1894-ben, majd ösztöndíjjal a darmstadti, genfi, berlini, müncheni és párizsi műszaki főiskolánkon folytatta. 1896-tól 1899-ig műegyetemi tanársegéd volt, közben a Ganz Danubius Hajógyár hídosztályának mérnökeként dolgozott. 1916-tól a műszaki mechanikai és elméleti géptan tanszékhez kapcsolódó műszaki mechanikai laboratórium és Kísérleti Állomás vezetője és továbbfejlesztője volt. Működése alatt a laboratórium a hazai anyagvizsgálati kutatások egyik fontos központjává vált. Az 1902-03. tanévben az építőanyagokkal kapcsolatos laboratóriumi gyakorlatokat az egyetemi oktatásba is bevezette. Behatóan foglalkozott a repülés műszaki kérdéseivel is. A Magyar Aero Szövetség alelnöke volt, és a Műegyetemi Sportrepülők Egyesületének létrehozásával és vezetésével fontos szerepet játszott a magyar repülés újjászervezésében az I. világháború után.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Lenhossék Mihály születésnapja – 1863
Az idegrendszer tudós kutatója, LENHOSSÉK MIHÁLY (Pest, 1863. augusztus 28. – Budapest, 1937. január 26.) híres orvos-dinasztiából származott. Már tanulmányai során kitűnt, hogy elsősorban nem a klinikai orvoslás, hanem az alaptárgyak érdeklik. Harmadéves korában figyelemre méltó tanulmányt írt a csigolyák közötti dúcok idegsejtjeiről – ez a munka a neurobiológiai leírások klasszikusai közé számít. Orvosi oklevelének megszerzése után három és fél évig Baselben tanított és kutatott, 1900-ban lett a budapesti anatómiai tanszék vezetője; ezt a tisztet nyugdíjazásáig betöltötte. Tudományos tevékenységének középpontjában az idegrendszer vizsgálata állt. Egy spanyol, belga illetve svéd kutató mellett őt tekintik a neutrontan egyik megalapítójának. Ebben a tárgykörben írt két jelentős munkája: Tanulmányok az idegrendszer és az érzékszervek hisztológiájáról (1893), illetve Az idegrendszer finomabb szerkezete a legújabb vizsgálatok tükrében (1895). A századforduló után idegrendszeri kutatásaitól némileg visszahúzódott; ebben szerepet játszott egy kolozsvári professzorral, Apáthy Istvánnal való szakmai vitája is, aki a neuronelmélettel szemben a neurofibrillumtan híve volt. A vitát megnyugtatóan az akkori fénymikroszkópos módszerekkel nem lehetett lezárni. A tudomány fejlődése során Lenhossék elmélete igazolódott. Az I. világháború után Lenhossék főleg kiváló tankönyveinek megírásával foglalkozott. A sejt és a szövetek (1918) illetve Az ember anatómiája (1922) című művei nemcsak az oktatást segítették, hanem a tudományos értekező stílus csúcspontjait is jelentették és máig példaként szolgálnak a szaktudósok számára.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)
Augusztus 28-án történt
1963-ban ezen a napon mondta el Martin Luther King lelkész, az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának vezetője a „Van egy álmom” címmel ismertté vált, a faji megkülönböztetés ellen cselekvésre buzdító beszédét negyedmilliós tömeg előtt Washingtonban. Martin Luther King öt évvel később merénylet áldozata lett.
Martin Luther King 1963-ban Washingtonban, ahol elmondta híres „Van egy álmom” címmel ismertté vált beszédét. Fotó: AFP
Szent Ágoston ünnepe – A 354 és 430 között élt katolikus egyházi író, filozófus életművének hatása napjainkig érvényesül.
Augusztus 28-án történt
1733 Nápolyban bemutatták Giovanni Battista Pergolesi Az úrhatnám szolgáló című operáját.
1859 Az amerikai Pennsylvania államban, a Titusville mellett ásott első olajkútból feltört a kőolaj, megszületett a kőolajbányászat.
1898 A Caleb Bradham amerikai gyógyszerész által öt évvel korábban feltalált szénsavas üdítőital megkapta a Pepsi Cola márkanevet.
1911 Lányi Antal pilóta elsőként repülte át a Balatont.
1937 A japán Kiichiro Toyoda a Toyoda textilgépgyár új részlegeként megalapította a világhíressé vált Toyota autógyárat.
1955 A Mississippi állambeli Money városkában meglincselték Emmett Till chicagói afroamerikai fiút, miután megvádolták azzal, hogy kikezdett egy fehér nővel. A gyilkosság nagymértékben hozzájárult az amerikai polgárjogi mozgalom megindulásához.
1963 Washingtonban egy 250 ezres tüntetésen Martin Luther King amerikai polgárjogi vezető elmondta híres, Van egy álmom című beszédét.
1971 A koppenhágai repülőtér közelében a tengerbe zuhant egy Malév repülőgép, a szerencsétlenséget a fedélzeten tartózkodó 34 emberből csak hárman élték túl.
1988 Grósz Károly, az MSZMP KB főtitkára, miniszterelnök és Nicolae Ceaușescu román pártvezető, államfő Aradon tartott találkozót, amely eredmény nélkül zárult.
1996 Egy londoni bíróság 15 évi házasság után kimondta Károly herceg brit trónörökös és felesége, Diana hercegnő válását.
1998 A budapesti II. kerületben megnyílt a Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központ.
2013 Formálisan is eltörölték a halálbüntetést Lengyelországban.
2018 Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai az LHC ATLAS kísérletével bizonyították a Higgs-bozon B-kvarkokra való szétesését.
