AUSZTRAL_NAGYKOVET_LATOGATASA_AZ_OSZK-BAN_009.jpg

Ausztrál hungarikagyűjteményt adományoztak az MNMKK Országos Széchényi Könyvtárnak

2024. októberében Marie-Louise Ayres, a CDNL elnökének és az Ausztrál Nemzeti Könyvtár főigazgatójának meghívására Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója Canberrába látogatott, hogy ünnepélyes keretek között átvegye a magyar nemzeti könyvtár számára ajándékozott magyar népzenei és kórusművek gyűjteményét. Ezt ünnepelték meg az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol H. E. Ian Biggs, Ausztrália nagykövete is beszédet mondott.

A Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége 2024. szeptember 30. és október 2. között az ausztráliai Queensland állam fővárosában, Brisbane-ben tartotta meg a világkongresszusát, ahol a magyar nemzeti könyvtár is képviseltette magát. A hagyományokhoz híven a világkongresszuson zajlott október 3-án a nemzeti könyvtárak igazgatóinak konferenciájára, október 4-én pedig Marie-Louise Ayres, a CDNL elnöke és az Ausztrál Nemzeti Könyvtár főigazgatójának meghívására Canberrába látogatott Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója, hogy ünnepélyes keretek között átvegye a Magyar Nemzeti Könyvtárnak ajándékozott magyar népzenei és kórusművek gyűjteményét. A Magyar Nemzeti Könyvtár főigazgatója kifejezve köszönetét a gyűjtemény átadásáért meghívta H. E. Ian Biggs nagykövet urat, hogy együtt és hivatalosan is megünnepelhessék azt a 248 darab magyar népzenei és kórusműből álló gyűjteményt, melyek között nemzetközileg is elismert magyar zeneszerzők – többek között Kodály Zoltán és Bartók Béla – művei is megjelentek.

„Szó szerint fél világ, tizenötezer kilométer távolság és húszórányi repülőút választ el minket egymástól, de a kultúra és a másik kultúrájának tisztelete összeköt bennünket ausztrál barátainkkal” – kezdte köszöntő beszédét Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója. Az 1935 és 1982 közötti magyarországi, angliai, kanadai és amerikai kiadásokat tartalmazó kollekció 1987-ben, John A. Young Sidney-i konzervatóriumi tanár hagyatékaként került az Ausztrál Nemzeti Könyvtárba azzal a céllal, hogy segítse a Kodály-módszert alkalmazó zenetanárokat. A módszer 1973 óta van jelen az országban, ahol önálló intézmény is létrejött Kodály Music Education Institute of Australia néven. Az ausztrál hungarikagyűjtemény érdekessége, hogy kifejezetten magyar zeneszerzők műveit és magyar zenepedagógiai kiadványokat tartalmaz. „Az adomány értékét növeli, hogy a tételek több mint egyharmada, 87 mű mindeddig nem volt megtalálható gyűjteményünkben” – tette hozzá a főigazgató.

AUSZTRAL_NAGYKOVET_LATOGATASA_AZ_OSZK-BAN_010.jpg
Fotó: Sorok Péter / Kultúra.hu

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy amikor Kodályról és Bartókról beszélünk, egyúttal a 20. századról is beszélünk, amely többek között magába foglalja a világháborúkat, Trianont, a német megszállást, a holokausztot és az ’56-os forradalmat követő megtorlást is, ezek az események pedig sok embert elűztek Magyarországról külföldre. Részben ez az oka annak is, hogy rengeteg fontos és számunkra értékes irat csupán most kerülhet vissza hozzánk. „Nem fogjuk bezárni egy raktárba, hanem visszük az országba, felmutatjuk és mindenhol elmondjuk, hogy mennyit köszönhetünk Ausztráliának, hálásak vagyunk mindezért” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Az Országos Széchényi Könyvtár európai szinten az egyik legnagyobb digitális gyűjteménnyel rendelkezik, ezt a munkát pedig H.E . Ian Biggs, Ausztrália nagykövete is rendkívülinek és mérhetetlenül szükségesnek tartja. Mint mondta, a digitalizáció egy óriási fegyverténye a mai világnak, hiszen ezzel tudjuk elérhetővé tenni az emberi kultúrának azt a tudását, amit felhalmoztunk az elmúlt évszázadokban. Ausztrália nagykövete Kodály Zoltán különleges tanítási módszerére is kitért, mely meghódította az egész világot. „Az ő módszere elsősorban az alapoktatásban és a kisiskolások oktatásában segíti a zene szeretetének megismerését és a zene tanulmányozását. Elöntenek az érzelmek, amikor látom ezeket a kottákat, és eszembe jut, hogy iskolás és felnőtt koromban, a kórus tagjaként, magam is énekeltem ezeket a dalokat, kórusműveket” – zárta gondolatait.

