December 16-án történt

Kós Károly 1883-ban ezen a napon született, ezért ma ünnepeljük a magyar építészet napját.

A magyar kórusok napja – 1991 óta rendezik meg Kodály Zoltán születésnapján.
A magyar építészet napja – Az Országgyűlés 2023-ban nyilvánította Kós Károly építész születésnapját a magyar építészet napjává.

December 16-án történt:

1431 A százéves háború során VI. Henrik angol királyt a párizsi Notre-Dame-székesegyházban francia királlyá is koronázták.
1645 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és III. (Habsburg) Ferdinánd király megkötötte a linzi békét, amelyben kiszélesítették a protestáns vallásszabadságot.
1773 Indiánnak öltözött telepesek megrohantak három angol hajót a bostoni kikötőben, és teaszállítmányukat a tengerbe szórták. Tettük kiváltó oka az volt, hogy az angol kormány a Londonba szállított tea vámját megszüntette, de változatlanul fenntartotta a tea árát az észak-amerikai gyarmatokon. Ez az úgynevezett „bostoni teadélután” volt a jel az Anglia elleni általános felkelésre az amerikai gyarmatokon.
1921 Sopronban és környékén véget ért a népszavazás, amelyen a lakosság kétharmad része a Magyarországhoz való tartozásra voksolt.
1922 Felavatták a Corvin filmszínházat.

Az Üllői út és a Nagykörút sarkán eredetileg a Goldschwindt Ecet és Szeszgyár üzeme állt. Az üzemet a Nagykörút rendezése során 1906-ban lebontották, az épületek helyére azonban sportpályák kerültek, megbontva ezzel a városképet. A telkek újraparcellázása és a Corvin Mozgóképszínház Részvénytársaság 1920. október 21-i megalakulása után Bauer Emil, Schulek Frigyes tanítványa kapott megbízást a moziépület megtervezésére, akinek a tervét a főváros 1921-ben elfogadta. Kármán és Fazekas építőmesterek vezetésével az 1300 férőhelyes épület egy év alatt elkészült. A megnyitóra Kosztolányi Dezső írta meg Szavak című költeményét.
Az 1956-os forradalom dicsőséges helyszíneként a történelembe is bevonult épületegyüttes Üllői úti szárnyépületének sarokrésze annyira megrongálódott, hogy a helyén modern lakóépületet csatlakoztattak a háztömbhöz a 60-as években. Forrás: OSZK/Magyar Szabadalmi Hivatal (Évfordulóink 1997. (Hajós György) MTESZ)

1933 Budapesten elindult az első trolibuszjárat.
1944 Az Ardennekben megkezdődött a II. világháború utolsó nagy német ellentámadása.
1952 Nyíregyházán felavatták az első vidéki rádióstúdiót.
1953 Első kísérleti adását sugározta – még állóképekkel – a Magyar Televízió.
1960 New York felett összeütközött két repülőgép, a szerencsétlenségben 134-en meghaltak.
1989 Temesvárról elindult a romániai forradalom eseménysorozata, amely elvezetett a diktatúra bukásához.
1991 Brüsszelben Antall József miniszterelnök aláírta az Európai Közösségek és a Magyar Köztársaság közötti társulási megállapodást.
1991 Kazahsztán kinyilvánította függetlenségét, a kazah Legfelsőbb Tanács elfogadta a függetlenségi törvényt.
2001 Piliscsabán felavatták a Pázmány Péter Katolikus Egyetem főépületét, a Stephaneumot, amelyet Makovecz Imre tervezett.
2014 Az Országgyűlés a Leghűségesebb Falu (Communitas Fidelissima) címet adományozta hét Vas megyei településnek (Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes, Pornóapáti), amelyek 1922-ben kivívták, hogy Magyarországhoz tartozhassanak.
2020 Visszatért a Földre a november 24-én felbocsátott kínai Csang-o–5 űrszonda, amely 44 év után hozott újra kőzet- és talajmintát a Holdról a Földre.
2020 Berlin központjában megnyitották a Humboldt Forumot, a német állam legnagyobb szabású kulturális beruházásaként épült kiállítási és kulturális központot.
2021 Felavatták a Budapesti Multifunkcionális Sport- és Rendezvénycsarnokot, amely 2022-től az MVM Dome nevet viseli.

