Mario Gianluigi Puzo olasz bevándorlók gyermekeként született New York Hell?s Kitchen nevű negyedében 1920. október 15-én. Gyerekkori élményei később sokat segítettek neki, mikor regényírással egészítette ki irodai asszisztensi fizetését. A második világháború ideje alatt behívták katonai szolgálatra, azonban gyenge látása miatt haditudósítások írására kötelezték. Hazatérése után írta első, The Dark Arena (Pokoli porond) című regényét, amely 1955-ben jelent meg.

mario-puzo

Az ?50-60-as években szerkesztőként dolgozott. 1965-ben írta szerinte legjobban sikerült művét, A szerencsés zarándokot, amely azonban komoly anyagi sikert nem hozott számára. Arra 1969-ig kellett várnia: ekkor jelent meg A keresztapa, amelyben tovább vitte az előző regényében is fontos szerepet játszó maffia tematikáját. A keresztapa és vele együtt a Corleone-család története a köztudatban azóta összefonódott az olasz maffiózókksl és olyan kifejezésekkel ismertette meg az embereket, mint a consigliere, caporegime vagy a Cosa Nostra. 1972-ben készült el belőle Francis Ford Coppola rendezésében a filmváltozat, amelyet bemutatása óta a legnagyobb mozik között tartanak számon. Ugyancsak hasonló (ha nem jobb) fogadtatásban részesült az 1974-es második rész, amely eredeti története mellett felhasználja Vito Corleone gyerek- és fiatalkorának bemutatását is, amelyet Puzo még az első regénybe írt bele. A számtalan díjesőből Puzónak is jutott, aki mindkét filmvászonra adaptálásért megkapta a legjobb forgatókönyvért járó Oscart.

Puzónak többet nem voltak anyagi gondjai, azonban sajnálta, hogy A keresztapa sikere elveszi a figyelmet A szerencsés zarándoktól, amelyet édesanyja története inspirált. A szicíliai címmel ő maga is írt folytatást hozzá, amelyben az eredeti szereplők közül csak Michael Corleone tért vissza. Ennek ellenére több új kötet született a Corleone-családról, más szerzők tollából, illetve egy videójáték is készült a regényből. Később a filmsorozat harmadik részét is Puzóval közösen írta Coppola, ám sem kritikailag, sem anyagilag nem ért fel az első kettő sikerével az 1990-ben bemutatott befejezés.

Puzo nem csak saját műveit adaptálta filmre: az 1974-es Földrengés első forgatókönyv-vázlata, illetve Richard Donner Supermanjének írása is a nevéhez kötődik. 1990-ben jelent meg A negyedik K című regénye, amely a Kennedy-família egy fiktív leszármazottjának történetét meséli el. 1999. július 2-án halt meg szívelégtelenségben, így utolsó két könyvének, az Omertának és A családnak már nem érhette meg a kiadását; azóta is spekuláció tárgya, vajon mennyi ezekből az ő munkája.

Forrás: wikipédia

Fotó: www.famousauthors.org