Augusztus 28-án született
1749 Johann Wolfgang Goethe német költő, író, természettudós, államminiszter, a Faust szerzője
1774 Elizabeth Ann Seton, Amerika első szentje, a „Szeretet nővérei” rendjének megalapítója
1863 Lenhossék Mihály anatómus, akadémikus, a neurontan egyik megalapítója
Az idegrendszer tudós kutatója híres orvosdinasztiából származott. Már tanulmányai során kitűnt, hogy elsősorban nem a klinikai orvoslás, hanem az alaptárgyak érdeklik. Harmadéves korában figyelemre méltó tanulmányt írt a csigolyák közötti dúcok idegsejtjeiről – ez a munka a neurobiológiai leírások klasszikusai közé számít. Orvosi oklevelének megszerzése után három és fél évig Baselben tanított és kutatott, 1900-ban lett a budapesti anatómiai tanszék vezetője – ezt a tisztet nyugdíjazásáig betöltötte. Tudományos tevékenységének középpontjában az idegrendszer vizsgálata állt. Egy spanyol, belga, illetve svéd kutató mellett őt tekintik a neutrontan egyik megalapítójának. Ebben a tárgykörben írt két jelentős munkája: Tanulmányok az idegrendszer és az érzékszervek hisztológiájáról (1893), illetve Az idegrendszer finomabb szerkezete a legújabb vizsgálatok tükrében (1895). A századforduló után idegrendszeri kutatásaitól némileg visszahúzódott; ebben szerepet játszott egy kolozsvári professzorral, Apáthy Istvánnal való szakmai vitája is, aki a neuronelmélettel szemben a neurofibrillumtan híve volt. A vitát megnyugtatóan az akkori fénymikroszkópos módszerekkel nem lehetett lezárni. A tudomány fejlődése során Lenhossék elmélete igazolódott. Az I. világháború után Lenhossék főleg kiváló tankönyveinek megírásával foglalkozott. A sejt és a szövetek (1918), illetve Az ember anatómiája (1922) című művei nemcsak az oktatást segítették, hanem a tudományos értekező stílus csúcspontjait is jelentették és máig példaként szolgálnak a szaktudósok számára. 1937-ben hunyt el Budapesten.
Forrás: OSZK
1872 Bresztovszky Béla mérnök, műegyetemi tanár, a korszerű anyagvizsgálati kutatások nemzetközi hírű szakértője. Életéről részletesen az OSZK honlapján olvashatunk.
1878 George Hoyt Whipple Nobel-díjas amerikai orvos, patológus
1886 Pável Ágoston nyelvész, etnográfus, „a leghíresebb szlovén Magyarországon”
1903 Bruno Bettelheim osztrák–amerikai pszichológus
1903 Rudolf Wagner-Régeny erdélyi származású német zeneszerző
1908 Robert Merle Goncourt-díjas francia regény- és drámaíró, esszéista, irodalomtörténész
1909 Zákonyi Ferenc író, publicista, Balaton-kutató
1910 Tjalling Koopmans Nobel-díjas holland származású amerikai közgazdász, matematikus
1918 Kiss Árpád Kossuth-díjas mérnök, politikus
1926 Záray Márta táncdalénekesnő
1928 Bécsy Tamás József Attila-díjas irodalomtörténész
1933 Erdei Ferenc Ybl Miklós-díjas építész, fő területe a hazai műemlék épületek helyreállítása volt
1942 Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, érdemes és kiváló művész
1943 Veress Gábor Széchenyi-díjas orvos, belgyógyász, kardiológus
1947 Gothár Péter Kossuth-díjas rendező, díszlet- és jelmeztervező, érdemes művész, a nemzet művésze
1952 Morcsányi Géza Jászai Mari-díjas dramaturg, műfordító, könyvkiadó
1962 David Fincher Golden Globe- és César-díjas amerikai filmrendező és videoklip-készítő
1965 Shania Twain Grammy-díjas kanadai country énekesnő
1978 Balázs Andrea színésznő
Augusztus 28-án halt meg
1645 Hugo Grotius németalföldi jogász, humanista, a modern nemzetközi jog megteremtője
1883 Petzval Ottó mérnök-matematikus, akadémikus
1888 Julius Krohn finn költő, irodalomtörténész, etnográfus
1916 Szegedy-Maszák Hugó újságíró, grafikus, a Magyar Távirati Iroda egyik alapítója
1973 Mórik József közegészségügyi és járványügyi szakorvos, egyetemi tanár. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1979 Konsztantyin Mihajlovics Szimonov szovjet-orosz költő, író
1984 Mohammed Nagib egyiptomi politikus, 1953–54-ben Egyiptom első köztársasági elnöke
1987 John Huston Oscar-díjas amerikai filmrendező, forgatókönyvíró
1998 Knoll István Balázs Béla-díjas operatőr, érdemes művész
2003 Takács Paula Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, szoprán, érdemes művész
2006 Melvin Schwartz Nobel-díjas amerikai fizikus, egy új típusú neutrinó felfedezője
2007 Miyoshi Umeki Oscar-díjas japán színésznő, a színészi kategória első ázsiai születésű nyertese
2008 Phil Hill amerikai autóversenyző, a Forma–1 1961-es első amerikai világbajnoka
2013 Ág Tibor csehszlovákiai, majd szlovákiai magyar népzenekutató, karnagy, zeneszerző, zenepedagógus
2020 Chadwick Boseman posztumusz Golden Globe-díjas amerikai színész, producer, a Fekete Párduc című film sztárja
