Jeles napok

December – Karácsony hava – Télelő – Álom hava

Jeles napok

Szent Lázár

Szegény Lázárok

Az evangéliumokban két Lázár szerepel. Egyikőjük a bethániai nővérek, Mária és Márta fivére, akit négy nappal a halála után Jézus föltámasztott (Jn 11,1–44). Középkori legendája szerint föltámasztása után Lázár soha többé nem nevetett, s leélve sanyarú életét egy karácsony előtti nyolcadnapon (december 17-én) halt meg. Ez a nap máig Lázár neve napja. A másik, a középkorban szentek közé iktatott Lázár, a gazdag és a szegény ember példázatának fekélyekkel borított koldusa (Lk 16,19–31). A későbbi hagyományban a két alak eggyé olvadt. Szent Lázár a sírásók, koldusok és bélpoklosok védőszentje volt. A róla elnevezett gyógyító lovagrend, a jeruzsálemi Szent Lázár lovagjai (akik az addigra túlságosan harciassá vált Johannita lovagrendből váltak ki) a Szentföld bélpoklosainak ápolására kötelezték magukat (1142), és alázatból eleinte bélpoklosokat választottak nagymesterüknek. A bélpoklosok házait, később általában a járványkórházakat, róluk nevezték el lazaretumnak, lazaretnek. A „Szent Lázár szegényei”, illetve „lázár” elnevezés, mellyel általában a társadalomból kiközösített leprásokat illették, idővel minden nyomorékra, mankóval, bottal járóra, koldulásból élőre kiterjedt.

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet)

Halász András születésnapja – 1890

Az alumíniumtermelés második világháború utáni újjászervezője, HALÁSZ ANDRÁS (Munkács, 1890. december 17. – Budapest, 1975. március 7.) Selmecbányán, majd Sopronban végezte bányamérnöki tanulmányait. Munkásságának főbb területei az úrkúti mangánérc-dúsítómű hidrociklonos osztályozáson alapuló rekonstrukciója, a fehérvárcsurgói üveghomok előkészítőmű, a sárisápi kaolin-iszapolómű és a pátkai ólom-cinkérc- és fluorit-flotálómű voltak. A magyar alumíniumipar fejlesztésében szerzett érdemeiért Kossuth-díjat kapott.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, Magyar Életrajzi Lexikon)

Torkos Justus János születésnapja – 1699

TORKOS JUSTUS JÁNOS (Győr, 1699. december 17. – Pozsony, 1770. április 7.): orvos és kémikus, az első magyar gyógyszerész-árszabvány összeállítója. Orvostudományt és gyógyszerészetet tanult Besztercebányán, Moller Károly Ottónál. Tanulmányait Halléban 1724-ben fejezte be. Katonaorvosi szolgálat után 1726-tól Komárom, 1727-től Esztergom vármegye, 1740-től haláláig Pozsony városi orvosa volt. Több egészségügyi, járványtani, balneológiai és helyismereti tanulmánya jelent meg. A hazai gyógyvizek elemzése és ismertetése terén úttörő munkát végzett. Ő állította össze az első hazai gyógyszerész-árszabványt is, amely az orvosok, a sebészek, a gyógyszerészek, a bábák és a fürdősök kötelességeit és jogait is felsorolja.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

December 17-én történt

A zene magasabb rendű megnyilatkozás, mint minden bölcsesség és filozófia – vallotta Ludwig van Beethoven, a bécsi klasszika egyik legnagyobb alakja, aki 1770-ben ezen a napon született.

Joseph Karl Stieler: Beethoven a Missa solemnis kéziratával (1820)
Joseph Karl Stieler: Beethoven a Missa solemnis kéziratával (1820)

December 17-én történt

1687 Eger városa felszabadult az 1596-tól tartó török elnyomás alól.
1792 Az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság tagjai Kolozsváron megtartották az első magyar nyelvű színházi előadást.
1832 Az 1832–1836-os pozsonyi diétán Kossuth Lajos megindította az Országgyűlési Tudósításokat.
1892 Megjelent a Vogue amerikai magazin első száma.
1898 A Moszkvai Művész Színház bemutatta Csehov Sirály című drámáját.
1903 Az amerikai Wright testvérek a világon először emelkedtek motoros, a levegőnél nehezebb repülőgéppel a levegőbe.
1944 Megjelent az Új Dunántúl, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front újságja, amely 1948-tól Dunántúli Napló, az 1990-es évektől Új Dunántúli Napló címen jelent meg.
1970 A lengyel tengermelléki sztrájkhullám során a rendőrség tüzet nyitott a gdyniai hajógyár dolgozóira, a sortűznek 18 áldozata volt.
1992 Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó aláírta az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA).
1999 A katolikus egyház nevében II. János Pál pápa sajnálatát fejezte ki az 1415-ben megégetett Husz János máglyahalála miatt.
2001 Budán megnyílt a Millenáris Park.
2010 Tunéziában egy reménytelen helyzetbe került utcai árus felgyújtotta magát, ez az esemény lett az „arab tavasz” kezdete.
2014 Az Egyesült Államok és Kuba bejelentette, hogy több mint ötven év után újra diplomáciai kapcsolatot létesítenek.
2018 Az egyesült államokbeli Cambridge-ben a Minor Planet Központ bejelentette, hogy felfedezték a Naprendszer legtávolabbi, az emberiség által ismert objektumát. A valószínűleg golyóformájú objektum a 2018 VG18 jelet és a Farout (Távoli messzeség) becenevet kapta.
2021 A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón átadták Magyarország első honvédelmi sportközpontját.