December 16-án született:

1485 Aragóniai Katalin, VIII. Henrik angol király első felesége
1775 Jane Austen angol írónő
1849 Kőnig Gyula matematikus

Kőnig Gyula (Győr, 1849. december 26. – Budapest, 1913. április 8.) matematikus, műegyetemi tanár, a halmazelméletben szereplő Kőnig-féle egyenlőtlenségi szabály megalkotója. Középiskolai tanulmányai után a bécsi egyetem orvosi karára iratkozott be, de ugyanakkor matematikai előadásokat is hallgatott. Bécsben egy évet, majd Berlinben fél évet töltött, itt főleg matematikával és filozófiával foglalkozott. Ezután másfél évre Heidelbergbe ment, ahol matematikai, fizikai, filozófiai és orvosi előadásokat látogatott. Különösen Helmholtz és a matematikus Königsberger hatott rá. Heidelberg után egy félévre még visszatért Berlinbe, az ott működő Kronecker erősen befolyásolta későbbi tudományos munkásságát.
1871-ben a budapesti tudományegyetem magántanára lett, és előadói megbízást kapott. 1873-ban tanárképző intézeti tanárrá nevezték ki, 1874–1905-ben a műegyetemen a 3. sz. matematikai tanszék tanára volt. Alapvető új eredményeket ért el a klasszikus és az absztrakt algebrában, a számelméletben, az analízisben, a halmazelméletben és a matematikai logikában. Az ő nevét viseli a halmazelméletben szereplő Kőnig-féle egyenlőtlenség, az axiomatizált tudományok abszolút ellentmondástalanságának eldöntésére szolgáló értékelésmódszer és a nem euklideszi geometriák szemléltetésének egyik első modellje. Jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki, nagyobb művein kívül mintegy 70 matematikai tárgyú értekezése jelent meg magyar és külföldi szaklapokban.
Sikerrel munkálkodott a két Bolyai elismertetése érdekében. Emlékére alapította két fia 1917-ben a róla elnevezett emlékdíjat kiváló matematikai kutatók, illetve munkák jutalmazására. Forrás: OSZK/Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

1872 Réti István festőművész
1874 Simay Imre festőművész, szobrász, grafikus
1830 Tisza Kálmán politikus, akadémikus, 1875–1890 között miniszterelnök
1833 Lotz Károly festőművész
1887 Gyulai Zoltán fizikus, egyetemi tanár, a Gyulai–Hartly-effektus leírója. Az OSZK honlapján olvasható életrajza.
1882 Keller Oszkár zoológus, akadémiai tanár, agrártudós
1882 Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós. Életéről az OSZK honlapján is olvashatunk.
1883 Kós Károly posztumusz Ybl Miklós-díjas építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus

Az erdélyi kultúra meghatározó személyisége, az építészként, grafikusként, könyvkiadóként és szépíróként is jelentős alkotó, Kós Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 6.) a budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Erdélyt bejárva tanulmányozta a népi építészet hagyományait, amelyeket élete során valamennyi alkotásában alkalmazott. Első építészi munkáit Zrumeczky Dezsővel közösen készítette; például az óbudai református templom és parókia (1908-1909), valamint a budapesti Állatkert pavilonjainak (1909-1912) terveit. 1910-ben maga és családja részére Kós Károly felépítette a később legendássá vált Varjúvárat Sztánán, Kalotaszeg szívében. A XX. század első másfél évtizedében tervezte a városmajori iskolát, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot, a kispesti Wekerle-telep főterének néhány épületét. Az első világháború alatt két évet töltött Törökországban a konstantinápolyi Magyar Intézet munkatársaként; itt tanulmányozta a bizánci és muzulmán építészetet, amiről 1918-ban nagyszabású várostörténeti monográfiát jelentetett meg Sztambul címmel. A két világháború közötti időszakban az erdélyi magyarság kulturális és politikai életének megszervezését, a magyar kisebbség összefogását és aktivizálását tűzte ki célul. A Varjúvárban nyomdát rendezett be, és színes metszetekkel illusztrált könyveket adott ki, például az Erdély kövei (1922) illetve az Atila királról ének (1923) címűeket. 1924-ben megalapította az Erdélyi Szépmíves Céhet, amely erdélyi írók műveit adta ki, szerkesztette az Erdélyi Helikon című folyóiratot.
Szépírói tevékenysége egyre jelentősebbé vált, de a regények, drámák mellett építészeti, néprajzi tanulmányokat is közölt. Utóbbiak közül a legjelentősebb A lakóház művészete (1928) című, amelyben az egészséges, esztétikus falusi életkörülmények megoldására tesz javaslatot korszerű, de művészi értékű és helyi anyagokat felhasználó típusterveket is közreadva. Mezőgazdasági koncepciójának gyakorlati és intézményes megvalósítására szolgált a bábonyi mezőgazdasági iskola és mintagazdaság létesítése 1936-ban. Ezek és a Varjúvár a második világháború áldozatai lettek. A háború után több kiadásban is megjelent Mezőgazdasági építészet című műve a kollektív gazdálkodás alternatíváival, az azokhoz kapcsolódó építészeti megoldásokkal foglalkozik, gazdagon illusztrálva, konkrét példákat közölve. Élete hetvenedik évében vonult nyugállományba, de alkotótevékenységét haláláig folytatta. Forrás: OSZK/Magyar Szabadalmi Hivatal (Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet)

