Példátlan fejlődést hozott a hazai és külhoni magyar közösségek szellemi és tárgyalkotó népművészete megőrzésének missziójával működő alkotóközösségek életében a 2017-ben a magyar kormány által alapított támogatási rendszer. A Csoóri Sándor-programban eddig odaítélt mintegy 20 milliárd forintnyi támogatás ugyanis rendszeres működési keretet biztosított az azt megpályázó népzenei és néptánccsoportoknak, valamint a népművészeti alkotómunkára szakosodott egyesületeknek, társulatoknak.

Diószegi László Kossuth-díjas néptánc-koreográfus, a Martin György Néptáncszövetség elnöke és a Csoóri Sándor-program tanácsadó testületének tagja így foglalta össze a program legfontosabb eredményeit:

„A népművészeti mozgalmaknak soha korábban nem volt még ilyen nagyszabású és folyamatos támogatottságuk. A Csoóri Sándor-program a népi kultúra közösségteremtő műfajainak támogatásával a hazai és külhoni magyar néptáncos, népzenei és tárgyalkotó népművészeti közösségeinek biztosít rendszeres anyagi fedezetet a működésre, eszközök, kellékek beszerzésére, programok megvalósítására és a szakemberek képzésére egyaránt. Az eddig kihelyezett 20 milliárd forintnyi támogatás eredményei már egyértelműen látszanak, főként a néptáncegyüttesek színpadi megjelenésén, az egyre nagyobb számban foglalkoztatott professzionális szakemberek jelenlétén, a műsorok színvonalán és az utánpótlás-nevelésben egyaránt.”

A kárpátaljai néptánctábor résztvevői
A program sikerét elsősorban az abban résztvevők tudják felmérni és hitelesíteni.

A Kárpát-medence külhoni alkotóműhelyei közül megkerestünk néhányat, hogy élményszerű visszajelzéseket kapjunk a Csoóri Sándor-programban való részvételükről.

András Mihály, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője és az András Alapítvány Erdélyben elnöke elmondta: „Éveken keresztül ingyen, csak az alapköltségek fedezésével próbáltuk előteremteni a csoportjaink működéséhez szükséges kereteket. Rengeteget számít, hogy a Csoóri Sándor-programban öt éve rendszeres éves támogatást kapunk, mert olyan dolgokat tudtunk ezáltal megvalósítani, amelyeket különben lehetetlen lett volna: hangszereket vásároltunk, a hangosításhoz és a próbafolyamatokhoz szükséges kellékeket biztosítottuk, a néptáncosoknak fellépő ruhákat tudtunk varratni, utazási költségekre és programfejlesztésre is tudtunk fordítani a keretből. Az András Alapítvány azoknak a szervezeti háttérrel nem rendelkező csoportoknak is segített a pályázásban, amelyek egyébként nem tudtak volna pénzhez jutni.”

A csíkszentkirályi Vadrózsa Néptánccsoport. Fotó: Kósa Mária Gabriella

Kiss Imre Árpád, a vajdasági Cirkalom Táncegyüttes vezetője hasonló eredményekről számol be: „A Cirkalom Táncegyüttes 1998 óta kiválónak minősült, és ezt a színvonalat meg is tudta őrizni a Martin György Néptáncszövetség minősítő rendszerében, tehát a Vajdaság egyik kiemelt néptáncegyüttese vagyunk. Amíg nem létezett a Csoóri Sándor-program, mindig kérdéses volt a viseletek vásárlása, az élőzenei színpadi kíséret, márpedig a néptánc élőzenei kísérettel él igazán. Emellett az elmúlt öt évben két minősítő műsorunk is volt, amelyeknek az előkészítésében a pályázatnak köszönhetően sikerült kiváló anyaországi koreográfusokkal, dramaturggal is együtt dolgozni. Az utánpótlás-nevelés és a szakemberképzés is folyamatossá vált: öt utánpótlás-együttesünk van, 25-35 fős létszámokkal, akikkel heti 2-3, napi legalább kétórás próbával dolgozunk. Ezt is a Csoóri-programból tudjuk megvalósítani.

A Cirkalom Táncegyüttes
Fotó: Zoomanoid

A Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál egybeesik a Gyöngyösbokrétával és a Durindóval, ami a vajdasági magyar néptáncegyüttesek és népdalkörök éves seregszemléje, tehát ez számunkra több szempontból is kiemelt esemény.”

Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátaljai Kirendeltségének vezetője ugyancsak látványos eredményekről számolt be: „Óriási segítség ez Kárpátaljának, hiszen a külhoni régiók között is mindig hátrányosabb helyzetben volt ez a térség. Olyasmiket tudtunk a Csoóri Sándor-program által megvalósítani, amikről korábban csak álmodoztunk.

