Hogyan szólnak a Budapest OFF rajzai a középiskolásokhoz?

Az IGYIC Vadlazac workshop-sorozatának őszi évadát bevezető eseményén a középiskolásokkal foglalkozó pedagógusoknak adtak támpontokat, ötleteket a Budapest/nagyváros témakörhöz, valamint az ekörül forgó kortárs szövegek iskolai feldolgozásához. Az alapot a Budapest OFF kortárs novelláskötet és Kárpáti Tibor Budapest-illusztrációi adták.

A workshop a Budapest OFF kapcsán azt a témát vizsgálta, hogy a tér mi módon jelenik meg az epikus művekben. Vincellér Katalin, a Veres Pálné Gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanára bevezetőjében Bahtyin kronotoposz fogalmát hozta be, ami lényegében az idő és tér elválaszthatatlanságát jelenti. A város története jelen van a tereiben, a városban való létezés pedig tulajdonképpen azt jelenti, hogy ismerem a történelmi rétegzettségét, a terekben elő-előtűnnek a régi korok.

A városi térben egyszerre van jelen a találkozások és jelenetek pillanatnyisága és a történelmi múlt is – látjuk, hogy ez termékeny epikus alapanyagot szolgál az íróinknak, elég csak megemlíteni Ottlik Buda regényét, Lengyel Péter Macskakövét vagy Térey Átkelés Budapesten novelláskötetét.

A városi tér az óvodás, kisiskolás korosztály számára Bartos Erika Brúnó-sorozatában vagy Gévai Csilla Amíg utazunk… kötetéban értelmeződik, míg a felsősöknek és a középiskolásoknak Tasnádi István Kőmajmok háza vagy az Időfutár szól. A jelen antológiában Budapest hol kulisszaként működik, hol pedig az események elválaszthatatlanok azoktól a terektől, ahol megtörténtek.

A Budapest OFF kötetből látszik, hogy a város nemcsak a szépirodalmi szerzőket, hanem az illusztrátorokat is megihleti. Kárpáti Tibor pixeles, redukált formavilágú ábráit, valamint a gyerekkönyvekben megjelenő Budapest-illusztrációkat Margittai Zsuzsi, az Iparművészeti Múzeum munkatársa művészettörténész szempontból értelmezte.

Budapest már régóta kedvelt téma az illusztrációban, de korábban elsősorban ismeretterjesztő jelleggel jelentek meg az emblematikus helyszínei. Az ábrázolások egészen konkrétak voltak, magyarázta Margittai. Azonban ezek a rajzok akkor lesznek igazán érdekesek, amikor azok átitatódnak a szubjektív történeteinkkel, ha személyes olvasatokat kínálnak. 

Sőt, egy illusztráció akkor működik igazán jól, ha lehetőséget ad a műfajokon átívelő adaptációkra, a transzmediális értelmezési lehetőségekre is. A Budapest OFF is eredetileg egy összművészeti programból nőtte ki magát, amit Jeli Viktória író-dramaturg szervezett a pesterzsébeti Csili színházban. Később ebből a kötetből azóta Schermann Márta is rendezett térspecifikus színházi előadást.

Rámutatott: a középiskolás korosztály számára már sokszor derogáló illusztrált könyveket olvasni. Az ő esetükben különösen fontos, hogy megtalálják azt a formavilágot, amellyel könnyen tudnak azonosulni.

Kárpáti már korábban is használta ezt a vizuális nyelvet. 2005-től a The New Yorker magazinnak készített szövegközi illusztrációkat, amelyeken a metropolisz jellegzetes épületei tűntek fel. (Ezekből a rajzokból tavaly megszületett egy kiadvány is a Symposion Kiadó gondozásában) Sőt a Csimota Kiadó Piroska és a farkas design könyvének és a Braille-írásjelekből építkező könyvtárgyában is ezekkel a redukált, de mégis karakteres rajzaival találkozunk. Margittai elmondta: ez egy sokkal univerzálisabb nyelv, ami nem mellőzi a humort és az iróniát sem.

A művészettörténész szerint ezek a rajzok a felületek ritmikus kiosztásának és a vonalasságnak köszönhetően bevonzzák a tekintetet. A képeken szereplő apró gegekkel pedig nagyszerűen meg lehet szólítani a fiatalokat. Sőt: Kárpát illusztrációi arra is alkalmasak, hogy középiskolások megtanulják a képek olvasását. Ezek a rajzok a kisgyerekeknek szóló realista gyerekillusztrációktól egy absztraktabb képi nyelv felé tolják a befogadókat.

Brutovszky Gabriella, a budapesti Jedlik Ányos Gimnázium tanára a szöveg feldolgozásának egy lehetséges módszertanát ismertette. A 10.-es korosztálynak adta fel házi olvasmánynak. Feldolgozását egy játékos ráhangolódással kezdték meg, majd puzzle játékkal ismerkedtek meg az illusztrációkkal. A paratextusokat fűzte fel az a feladat, amely során a diákoknak emoktikonokká kellett lefordítaniuk a kötet novelláinak címeit. Ennek kapcsán meg lehetett beszélni az ikon, index, szimbólum fogalmakat is.

Ezt követően személyes GoogleMapset készítettek a szöveg helyszíneiből, majd a gyerekek fogalmazások keretében megírták a saját Budapest-élményüket. A feldolgozást ezután szövegértő kérdések mentén folytatták, majd közösen tovább gondolták, véleményezték az egyes szövegeket. Legvégül pedig egy közös kirándulás során bejárták a Budapest OFF helyszíneit. 

E novellákat a következő években össze lehet kapcsolni a kávéházi kultúrával, majd az irodalmi sétákkal is. A tanár azt tapasztalja, hogy a kötet kapcsán a diákok ráébrednek arra, hogy Budapest mennyire sokszínű, valamint, hogy

a város az a tér, ahol nemcsak egyénként, hanem egy közösség tagjaként is létezhetek. 

A Budapest-téma feldolgozására jó lehetőség lehet a novellák dramatizálása vagy az alternatív befejezések írása is. A Budapest OFF pedig alkalmas arra is, hogy a diákok megtanuljanak elvontabb képeket olvasni, így fejlesztve az absztrakt gondolkodásukat. Ez az antológia olyan olvasmány, ami átvezeti őket a gyerekirodalomból a felnőtteknek szóló regényekhez.

A beszélgetés október 2-án hangzott el az online térben.