Breuer Marcell ikonikus épülete is eladósorba kerül?
Az USA kormánya több mint négyszáz szövetségi épületet listázott eladásra, többek között Breuer Marcell és Mies van der Rohe modernista épületeit is.
Az Egyesült Államok Közszolgálati Igazgatósága (GSA) rövid időre elérhetővé tette, majd gyorsan visszavonta azt a listát, amelyen több mint négyszáz szövetségi épület szerepelt eladásra. Az érintett épületek között nemcsak irodaházak, hanem kulturális és építészeti szempontból is jelentős ingatlanok voltak, köztük az Amerikai Diplomácia Nemzeti Múzeuma, Breuer Marcell és Ludwig Mies van der Rohe modernista épületei, valamint több történelmi jelentőségű létesítmény.
A március 4-én közzétett „nem alapvető fontosságú ingatlanok” listája 443 épületet tartalmazott, de a heves visszhang hatására 320-ra csökkentették, mielőtt végül teljesen eltávolították. Az amerikai kormány állítása szerint a cél az, hogy csökkentsék az állami költségeket, és megszabaduljanak az alulhasznosított ingatlanoktól, de a döntés komoly politikai és szakmai vitát váltott ki.
Hasonlóan sokkolta az építészeti és művészeti közösséget a chicagói John C. Kluczynski Federal Building felbukkanása a listán. Mies van der Rohe 45 emeletes modernista tornyának előterében található Alexander Calder híres szobra, a Flamingo, amely az épület egyik meghatározó látványossága.
A GSA által eladásra kijelölt épületek között szerepelt még a philadelphiai Custom House, egy lenyűgöző art deco épület, amely az 1930-as évekből származik, valamint a miami David W. Dyer US Courthouse, amely mediterrán stílusával és történelmi freskóival különleges értéket képvisel. Az eladásra jelölt épületek közül több műalkotásoknak, archívumoknak és közösségi tereknek is otthont ad, így a döntés műemlékvédelmi szempontból is kényes kérdéseket vetett fel.
Bár a listát egy nap után eltávolították, és a GSA azóta sem adott világos magyarázatot a publikálás és visszavonás okaira, az ügy nem csendesedett el. Egyes politikai szereplők szerint a Trump-adminisztráció célja a szövetségi ingatlanvagyon csökkentése és privatizálása, míg mások a gazdasági racionalizálás érdekében látják szükségesnek az ilyen lépéseket. A kérdés továbbra is nyitott: vajon az ikonikus épületek valóban eladásra kerülnek, vagy ez csak egy félresikerült kormányzati kísérlet volt?
A cikk forrása itt olvasható.
