A mesterséges intelligenciára épülő programok a holokauszt témájában hamis és félrevezető információk terjedéséhez járulhatnak hozzá az online térben, ami akár a holokauszttagadás fellendüléséhez is vezethet – áll az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) kedden közzétett jelentésében.

Women are pictured in their barrack after the liberation in January 1945 of the Oswiecim (Auschwitz) concentration camp. The Auschwitz camp was established by the Nazis in 1940, in the suburbs of the city of Oswiecim which, like other parts of Poland, was occupied by the Germans during the Second World War. The name of the city of Oswiecim was changed to Auschwitz, which became the name of the camp as well. Over the following years, the camp was expanded and consisted of three main parts: Auschwitz I, Auschwitz II-Birkenau, and Auschwitz III-Monowitz. Red Army soldiers liberated the few thousand prisoners whom the Germans had left behind in the camp, 27 January 1945.  This photo is  an excerpt from  a Soviet filmed reenactment with Polish women briefly incarcerated in September 1944 and called back for the shooting a few weeks after their liberation. AFP PHOTO (Photo by AFP)
Női barakk az auschwitzi koncentrációs táborban a tábor 1945. januári felszabadításakor. Fotó: AFP

A jelenség hátterében egyrészt a programok hibái állhatnak, illetve az, hogy gyűlöletkelő, holokauszttagadó csoportok szándékosan arra használhatják fel ezeket a programokat, hogy olyan tartalmakat hozzanak létre, amelyek megkérdőjelezik a nácik által elkövetett rémtetteket.

Az UNESCO jelentése szerint az egyik legaggasztóbb perspektíva az, hogy a mesterséges intelligenciával létre lehet hozni úgynevezett deepfake tartalmakat a holokausztról: valódinak tűnő képeket és videókat, amelyek azt a benyomást kelthetik, hogy a holokauszt meg sem történt, vagy túlzók az arról szóló beszámolók. Mindez ahhoz vezethet, hogy az emberek nem fogják pontosan érteni a 20. század egyik kulcsfontosságú történelmi eseményét, és erősödhet az antiszemitizmus.

„Ha megengedjük azt, hogy a mesterséges intelligencia felelőtlen használata révén felhígítsák, eltorzítsák és meghamisítsák a holokauszt borzalmait, akkor azt kockáztatjuk, hogy robbanásszerűen fog terjedni az antiszemitizmus, és az emberek egyre kevésbé lesznek tisztában a nácik által elkövetett tömeggyilkosságok okaival és következményeivel” – figyelmeztetett közleményében Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója.

A mesterséges intelligencia használata egyre nagyobb teret nyer az oktatásban, a kutatásban és az ismeretterjesztő írásokban, ami növeli a valószínűségét annak, hogy megbízhatatlan adatok és virtuális „hallucinációk” befolyásolják majd az emberek nézeteit a holokauszttal kapcsolatban, és téves értelmezéseket alakíthatnak ki. A szövegek, fotók, videók és hangok előállítására képes chatbotok, mint például a ChatGPT, akár ki is találhatnak olyan eseményeket a második világháborúval kapcsolatban, amelyek meg sem történtek. A jelentésben felidézték: volt már példa arra, hogy a ChatGPT „feltalált” egy minden történelmi alapot nélkülöző, teljes egészében kitalációnak tekinthető koncepciót, amely szerint a nácik a második világháború idején tömegesen vízbe fojtottak volna zsidó embereket.

A mesterséges intelligencia kedvez az összeesküvés-elméleteknek és a demokratikus kultúra leépülésének – jelentette ki Karel Fracapane, az UNESCO szakértője.

Az UNESCO a Zsidó Világkongresszussal együttműködve kidolgozott jelentésében felszólította a technológiai vállalatokat arra, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és felhasználásához fektessenek le olyan etikai szabályokat, amelyek csökkenthetik a megbízhatatlan információk terjedésének esélyét.