December 17-én született

1706 Émilie du Chatelet francia matematikus, fizikus, természetfilozófus, az első nő, akinek művét francia tudományos kiadványban közölték
1734 I. Mária portugál királynő, Brazília első uralkodója
1749 Domenico Cimarosa olasz zeneszerző
1770 Ludwig van Beethoven német zeneszerző, a zeneirodalom egyik legnagyobb lángelméje
1797 Joseph Henry amerikai fizikus, róla nevezték el az induktív ellenállás egységét, a henryt
1797 Gróf Andrássy György gazdasági szakíró, az MTA tagja és egyik megalapítója

Gróf Andrássy György Széchenyi reformprogramjának lelkes támogatója volt. Fontos szerepet töltött be a magyar mezőgazdaság fejlesztésére indított mozgalomban, valamint támogatta a Lánchíd és az első vasút építését. Az MTA megalapításakor több mint tízezer forintot ajánlott föl. Legismertebb írásai: Gróf A. Gy.-nek és gróf Széchenyi Istvánnak a budapesti híd-egyesülethez irányzott jelentése… (Pozsony, 1833); Budapestnek árvíz elleni megóvásáról (Pest, 1845); Állattenyésztésről (Tasnerral, h. és év n.).
Forrás: OSZK / Magyar Szabadalmi Hivatal (Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

1899 Vadas Ernő World Press Photo-díjas fényképész
1904 Ladomerszky Margit színésznő, érdemes művész
1904 Lohr Ferenc hangmérnök, a magyar film első hangmestere
1914 Karinthy Gábor költő, műfordító, Karinthy Frigyes fia
1924 Lakatos Sándor Liszt Ferenc-díjas cigányprímás
1929 Peschka Vilmos Széchenyi-díjas jogfilozófus, akadémikus
1936 Ferenc pápa, a 266. római pápa, a katolikus egyház első latin-amerikai és első jezsuita feje
1944 Bene Ferenc olimpiai bajnok labdarúgó, edző
1949 Paul Rodgers brit–kanadai énekes, dalszerző, az egykori Free és Bad Company együttesek tagja
1963 Jón Kalman Stefánsson izlandi író, költő
1969 Roska Botond Prima Primissima díjas neurobiológus, akadémikus, a Magyar Szent István Rend kitüntetettje
1974 Lajkó Félix Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, citerás, érdemes művész
1984 Pap Adrienn Harangozó Gyula-díjas táncművész

December 17-én halt meg

1830 Simón Bolívar venezuelai politikus, a dél-amerikai függetlenségi háborúk kiemelkedő alakja, Nagy-Kolumbia elnöke
1895 Irinyi János vegyész, a biztonsági gyufa kidolgozója
1907 William Thomson (Lord Kelvin) angol fizikus, az abszolút hőmérsékleti skála meghatározója
1909 II. Lipót belga király 1865–1909 között, a Kongói Szabadállam nevű afrikai gyarmat megszerzője és könyörtelen kizsákmányolója
1964 Victor Franz Hess Nobel-díjas osztrák geofizikus
1987 Arkagyij Rajkin szovjet-orosz színész, humorista
1987 Marguerite Yourcenar francia írónő, a Francia Akadémia első női tagja
1999 Grover Washington Jr. amerikai jazzszaxofonos
2004 Tom Wesselmann amerikai festő, a pop-art képviselője
2009 Jennifer Jones Oscar-díjas amerikai filmszínésznő
2011 Dzsongil Dzsongil, Észak-Korea első embere 1994–2011 között, Kim Ir Szen fia
2011 Cesária Évora Grammy-díjas zöld-foki énekesnő, a morna stílus királynője
2016 Láng István Széchenyi-díjas agrokémikus, akadémikus

#eztörténtma