Rózsa Dávid, az MNMKK OSZK főigazgatója, H. E. Ian Biggs nagykövet, Vincze Máté, közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár , Laskai Anna
Fotó: Sorok Péter / Kultúra.hu

Laskai Anna és Hanvay Hajnalka, az OSZK munkatársai rekordgyorsasággal dolgozták fel és tették elérhetővé a könyvtár katalógusában a kottagyűjtemény adatait. Az esemény végén Laskai Anna zenetörténész röviden be is mutatta a gyűjteményben szereplő fontosabb darabok adatait. „A gyűjtemény néhány magyarországi kiadású kottájának bejegyzése szerint feltételezhető, hogy a kották korábbi tulajdonosa Magyarországon is megfordulhatott” – mesélte, amit azzal is kiegészített, hogy az illető nemcsak a fővárosban, de Kodály Zoltán szülővárosában is járhatott.

Ez is érdekelheti

Július 7-én történt

1948. július 7-én született Barta Tamás, az LGT tragikus sorsú zenésze, akit nemcsak kitűnő gitárosként tart számon a magyar rocktörténet, hanem szerzőként is, hiszen rövid pályafutása során mintegy huszonöt LGT-, Zalatnay Sarolta- és Kovács Kati-számnak írta a zenéjét. A Gyere, gyere ki a hegyoldalba vagy az Ő még csak tizennégy máig az LGT legnépszerűbb dalai közé tartoznak. A legendás zenész 1974 nyarán disszidált az Egyesült Államokba, ahol 1982. február 16-án, mindössze harminchárom évesen – máig tisztázatlan körülmények között – lelőtték.

Július 6-án történt

„Szerintem két típusú színész van: aki hároméves korában eldönti, aztán űzi-hajtja, hogy a pályára kerüljön, és vannak azok, mint én is, akik szeretnének még kicsit gyerekek maradni, ezért tizennyolc évesen olyan foglalkozást választanak, ahol ezt megtehetik” – fogalmazta egy interjúban a ma harmincnyolcadik születésnapját ünneplő Tasnádi Bence Junior Prima díjas színművész, akit a Katona József Színház előadásaiban, illetve az 1945, a Trezor, a Zavarok, a Szelfi Egyetem, a Mióta velem jár és a Szia, Életem! című filmekben láthattunk.

Július 5-én történt

1914. július 5-én született – és 1995-ben hunyt el – a zongora poétájának is nevezett Fischer Annie, a huszadik század egyik legnagyobb, háromszoros Kossuth-díjas zongoraművésze, aki csodagyerekként kezdte a pályáját, majd csaknem hét évtizeden át volt a magyar zenei előadó-művészet meghatározó alakja. „Annie igazi művész volt, aki felemel a földről. A játékát hallva elfelejtkeztem magamról. Jelenség volt, aki nem zongorázott, hanem történeteket mesélt a billentyűkön” – fogalmazta róla a szintén Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, Vásáry Tamás.

Július 4-én történt

„Jó rendezőkkel dolgoztam egész életemben, és mindig nagyon jó szerepeket kaptam, de például A vágy villamosában nagyon szeretném egyszer Blanche DuBois-t eljátszani, szerintem már megértem rá. Mindig is érdekeltek az ilyen furcsa nők, akik kicsit pszichiátriai esetek. Hogyan lehet hitelesen eljátszani őket, és megtalálni, mi az ő igazságuk” – fogalmazta egy interjúban a ma negyvennyolcadik születésnapját ünneplő Pikali Gerda Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a Papírkutyák, a 129 és a Külön falka című filmekben láthattunk.