1898 Ján Smrek szlovák költő és műfordító
1900 Kalmár László Kossuth-díjas filmrendező
1906 Nyíri Tibor író, forgatókönyvíró, színműíró
1912 Delly Rózsi operaénekes
1913 Kovács István állami és Kossuth-díjas fizikus, akadémikus
1921 Aczél Tamás Kossuth-díjas író, költő
1922 Lukács József filozófus, vallástörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja
1923 Menahem Pressler német származású izraeli–amerikai zongoraművész
1928 Dobai Vilmos Jászai Mari-díjas rendező, érdemes művész
1928 Philip K. Dick amerikai sci-fi-író
1932 Jelenits István irodalomtörténész, szerzetes, tanár
1936 Karády Viktor franciaországi magyar szociológus, társadalomtörténész, az MTA tagja
1938 Liv Ullmann tiszteletbeli Oscar-díjas norvég színésznő
1939 Várhegyi Márta magyar operettprimadonna, színésznő
1943 Koltai Róbert Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész
1943 Lőrinczné Szabó Tünde Ybl Miklós-díjas építész
1949 Béki Gabriella szociológus, a Szabad Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja
1951 Waszlavik („Gazember”) László rockzenész
1953 Szikora Róbert Máté Péter-díjas rockzenész, énekes, dobos, gitáros, billentyűs, zeneszerző, szövegíró
1957 Pilinczes József színész
1962 Zsíros Ágnes színésznő
1968 Lemhényi Réka Balázs Béla-díjas vágó
1969 Adam G. Riess Nobel-díjas amerikai fizikus, csillagász
1973 Gauder Áron Balázs Béla-díjas filmrendező. Első sikerét a 2004-ben bemutatott Nyócker! című animációs filmjével aratta, idén pedig a Kojot négy lelke című filmjével nevezett Magyarország a legjobb nemzetközi film kategóriában a 2024-es Oscar-díjra.
1984 Puskás Péter énekes

December 16-án halt meg:

714 II. Pippin frank király
882 VIII. János pápa
1325 Valois Károly névleges aragóniai király és latin császár
1859 Wilhelm Grimm német irodalomtörténész, író, nyelvész, mesegyűjtő
1898 Pavel Mihajlovics Tretyakov orosz kereskedő és gyáros, műgyűjtő, a róla elnevezett moszkvai képtár alapítója
1923 Kacsóh Pongrác zeneszerző
1933 Schlesinger Lajos matematikus, akadémikus
1958 Székely János író, költő, Oscar-díjas forgatókönyvíró
1965 William Somerset Maugham angol író, drámaíró
1966 Kohán György Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festő, grafikus
1967 Gellért Oszkár Kossuth- és Baumgarten-díjas költő
1971 Gárdonyi László színész, érdemes művész
1978 Békés Rita Jászai Mari-díjas színésznő
1978 Magyari Tibor színész
1984 Pécsi László Munkácsy Mihály-díjas textiltervező iparművész
1991 Tamási Eszter tévébemondó, műsorvezető, színésznő, az MTV posztumusz örökös tagja
1991 Vas István kétszeres Kossuth-díjas, háromszoros József Attila-díjas költő, műfordító
1993 Kakuei Tanaka japán politikus, volt miniszterelnök, az „árnyéksógun”
2003 Dezső Lóránt napfizikus, csillagász
2004 Sedlmayr János Ybl Miklós-díjas építész, műemlékvédő szakember
2012 Jakobovits Miklós Munkácsy Mihály-díjas festőművész
2017 Fábián Juli jazzénekesnő, dalszerző, dalszövegíró
2018 Kovács Magda magyar zongoraművész, ének- és zenetanár
2021 Iván Katalin Aranytoll díjas újságíró, író

A képen Kós Károly.

#eztörténtma

December 16-án történt

Ezen a napon történt