Bach zenéjétől a növények is nagyobbra nőnek

Egy kutatásban a klasszikus zene hatására dúsabb lombot és nagyobb gyökérzetet fejlesztettek a pak choi növények, mint csendben vagy rockzenét „hallgatva”.

Johann Sebastian Bach szobra Lipcsében. Fotó: Shutterstock
Johann Sebastian Bach szobra Lipcsében. Fotó: Shutterstock

Egy friss tanulmány szerint a klasszikus zene – különösen Bach Brandenburgi versenyei – serkentheti a növények fejlődését. A kutatásban pak choi növényeket neveltek három különböző környezetben: klasszikus zene, rockzene és teljes csend mellett. Az eredmények szerint a Bachot „hallgató” növények nemcsak dúsabb lombot, de nagyobb tömegű leveleket is növesztettek, mint azok, amelyek csendben vagy rockzene mellett fejlődtek – számolt be róla a classicfm.com.

A gyökérnövekedés terén is szembetűnő különbség mutatkozott: a klasszikus zenével nevelt pak choi gyökérvolumene átlagosan 90 köbcentiméter volt, a csendben növőké 77 köbcentimétert ért el, míg a rockzene hatására fejlődő növényeké csupán 30 köbcentimétert tett ki. A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, mi okozza ezt a hatást, de feltételezésük szerint

a hangfrekvenciák, a zene tempója és a hangszerek rezgései mind stimulálhatják vagy gátolhatják a növényi folyamatokat.

A tanulmány társszerzője, Charles Spence, az Oxfordi Egyetem kísérleti pszichológia professzora szerint a növények természetes környezetükben is érzékenyek a rezgésekre – például a talajban áramló víz rezgéseire –, így nem meglepő, hogy bizonyos hanghatások biológiai választ válthatnak ki. A rockzene frekvenciatartománya viszont eltérhet attól, amely serkenti a növények növekedését.

A kutatók hangsúlyozták, hogy további vizsgálatokra van szükség, mielőtt bárki rendszeresen zenét kezdene játszani a kertjében. Nem ez az első ilyen jellegű kísérlet: korábbi tanulmányok szerint a zene például a paradicsom- és a búzanövények növekedését is pozitívan befolyásolta.

Ez is érdekelheti

Kertek alatt – Tudatos kirándulás-kisokos: hogyan legyünk jó vendégek a természetben?

Cikksorozatunkban Mészáros Zsolt segítségével merülünk el az otthoni kertészkedés fortélyaiban, a tudatos természetszemlélés és nem utolsósorban a fák, erdők és mezők világában. A következő részben annak járunk utána, mik az alapszabályok, amikor a természetben, erdőkön, mezőkön, völgyeken át kirándulunk.

Az erdő, amely emlékezik – a fenyőfői ősfenyves a Törzsvendég első epizódjában

A Bakony lábánál található különleges fenyőerdő, a fenyőfői ősfenyves fái közé kalauzolja nézőit a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata első részében a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, akinek vezetésével nemcsak szemlélhetjük a természetet, hanem megtanulhatjuk az üzeneteit is megérteni.

Kertek alatt – Az erdő ébredése

Cikksorozatunkban Mészáros Zsolt segítségével merülünk el az otthoni kertészkedés fortélyaiban, a tudatos természetszemlélés és nem utolsósorban a fák, erdők és mezők világában. A következő részben arról mesél, hogyan indul újra az élet az erdőben, és mit tanulhatunk ebből a saját kertünkben.

Március 21-én történt

„A feladatunk, hogy amit továbbadunk, színpadi mű, festmény, zeneszám, bármi, értékes legyen, s ne legyen benne semmi hamisság” – fogalmazta a ma hatvanharmadik születésnapját ünneplő Cserna Antal színművész, akit többek között a Vígszínház, a PÁB Színház, a P-ART Színház és Thália Színház előadásaiban, valamint a Glamour, a Balekok és banditák, a Liza, a rókatündér és a Tibor vagyok, de hódítani akarok című filmekben láthattunk. Mindezek mellett alapító tagja a Harmadik Figyelmeztetés színészzenekarnak, ahol énekel, gitározik és szaxofonozik.