Az Alzheimer-kór kialakulásának okait vizsgálják szegedi kutatók
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával indult, mintegy 108 millió forintos költségvetésű projekt fő célja azonosítani olyan, az emberi agyra jellemző, de az állatokban nem előforduló jelenségeket és sejttípusokat, amelyek szerepet játszhatnak az Alzheimer-kór kialakulásában.
A Tamás Gábor, az SZTE Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének vezetője által irányított, az emberi agykérgen végzett kísérleteket az különbözteti meg a hasonló amerikai, kínai és más európai projektektől, hogy a szegedi kutatócsoport az emberi agykérgi folyamatokat funkcionalitásukban vizsgálja, és nem arra keresi a választ, hogy hányféle idegsejttípus létezik, vagy hogy miként lehet mennyiségileg jellemezni az emberi agykérget – derül ki a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatóságának közleményéből.
A professzor és munkatársai a kezdetektől fogva azt vizsgálják, hogyan működik az emberi agykéreg, az emberi idegsejtek működése mennyiben más, mint amit az állatmodellekben lehet tapasztalni. Az egyetemi tanár szerint
Ilyen például, hogy miben más az emberi agy, mint a többi élőlényé, vagy, hogy szükséges-e emberi agy ahhoz, hogy az intelligencia kialakuljon, illetve megőrződjön.
Az emberi agykéreg szerkezete rendkívül összetett, az előzetes eredmények alapján sejttípusokra lebontott összetétele – más szervekkel ellentétben – rendkívüli módon különbözik a klasszikusan használt állatmodellekétől. Míg például az emberi szív, máj vagy vese és orvosi szempontból más kulcsfontosságú szervrendszerek kutatása alapozható állatokon végzett vizsgálatokra, addig az emberi agyé nem. Különösen a magasabb rendű emberi agyfunkciókhoz köthető betegségek tanulmányozása lehetetlen bármilyen más fajon. Problémás Alzheimer-kórt vizsgálni akkor, ha a betegség mint agytevékenység olyan sejtekhez, illetve azok hálózataihoz köthető, amelyek más fajban nem olyan formában fordulnak elő, mint az emberben. Minél mélyebbre ásnak a kutatók az emberi agy ilyen speciális tulajdonságaiba, annál inkább modell híján maradnak.
