AUSZTRAL_NAGYKOVET_LATOGATASA_AZ_OSZK-BAN_009.jpg

Ausztrál hungarikagyűjteményt adományoztak az MNMKK Országos Széchényi Könyvtárnak

2024. októberében Marie-Louise Ayres, a CDNL elnökének és az Ausztrál Nemzeti Könyvtár főigazgatójának meghívására Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója Canberrába látogatott, hogy ünnepélyes keretek között átvegye a magyar nemzeti könyvtár számára ajándékozott magyar népzenei és kórusművek gyűjteményét. Ezt ünnepelték meg az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol H. E. Ian Biggs, Ausztrália nagykövete is beszédet mondott.

A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége 2024. szeptember 30. és október 2. között az ausztráliai Queensland állam fővárosában, Brisbane-ben tartotta meg a világkongresszusát, ahol a magyar nemzeti könyvtár is képviseltette magát. A hagyományokhoz híven a világkongresszuson zajlott október 3-án a nemzeti könyvtárak igazgatóinak konferenciájára, október 4-én pedig Marie-Louise Ayres, a CDNL elnöke és az Ausztrál Nemzeti Könyvtár főigazgatójának meghívására Canberrába látogatott Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója, hogy ünnepélyes keretek között átvegye a Magyar Nemzeti Könyvtárnak ajándékozott magyar népzenei és kórusművek gyűjteményét. A Magyar Nemzeti Könyvtár főigazgatója kifejezve köszönetét a gyűjtemény átadásáért meghívta H. E. Ian Biggs nagykövet urat, hogy együtt és hivatalosan is megünnepelhessék azt a 248 darab magyar népzenei és kórusműből álló gyűjteményt, melyek között nemzetközileg is elismert magyar zeneszerzők – többek között Kodály Zoltán és Bartók Béla – művei is megjelentek.

„Szó szerint fél világ, tizenötezer kilométer távolság és húszórányi repülőút választ el minket egymástól, de a kultúra és a másik kultúrájának tisztelete összeköt bennünket ausztrál barátainkkal” – kezdte köszöntő beszédét Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója. Az 1935 és 1982 közötti magyarországi, angliai, kanadai és amerikai kiadásokat tartalmazó kollekció 1987-ben, John A. Young Sidney-i konzervatóriumi tanár hagyatékaként került az Ausztrál Nemzeti Könyvtárba azzal a céllal, hogy segítse a Kodály-módszert alkalmazó zenetanárokat. A módszer 1973 óta van jelen az országban, ahol önálló intézmény is létrejött Kodály Music Education Institute of Australia néven. Az ausztrál hungarikagyűjtemény érdekessége, hogy kifejezetten magyar zeneszerzők műveit és magyar zenepedagógiai kiadványokat tartalmaz. „Az adomány értékét növeli, hogy a tételek több mint egyharmada, 87 mű mindeddig nem volt megtalálható gyűjteményünkben” – tette hozzá a főigazgató.

AUSZTRAL_NAGYKOVET_LATOGATASA_AZ_OSZK-BAN_010.jpg
Fotó: Sorok Péter / Kultúra.hu

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy amikor Kodályról és Bartókról beszélünk, egyúttal a 20. századról is beszélünk, amely többek között magába foglalja a világháborúkat, Trianont, a német megszállást, a holokausztot és az ’56-os forradalmat követő megtorlást is, ezek az események pedig sok embert elűztek Magyarországról külföldre. Részben ez az oka annak is, hogy rengeteg fontos és számunkra értékes irat csupán most kerülhet vissza hozzánk. „Nem fogjuk bezárni egy raktárba, hanem visszük az országba, felmutatjuk és mindenhol elmondjuk, hogy mennyit köszönhetünk Ausztráliának, hálásak vagyunk mindezért” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Az Országos Széchényi Könyvtár európai szinten az egyik legnagyobb digitális gyűjteménnyel rendelkezik, ezt a munkát pedig H.E . Ian Biggs, Ausztrália nagykövete is rendkívülinek és mérhetetlenül szükségesnek tartja. Mint mondta, a digitalizáció egy óriási fegyverténye a mai világnak, hiszen ezzel tudjuk elérhetővé tenni az emberi kultúrának azt a tudását, amit felhalmoztunk az elmúlt évszázadokban. Ausztrália nagykövete Kodály Zoltán különleges tanítási módszerére is kitért, mely meghódította az egész világot. „Az ő módszere elsősorban az alapoktatásban és a kisiskolások oktatásában segíti a zene szeretetének megismerését és a zene tanulmányozását. Elöntenek az érzelmek, amikor látom ezeket a kottákat, és eszembe jut, hogy iskolás és felnőtt koromban, a kórus tagjaként, magam is énekeltem ezeket a dalokat, kórusműveket” – zárta gondolatait.

Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója, H. E. Ian Biggs nagykövet, Vincze Máté, közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár , Laskai Anna
Fotó: Sorok Péter / Kultúra.hu

Laskai Anna és Hanvay Hajnalka, az OSZK munkatársai rekordgyorsasággal dolgozták fel és tették elérhetővé a könyvtár katalógusában a kottagyűjtemény adatait. Az esemény végén Laskai Anna zenetörténész röviden be is mutatta a gyűjteményben szereplő fontosabb darabok adatait. „A gyűjtemény néhány magyarországi kiadású kottájának bejegyzése szerint feltételezhető, hogy a kották korábbi tulajdonosa Magyarországon is megfordulhatott” – mesélte, amit azzal is kiegészített, hogy az illető nemcsak a fővárosban, de Kodály Zoltán szülővárosában is járhatott.

Ez is érdekelheti

Január 13-án történt

1921. január 13-án született – és 1992-ben halt meg – Csákányi László Jászai Mari-díjas színművész, aki sokoldalú jellemábrázoló tehetségét többek között a Nemzeti Színház és a Vidám Színpad előadásaiban, valamint számos játék- és tévéfilmben kamatoztatta. Népszerű szinkronszínész is volt, az ő hangján szólalt meg Frédi a Frédi és Béniben, Balu A dzsungel könyvében, Karak a Vukban és Döbrögi a Lúdas Matyiban. Lánya, Csákányi Eszter Kossuth-díjas színésznő.

Január 12-én történt

1948. január 12-én született – és 2023-ban hunyt el – Török Ádám Máté Péter-díjas fuvolista, énekes és dalszövegíró, akit elsősorban a Mini együttes frontembereként ismerünk, de a Mini RC., a Mini Akusztik Trió, a Török–Tátrai Tandem és a R. A. B. B. zenekarokban is játszott, továbbá szólólemezeket is készített. Elmaradhatatlan fuvolájával egyike volt azoknak a zenészeknek, akik a rockot nemcsak a színpadon éltették, de gondolkodásukban, életformájukban is igyekeztek azonosulni vele.

Január 11-én történt

„Amikor tárgyakkal dolgozol a színpadon, amikor tárgyak vannak a kezedben, akkor a személyiségen keresztül a tárgyaknak kell életképesnek lenniük” – fogalmazta a ma hetvenhetedik születésnapját ünneplő bűvész, előadóművész, Ungár Anikó. Édesapja már gyerekkorában felfedezte tehetségét, tizenhat éves volt, amikor az 1965-ös Ki mit tud?-on megismerhette az ország, később pedig a világ, hiszen Párizsban, Londonban, New Yorkban, Las Vegasban, Monte-Carlóban és még számos helyen fellépett pályafutása során.

Január 10-én történt

1970. január 10-én halt meg Latabár Kálmán Kossuth-díjas színművész, a huszadik század egyik legnépszerűbb magyar komikusa, az Egy szoknya, egy nadrág, az Egy bolond százat csinál, a Péntek 13 és a Fel a fejjel főszereplője. A nagy múltú színészdinasztia leszármazottjaként született, Latyiként is emlegetett művésznek már a dédapja, a nagyapja és az édesapja is neves színész volt, ahogyan fia, ifjabb Latabár Kálmán is ezt a pályát választotta.