De la Motte - Beer - Csodával határos módon maradt ránk

Mit kell tudnunk a Dísz-tér 15 alatt lévő épületről?

Mint a várbeli házak többsége, ez is középkori alapokra épült. 1686-ban, amikor Budavárát visszafoglalták a törököktől, a mai épület helyén két, részben romos középkori ház állt. A két épület helyén emelték a mai palota földszintes elődjét. A katona - arisztokrata De la Motte család az 1760-as években vásárolta meg a palotát. E korszak emléke a ház legkorábbi, fennmaradt része, a földszint és az emelet dongaboltozata. 1773-ban vásárolta meg a házat a Beer család. Beer József Kajetán tábori patikus volt, aki már addig is patikát működtetett a ház földszintjén. A levéltári adatok szerint Beer József nevéhez köthető az udvari árkádsoros loggia, a barokk kapualj, valamint a festményekkel gazdagon díszített emeleti lakótérsor létrehozása.

Mit láthat, aki végigjárja az itteni kiállítást?

Elöljáróban érdemes elmondani, hogy az emeleten az eredeti barokk térsor ? melyben a termek egy tengelyre vannak felfűzve ? eredeti építési szerkezetében és méretében megmaradt. Az öt tágas helyiség egybenyitható, így alakítható egyetlen nagy térré. Egyedi, hogy egybefüggően kb. 225m?  felületen megmaradtak barokk, rokokó, és kora klasszicista falfestmények, a Várban ilyen teremsor másutt nem található.

Barokk kapualjon és barokk lépcsőházon keresztül jutunk a De la Motte-Beer palota családi lakórészébe. Az egykor nyitott loggia szolgált nyári időszakokban az étkezésre, mára ezt a részt már beüvegezték. Az első terem, ahová belépünk, a téli ebédlő, illetve ez a helyiség afféle első szalonként működött. Innen jutunk a gobelinszobába, amely egykori falfestéséről kapta nevét. A fali szőnyegek annak idején nem csak díszítettek, de a hideg falak ellen is védelmet nyújtottak. A falakat díszítő rózsamotívumok a gobelinek kereteként szolgálhattak. Belső szalonként ide már csak a család és a közeli családtagok, barátok léphettek be. A harmadik szoba elnevezése Passiószoba, a falakon Krisztus szenvedéstörténetének négy fontos pillanatát örökítették meg a XVIII. században. A legtisztábban kirajzolódó jelenet a Keresztrefeszítés. A falakat a ház későbbi tulajdonosai sokszor átfestették, az 1960-as években feltárt freskókat helyenként 15 réteg később felvitt festékréteg takarta. A restaurálási munka még nem ért véget, egyes falrészleteken még tovább kell dolgozni. A negyedik szoba egykor hálószobaként funkcionált, itt a festmények lágyabbak, nőiesebbek. Jellegzetessége a festéssel imitált íves kályhafülke kagylómotívuma. Az utolsó szoba a kabinet-szoba. Az egykori dolgozószoba falán három arkangyal alakja jelenik meg: Gábriel, Mihály és Rafael, hozzájuk csatlakozik Nepomuki Szent János. (Beer József patikus fia 1785-ben kapta meg orvosi diplomáját, - Rafael és Tóbiás története a gyógyító fiúra utal, - így a névadó szentje is megjelenik a kabinetszoba ábrázolásai között.)

A termek végigjárása után egy imitált barokk konyhát is megtekinthetünk, ami biztos nem a mostani helyén volt, hiszen ebben a korban a kiszolgáló helyiségek a földszinten helyezkedtek el. Ennek praktikus okai voltak, egyrészt hogy az ételszag ne lengjen be mindent, másrészt így a szolganép nem keveredhetett a család tagjaival.

Mi a helyzet a szobák bútorzatával?

Az ajtók, a kilincsek, a vitrinekben lévő vasalatok eredetiek, ezek a palota épületéből származnak. Sajnos a háznak névadó családok életéből nem maradt fenn bútor. A jelenlegi bútorok egy része korabeli, míg a többiek a későbbi századokból valók. A kiállított bútorokkal a folytonosságot is szeretnénk érzékeltetni, mivel ez a lakóépület századokon át, lakásként működött, így a korízlések változását az eltérő bútorok is mutatják.

Van még egy - más múzeumban kevésbé mutogatott - helyiségük, a padlás.

Igen, nálunk lehetőség van az egykori padlás megtekintésére is, és bár a meredek, eredeti lépcsőn való feljutás nem könnyű, mindenképpen érdemes felmenni. A palota a II. világháború során részben megsérült, de a padlás barokk fedélszéke eredeti állapotában egybefüggően megmaradt, ami ritkaság. A Beer család a padlást afféle gyógynövény padlásként használta, ezt szimbolizálják az általunk száradásra kitett rózsák és levendulák. Annak idején itt valószínűleg sokkal több gyógynövényt szárítottak, törtek porrá, és csomagoltak értékesítés előtt, így a hatalmas padlás akkor teljes egészében kihasználták.

Mióta működnek kiállítóhelyként?

2013 júniusa óta, az előző időszakok sajnos nem kedveztek a palotának. Az ötvenes években még leválasztott lakások voltak itt, a múlt század hatvanas éveiben tárták fel a falfestményeket, de a legutóbbi időkig is még irodák működtek az épületben.

A nyitás óta látogatottságunk egyre nő, főként ?gyalogos? turisták ? magyar és külföldi vegyesen ? jönnek be hozzánk. Itt akár egyetlen vendég is kaphat magyar vagy idegen nyelvű tárlatvezetést, igyekszünk az érdeklődők kíváncsiságát kielégíteni. Emellett gazdag múzeumpedagógiai háttérrel rendelkezünk, sétákat szervezünk a Várban, ezek iránt is nagy az érdeklődés.

Vannak további megvalósítandó tervek Önök előtt?

Még vannak a palotában kevésbé feltárt részek, ezeket is szeretnénk a későbbiekben bemutatni. Terveink szerint egy cselédszobát is csatolnánk a kiállítási helyiségek sorához, s célunk, a rendkívül izgalmas, háromszintes, pincerendszer bemutathatóvá tétele is.

Mai napig folyik a meglévő kiállítás fejlesztése, új beszerzések történnek, de a látogatók teljesebb kiszolgálását elősegítő technikai módosítások is megvalósításra várnak még.

Tölgyesi Tibor