AUSZTRAL_NAGYKOVET_LATOGATASA_AZ_OSZK-BAN_009.jpg

Ausztrál hungarikagyűjteményt adományoztak az MNMKK Országos Széchényi Könyvtárnak

2024. októberében Marie-Louise Ayres, a CDNL elnökének és az Ausztrál Nemzeti Könyvtár főigazgatójának meghívására Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója Canberrába látogatott, hogy ünnepélyes keretek között átvegye a magyar nemzeti könyvtár számára ajándékozott magyar népzenei és kórusművek gyűjteményét. Ezt ünnepelték meg az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol H. E. Ian Biggs, Ausztrália nagykövete is beszédet mondott.

A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége 2024. szeptember 30. és október 2. között az ausztráliai Queensland állam fővárosában, Brisbane-ben tartotta meg a világkongresszusát, ahol a magyar nemzeti könyvtár is képviseltette magát. A hagyományokhoz híven a világkongresszuson zajlott október 3-án a nemzeti könyvtárak igazgatóinak konferenciájára, október 4-én pedig Marie-Louise Ayres, a CDNL elnöke és az Ausztrál Nemzeti Könyvtár főigazgatójának meghívására Canberrába látogatott Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója, hogy ünnepélyes keretek között átvegye a Magyar Nemzeti Könyvtárnak ajándékozott magyar népzenei és kórusművek gyűjteményét. A Magyar Nemzeti Könyvtár főigazgatója kifejezve köszönetét a gyűjtemény átadásáért meghívta H. E. Ian Biggs nagykövet urat, hogy együtt és hivatalosan is megünnepelhessék azt a 248 darab magyar népzenei és kórusműből álló gyűjteményt, melyek között nemzetközileg is elismert magyar zeneszerzők – többek között Kodály Zoltán és Bartók Béla – művei is megjelentek.

„Szó szerint fél világ, tizenötezer kilométer távolság és húszórányi repülőút választ el minket egymástól, de a kultúra és a másik kultúrájának tisztelete összeköt bennünket ausztrál barátainkkal” – kezdte köszöntő beszédét Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója. Az 1935 és 1982 közötti magyarországi, angliai, kanadai és amerikai kiadásokat tartalmazó kollekció 1987-ben, John A. Young Sidney-i konzervatóriumi tanár hagyatékaként került az Ausztrál Nemzeti Könyvtárba azzal a céllal, hogy segítse a Kodály-módszert alkalmazó zenetanárokat. A módszer 1973 óta van jelen az országban, ahol önálló intézmény is létrejött Kodály Music Education Institute of Australia néven. Az ausztrál hungarikagyűjtemény érdekessége, hogy kifejezetten magyar zeneszerzők műveit és magyar zenepedagógiai kiadványokat tartalmaz. „Az adomány értékét növeli, hogy a tételek több mint egyharmada, 87 mű mindeddig nem volt megtalálható gyűjteményünkben” – tette hozzá a főigazgató.

AUSZTRAL_NAGYKOVET_LATOGATASA_AZ_OSZK-BAN_010.jpg
Fotó: Sorok Péter / Kultúra.hu

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy amikor Kodályról és Bartókról beszélünk, egyúttal a 20. századról is beszélünk, amely többek között magába foglalja a világháborúkat, Trianont, a német megszállást, a holokausztot és az ’56-os forradalmat követő megtorlást is, ezek az események pedig sok embert elűztek Magyarországról külföldre. Részben ez az oka annak is, hogy rengeteg fontos és számunkra értékes irat csupán most kerülhet vissza hozzánk. „Nem fogjuk bezárni egy raktárba, hanem visszük az országba, felmutatjuk és mindenhol elmondjuk, hogy mennyit köszönhetünk Ausztráliának, hálásak vagyunk mindezért” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Az Országos Széchényi Könyvtár európai szinten az egyik legnagyobb digitális gyűjteménnyel rendelkezik, ezt a munkát pedig H.E . Ian Biggs, Ausztrália nagykövete is rendkívülinek és mérhetetlenül szükségesnek tartja. Mint mondta, a digitalizáció egy óriási fegyverténye a mai világnak, hiszen ezzel tudjuk elérhetővé tenni az emberi kultúrának azt a tudását, amit felhalmoztunk az elmúlt évszázadokban. Ausztrália nagykövete Kodály Zoltán különleges tanítási módszerére is kitért, mely meghódította az egész világot. „Az ő módszere elsősorban az alapoktatásban és a kisiskolások oktatásában segíti a zene szeretetének megismerését és a zene tanulmányozását. Elöntenek az érzelmek, amikor látom ezeket a kottákat, és eszembe jut, hogy iskolás és felnőtt koromban, a kórus tagjaként, magam is énekeltem ezeket a dalokat, kórusműveket” – zárta gondolatait.

Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója, H. E. Ian Biggs nagykövet, Vincze Máté, közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár , Laskai Anna
Fotó: Sorok Péter / Kultúra.hu

Laskai Anna és Hanvay Hajnalka, az OSZK munkatársai rekordgyorsasággal dolgozták fel és tették elérhetővé a könyvtár katalógusában a kottagyűjtemény adatait. Az esemény végén Laskai Anna zenetörténész röviden be is mutatta a gyűjteményben szereplő fontosabb darabok adatait. „A gyűjtemény néhány magyarországi kiadású kottájának bejegyzése szerint feltételezhető, hogy a kották korábbi tulajdonosa Magyarországon is megfordulhatott” – mesélte, amit azzal is kiegészített, hogy az illető nemcsak a fővárosban, de Kodály Zoltán szülővárosában is járhatott.

Ez is érdekelheti

December 22-én történt

1925. december 22-én született Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező. A Magyar Mozgókép Mestere címmel kitüntetett művész még harmincéves sem volt, amikor 1954-ben első rendezésével, a Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfival halhatatlant alkotott, később pedig olyan feledhetetlen filmeket készített, mint a Szerelem, a Macskajáték, a Ház a sziklák alatt, a Magyar rekviem, a Fűre lépni szabad, az Egy erkölcsös éjszaka és a Mese a 12 találatról.

December 21-én történt

„Ha olyan dalokat írok és énekelek, amit mindenki ért, mindenki befogad, úgy érzem, segíthetem az emberek együttélését, megértését. Mint a főzőkanál a fazékban, én az élet jó ízeit szeretném úgy kikeverni, hogy egyenletes, tiszta ízharmónia jöhessen létre” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas rockzenész-dalszerző, Demjén Ferenc, akinek olyan slágerek fűződnek a nevéhez szerzőként és/vagy előadóként, mint a Sajtból van a hold, az Iskolatáska, a Jégszív, a Gyertyák és a Várj, míg felkel majd a nap.

December 20-án történt

1959. december 20-án hunyt el Bory Jenő építész, szobrász, festőművész, akinek leghíresebb alkotása a feleségével, Komócsin Ilona festőművésszel létrehozott, „magyar Tádzs Mahal”-ként is emlegetett székesfehérvári Bory-vár. A művészi álmoknak és a hitvesi szeretetnek emléket állító, harminc helyiségből és hét toronyból álló beton-vasbeton erődítmény valóságos múzeum, amelyben a házaspár képein és szobrain túl – többek között – Székely Bertalan, Csók István, Fadrusz János, Zala György és Stróbl Alajos alkotásai is láthatók.

December 19-én történt

„Mindig vannak hívei annak, hogy a gyerekeknek gyönyörű rajzokat kell készíteni, részletgazdag, tökéletes alkotásokat, hogy nézegessék, hogy fejlődjenek. Megint másik társaság – én vagyok a másik társaság – azt mondja, hogy a gyerekeknek sokszor a jelek is elégségesek, mert olyan érzékeny a belső látásuk, hogy nem szükséges kicikornyázni, pontosan tudják, hogy miről van szó” – fogalmazta a ma nyolcvannyolcadik születésnapját ünneplő, főként mesekönyveiről és gyermekregényeiről ismert József Attila-díjas író, grafikus, Marék Veronika.