Viseletvarró tanfolyam Kárpátalján
A legfontosabb mind közül a képzés.

Elindítottunk egy 600 gyermek számára elérhető mentorprogramot, amelynek keretében magyarországi oktatók járnak ki rendszeresen tanítani őket. Évente megszervezzük a mentortalálkozókat, azoknak a kárpátaljai oktatóknak pedig, akik az ottani műhelyekben tanítanak hangszeres zenét, néptáncot vagy kézművességet, rendszeres továbbképzéseket tudunk szervezni, immár öt éve, népzenei és néptánctáborokat szervezünk Visken és Péterfalván.

Ez utóbbi kinőtte már Kárpátalját, nemzetközi eseménnyé vált. Idén a háború miatt át is kellett hoznunk Sátoraljaújhelyre, és azt tapasztaljuk, hogy a korábbi 250-300 fő helyett már 400-an jelentkeztek a június 26. és július 3. közötti táborba.”

Kézműves- és néptánctábor Péterfalván

Kupec Mihály, a felvidéki Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes vezetője a népzenei és néptáncos eredményeket emeli ki: „Néptáncos és népzenei vonalon is pályáztunk, és el is nyertük a támogatást. A zeneoktatásra kapott támogatás óriási segítséget jelent nekünk, hiszen enélkül nem tudtunk volna létrehozni a gyermekek számára népzenei oktatást. Jelenleg két csapatunk van. A kisebbek alsó tagozatosok, három prímás lány meg egy bőgős fiú, a nagyobbaknál két prímásunk és egy bőgősünk van.

A hangszeres népzenében sokat kell gyakorolni, hogy színpadképesek legyenek, de három éve foglalkozunk velük rendszeresen, és idén már be tudnak mutatkozni a fesztiválon. Mikor még nem létezett a Csoóri Sándor-program, akkor minden fellépést jelentős önrésszel kellett lebonyolítani, de mióta elérhetővé vált ez a lehetőség, tudunk kellékeket, viseletet vásárolni, hangszereket, a gyermekeknek is bőrcsizmát, és rendszeresen tudunk szakképzett oktatókat meghívni.

Van egy regionális szervezetünk, a Keleti Ernő néptáncszervezet, amelybe öt felnőttegyüttes és egy gyermekcsoport is beletartozik, mintegy 300 taggal. Itt módszertani képzéseket hoztunk létre a szakemberek továbbképzésére. Amióta a program létezik, a Felvidéken olyannyira fellendült a néptáncmozgalom, hogy legutóbb három magyar gyermekcsoport jutott be az országos döntőbe a szlovák együttesek mellett.”

Az eredmények magukért beszélnek, a munka pedig folyik tovább: bátran mondhatjuk, hogy

a táncház-, a népzenei és a népművészeti mozgalom talán sosem látott virágkorát éli a magyar nyelvterületen.

Mitől olyan különleges és fontos ez a jelenség? A siker nem egyszerűen a bemutatott darabok, az elénekelt és eltáncolt témák, a pompás viseletek és a különleges népművészeti alkotások reprezentációs erejében rejlik. E mozgalom identitásképző, értékteremtő és mintaadó szerepe kétségbevonhatatlan, ám éppen a természetes környezetében már letűnt és szinte eltűnőben lévő autentikus népi kultúra és tudás hiteles megélése és képviselete e pótolhatatlan vállalás esszenciája.

A szombatra szervezett első Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál a program eddigi eredményeinek méltó megünneplése, és igazi összmagyar közösségi élménynek ígérkezik.

A nagyszabűsú eseményt harminc településen (Bőszénfa–Ropolypuszta, Budapest, Csíkszereda, Csongrád, Debrecen, Eger, Jászapáti, Kecskemét, Kozármisleny, Körmend, Lenti, Marosvásárhely, Nagyida, Nagyvárad, Nyíregyháza, Pápa, Pécs, Perkő, Révkomárom, Salgótarján, Sárospatak, Szabadka–Palics, Szamosújvár, Szarvas, Százhalombatta, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szekszárd, Tatabánya, Vitnyéd) egyszerre rendezik meg.

A délelőtt 10.00 órakor kezdődő ökumenikus istentiszteletre viseletbe öltözve vonulnak a néptáncosok és a résztvevők, majd az istentisztelet után a templom előtti körtánccal és népzenei, néptáncos felvonulással folytatódik a program. Ezt követően minden helyszínen elhangzik Csoóri Sándor Virágvasárnap című verse, majd a Magyarország, az én kedves, szép hazám című dal csendül fel. A szervezők által előzetesen megküldött körtánckoreográfiát pedig ugyancsak minden helyszínen eltáncolják a helyi néptáncegyüttesek. Az eseményeket mindenhol kamerákkal rögzítik, az összeállításból pedig film is készül.

Gáspár Kinga