Beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken

Beomlott egy régi sóbánya a máramarosi Rónaszéken, több személyt kilakoltattak, és lezárták a területet – közölte hétfő este a Máramaros megyei prefektusi hivatal.

Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint a Máramaros megyei Rónaszék (Coştiui) régi sóbányájának beomlása nyomán egy 30 méter átmérőjű, 10-15 méter mély kráter keletkezett. Ennek mélyén az egykori bánya bejárati része látható. A földomlás nyomán hét személyt ki kellett lakoltatni, és 4000 négyzetméteren lezárták az érintett területet. A földmozgások miatt egy közeli megyei úton is korlátozni kellett a gépkocsiforgalmat.

A helyszínen tartózkodó Rudolf Stauder alprefektus a román hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy az egykori sókitermelés nyomán megmaradt régi galéria omlott be, és mintegy 150 négyzetméteren további földmozgások érzékelhetők. Közölte: a lakosság védelme érdekében öt házból kiköltöztették a lakókat, ők rokonoknál húzták meg magukat. A házak közül egy van közvetlen veszélyben, de az lakatlan. A földmozgások ennek melléképületeit és a gyümölcsfákat is érintették. A 186A jelzésű megyei úton is korlátozták a gépkocsiforgalmat, miután az omlás mintegy 50 méteres szakaszon az úttestet is érintette. A forgalmat más útvonalakra terelték. Az alprefektus szerint a hatóságok állandóan felügyelik a környéket, és szükség esetén a bányaomlás körül kijelölt védelmi zónát tovább bővítik.

A történelmi Máramarosban található Rónaszéken a sóbányászat kezdetei még a bronzkorra vezethetők vissza, majd a só kitermelése a római korban is folytatódott. A település 1474-es első említésekor már sóhivatala, vára is volt. A helységben a 19. század utolsó éveiben 370 bányász fejtette a sót. A bányákat egy bányaomlás után, 1928 és 1931 között zárták be. Ezután a falu lakóinak egy része elhagyta a települést, akik maradtak, azok kitanulták a kádármesterséget, és tölgyfa hordókat készítenek. A Felsőróna (Rona de Sus) községhez tartozó településnek közel 700 lakosa van, közülük mintegy 300 magyar nemzetiségű.

Címlapfotó: Orosz Krisztofer Levente / Facebook

Ez is érdekelheti

Habsburg-hű szellemben nevelték, mégis a szabadságharc vezetője lett

Háromszázötven éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, Magyarország vezérlő fejedelme, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, akinek születésnapját az Országgyűlés 2015-ben Rákóczi-emléknappá nyilvánította.

Népzenegyűjtés, folklórkutatás, táncházmozgalom – Száz éve született Kallós Zoltán

„Én azért gyűjtöttem, mert gyönyörűnek találtam úgy az énekeket, táncokat, balladákat, mint a tárgyakat” – vallotta a száz éve, 1926. március 26-án született Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő, múzeumalapító, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.

Szentendrére érkezik Erdély íze

Március 27–29. között Michelin-csillagos séfek, erdélyi főzőasszonyok, a legjobb erdélyi és magyarországi éttermek hozzák el a térség öt nagy nemzetiségének jellegzetes ízeit Szentendrére. A Magyarországon első alkalommal megrendezett eseményen zene is várja az érdeklődőket: a 4S Street és a Bagossy Brothers Company is fellép.

A Kelet-európai lét és az emberi kiszolgáltatottság sajátos hangú krónikása – Bodor Ádám 90

Február 22-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Bodor Ádám Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, a Sinistra körzet, A részleg, Az érsek látogatása, Az utolsó szénégetők és a Verhovina madarai című kötetek szerzője.