DSZZS20150725201_16.jpg

Csütörtökön kezdődik a 48. Bétazen

Június 20. és július 6. között 48. alkalommal rendezik meg a Békés-tarhosi Zenei Napokat, ismertebb nevén a Bétazent Békés vármegye névadó településén.

A Békés-tarhosi Zenei Napok Magyarország egyik legrégebbi múltra visszatekintő komolyzenei fesztiválja. Az 1976 óta megrendezett esemény gyökerei 1946-ra nyúlnak vissza, Gulyás György ugyanis ekkor indította el azt a Tarhosi Énekiskolát, amely először alkalmazta Kodály zenepedagógiai módszerét.

A fesztivál idén a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar nyitóhangversenyével indul, amelyen szólistaként részt vesz az Egyesült Államokban élő zongoraművész, Tóth Péter is. Vasárnap a zenekar Fuvola Fiesta kamaracsoportja is hangversenyt ad.

Szombaton „Isten nélkül üres a világ”  címmel Pilinszky-estet rendeznek a Szentháromság-plébániában, július 2-án a gyerekeket várja Rácz Anikó mesemondó-könyvillusztrátor a Szokolay Sándor Alapfokú Művészeti Iskolában. 

A műfaji sokszínűség jegyében lesz musicalest Szomor Györggyel és Füredi Nikolett-tel június 24-én; másnap Szulák Andrea jazzesttel érkezik; 28-án pedig Sebestyén Márta és zenésztársai lépnek fel a református templomban „Hegyen-földön járogatok vala” című műsorukkal.

Lesznek hagyományos műsorelemek: június 29-én rendezik meg a XIX. Békés-Tarhosi Kórustalálkozót; egykori növendékek hangversenyt adnak; 11. alkalommal szervezik meg a fúvószenekari találkozót; de lesz fafúvóskurzus és vonószenekari tábor is. Utóbbi záróhangversenyét július 5-én tartják.

A fesztivál július 6-án a Belencéres Néptáncegyüttes gálaműsorával zárul.

A részletes program a fesztivál honlapján tekinthető meg.

Ez is érdekelheti

Alkotóházak festői környezetben – helyek feltöltődéshez és alkotáshoz

A Kecskeméti, a Hódmezővásárhelyi, a Mártélyi, a Galyatetői és a Szigligeti Alkotóház számos neves festőnk, szobrászunk, írónk és költőnk számára biztosított helyet, lehetőséget feltöltődésre és inspirálódásra. Ez a lehetőség ma is adott, a Petőfi Alkotóházak jelenleg is várják mindazokat, akik nyugalomra, elmélyült alkotómunkára vágynak. Ismerjük meg közelebbről is ezeket a festői helyeket!

Népzenegyűjtés, folklórkutatás, táncházmozgalom – Száz éve született Kallós Zoltán

„Én azért gyűjtöttem, mert gyönyörűnek találtam úgy az énekeket, táncokat, balladákat, mint a tárgyakat” – vallotta a száz éve, 1926. március 26-án született Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő, múzeumalapító, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.

Március 6-án történt

2025. március 6-án hunyt el Sopsits Árpád Balázs Béla-díjas színház- és filmrendező, forgatókönyvíró, aki többek között a Budapesti Kamaraszínházban, a Gyulai Várszínházban, az Új Színházban, a Szabadkai Népszínházban, a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban állított színpadra előadásokat. Első játékfilmje, a Céllövölde 1989-ben készült, de a Video Blues, a Félelem és reszketés, a Légyfogó, A hetedik kör és A martfűi rém megrendezése is a nevéhez fűződik. Utolsó nagyjátékfilmjét, a Mellékszereplőket 2023-ban mutatták be.

Az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat „a cimbalom Liszt Ference”

Száznegyven éve, 1886. február 28-án született Rácz Aladár cimbalomművész, aki saját kezűleg építette át a hangszerét, klasszikus hangszerré avatta a cimbalmot, megalapította a Zeneakadémia cimbalom tanszakát, és akit Camille Saint-Saëns „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezett.