A média rendszeresen beszámol milliárdosok kísérleteiről is, akik elképesztő összegeket költenek a saját biológiai órájuk lassítására. Legismertebb talán Bryan Johnson techvállalkozó, aki évente több mint kétmillió dollárt költ Project Blueprint nevű programjára, amelynek lényege, hogy saját magán kísérletezve egy 30 orvosból és egészségügyi szakemberből álló csapattal kidolgozzon egy olyan módszert, amellyel visszafordíthatja az öregedést. A hírek szerint jó úton halad, a 47 éves milliárdos szíve állítólag most egy 37 évesének megfelelő állapotban van, a bőre olyan, mint egy 28 évesé, a tüdőkapacitása pedig olyan, mint egy egészséges tizenévesé. A számításai szerint nyert évi három hónapot: 365 nap alatt 277 napot öregszik. Ennek érdekében az egész élete rendkívül szigorú szabályok betartásával telik, folyamatos testmonitorozással, edzéssel, kezelésekkel.
Dr. Fekete Bálint Andrást arról is kérdeztük, hogy a milliárdosok által kikísérletezett módszertan hiteles eredménynek számít-e a tudósok szemében.
Gyakran épp az egyetemi kutatócsoportokból csábítják el őket. A milliárdosok kísérletei esetében nemcsak az a cél, hogy ők maguk egészségesek maradjanak, hanem hogy valamilyen üzleti haszonnal járó vállalkozást is felépítsenek ebből. Ahhoz pedig az eredményeket publikálni kell a megfelelő szakmai fórumokon, tehát hozzáférhetőkké válnak. Amerikában jellemző, hogy ha egy kutató valamire rábukkan, akkor szinte azonnal alapít egy startupot, mert szempont, hogy erre egy üzleti modellt is építsen.
Aki nem tud havonta több százezer forintot költeni speciális kezelésekre, az mit tehet azért, hogy neki is legyen esélye az egészséges hosszú életre?
Mindenekelőtt fontos tudatosítani, hogy az, amit a hétköznapokban öregedésnek hívunk, és egyfajta leromlásként értelmezünk, egy rendszerszintű folyamat, és számos tényező befolyásolja, nincs egyetlen felmutatható oka. A szervezet egy rendszer, egy hálózat, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a különböző sejtek és szervrendszerek miképpen működnek együtt. Például ma már tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás nemcsak az optimális testzsírszázalék elérésében vagy az izomtömeg növelésében játszik szerepet, hanem az immunrendszer megfelelő működéséhez is fontos. A mozgással tehát nemcsak az a cél, hogy kisportolt testünk legyen, hanem a szervezet teljes működésére pozitívan hat minden szinten – legyen az az anyagcserénk, az immunrendszerünk vagy a pszichés működésünk.
Van a rossz stressz, amely egy krónikus idegfeszültség, például ha valaki folyamatosan toxikus munkahelyi vagy otthoni környezetben van. Ez a fajta stressz nagyon megviseli az embert, nemcsak lelkileg, hanem biológiai funkciókon is lehet mérni, nyomot hagy az anyagcserénken, ami önmagában egy szintje a biológiai óránknak. De a stressz a genetikánkon is nyomot hagy, hiszen a leggyakrabban mért epigenetikai mintázat 25 százaléka is a stresszhormonhatáshoz kapcsolódó régiókban van, tehát nagyon szoros összefüggés van a genetikai értelemben vett biológiai óra és a stressz között. Ezért minél inkább meg kellene próbálnunk kiszűrni az ilyenfajta stresszt a mindennapjainkból. Vagy ha nem tudjuk kiszűrni, jobban adaptálódni hozzá.
Ilyen jó stressz például a rezisztenciaedzés, azaz a súlyzós edzés. Ha az edzés végén mikroszkópos vizsgálatot végeznénk, akkor károsodott izomrostokat találnánk, de ezek újraépülnek, sőt egy kicsit jobban épülnek újjá, mint amilyen a korábbi állapotuk volt – ezért eredményez izomnövekedést is az ilyen típusú edzés. Ugyanúgy jó stressznek tekinthetjük az úgynevezett HIIT (High Intensity Interval Training) edzéstípust, amikor egy-két percig nagyon nagy intenzitással csinálunk valamilyen tevékenységet, például futunk vagy biciklizünk, az erőbedobás csaknem százszázalékos, utána tartunk egy nagyon rövid szünetet, újrakezdjük, és néhányszor megismételjük. Egy ilyenfajta edzést letudhatunk akár 10-20 perc alatt, és ennek nagyon komoly, kimutatható biológiai hatása van. Egy hónap alatt körülbelül 270 perc HIIT-edzéssel az ember képes arra, hogy visszaforgassa a biológiai óráját egy kutatás szerint.
Ugyanilyen jó stressz a böjt. A kutatások szerint az egyik legideálisabb böjttípus a Fasting Mimicking Diet, azaz éhezést mímelő diéta. Ez nem teljes koplalást jelent, hanem ötszáz kalória erejéig lehet táplálékot fogyasztani – ezt ideális zöldségek formájában bevinni, például valamilyen salátát, esetleg olívaolajjal. Ezt úgy célszerű bevezetni, ha az ember néhány havonta tart egy három-négy-öt napos kúrát, amikor pár napig csak ötszáz kalóriát eszik. Ez hat a növekedési faktorokra, és a salakanyagok eltüntetése is hatékonyabb lesz. Ugyanilyen jó stressz lehet a szaunázás is, kardiovaszkuláris téren és az immunrendszer szempontjából is pozitív hatásai vannak. És nyilván nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az, ahogyan gondolkodunk, ahogyan érzünk magunkkal és a szociális környezetünkkel kapcsolatban, az milyen módon befolyásolja az egészségünket – a pozitív gondolatoknak, a szeretetnek bizonyíthatóan pozitív hatása van a testünk működésére is.
Óriási szerepe van az egészségünk szempontjából a mikrobiom egyensúlyának, sokan újonnan felfedezett szervként is emlegetik. A mikrobiom azokat a mikrobiótákat jelenti, amelyek velünk, rajtunk, bennünk élnek – a testünk több mint tízszer annyi mikrobiális sejtet tartalmaz, mint emberi sejtet. Vizsgálatokkal ma már nagyon részletesen meg lehet mondani, hogy egyes baktériumoknak mennyi az ideális arányuk.
A bélflóra nem csak az egészséges anyagcsere szempontjából fontos, az, hogy hogyan bontják le a tápanyagokat, visszahat arra, milyen élelmiszer után vágyódunk – azaz a baktériumaink milyen élelmiszer után vágyódnak, tehát a táplálkozási preferenciáinkat ők is meghatározzák – mutat rá a szakember. – Az agy anyagcseréjéhez számos módon hozzájárulnak a bélbaktériumok, számos olyan anyagcseretermékük van, amit az agysejtek fogyasztanak, tehát nem is tudnának nélkülük funkcionálni, viszont ha nem optimális a mikrobióták állapota, olyan dolgokat is termelnek, amelyek toxikus hatással vannak az idegrendszerünkre. Tehát nemcsak hasi panaszokról van szó, hanem számos szervrendszer tekintetében nagyon hosszan lehetne sorolni a különböző idegrendszeri, autoimmun és más gyulladással járó betegségeket, amelyekkel kimutatott az összefüggés. A mikrobiom egyensúlyának felborulása egyértelműen összefügg a krónikus gyulladásokkal – amelyeket az ember jellemzően nem érzékel, mert nem jár fájdalommal, de hosszú távon daganatos elváltozások és autoimmun betegségek megjelenéséhez vezethet.
Csak érdekességképpen jegyzi meg a genetikus, hogy a mikrobiom szintén felhasználható a biológiai életkor mérésére, ugyanakkor van benne egy olyan specifikusság is, amely akár személyazonosításra is felhasználhatóvá teszi – annyira egyedi mintázat, mint egy ujjlenyomat vagy egy DNS-minta. Továbbá a mikrobiom egészséget meghatározó szerepe a genetikáéhoz hasonló.
Az öregedés kapcsán az őssejtekről is fontos beszélni, hiszen az őssejtekkel függ össze a regenerációs képesség.
– A testünkben károsodott sejtek halmozódnak fel, ezeket gyakran nevezik zombi sejteknek is mostanában. Ezeket segíthetnek eltüntetni a szenolitikus hatású szerek, de hatékonyan tisztítja ki őket a szervezetünkből a böjt is – mondja a szakember. – Magát az eltüntetést autofágiának hívjuk, ez történik, amikor bekebelezi a funkciót vesztett sejtet a „kukássejt”, ez egyfajta immunrendszeri sejt. A régi sejteket újakkal kell pótolni, és itt jönnek képbe az őssejtek, illetve az általuk termelt növekedési faktor hatású molekulák. Az őssejteket természetes módon is aktiválhatjuk, például testmozgással, bizonyos fajta böjttípusokkal vagy akár nyers kakaó fogyasztásával.
Maratonfutónak lennénk jobbak vagy inkább súlyemelőnek? Milyen betegségek veszélyeztetnek minket? Hogyan befolyásolja gondolkodásunk az öregedésünket? Többek között ilyen kérdésekre is választ ad a teljes cikk, amely a Magyar Kultúra magazin 2024/10. számában jelent meg és amelyben számos más, a test témáját körüljáró írás is olvasható. A magazinról további információk itt.
Fotó: Éberling András / Magyar Kultúra
