Tízek-Alkotó-Kör-9.jpg

Édeni állapot a művészet szolgálatában – Kecskeméten a Tízek Alkotó Kör

A művészet sokak szerint magányos műfaj, ám a 2016-ban életre hívott Tízek Alkotó Kör tagjai vallják: az igazi kiteljesedés a közösségi munkában rejlik. A csoport immár hét esztendeje a Kecskeméti Alkotóház ideális körülményei között, tágas műtermekben csiszolja tehetségét.

Közös alkotóműhely

„Megalakulásunk óta, éppen egy évtizede, minden évben megszervezzük az alkotótáborunkat. Hitvallásunk szerint a közösségi alkotás ereje az egyén lelkiállapotán túl a művészi produktumra is kihat” –  árulta el Pásztorné Rita.

A formáció az első összejövetelét Békésszentandráson tartotta, ahol a kellemes élmények mellett számos új művel gazdagodtak. Később több alkalommal is megfordultak a MANK mártélyi bázisán.

„Azért alakult meg a Tízek Alkotó Kör, mert a tagjai mind úgy gondolták, hogy a mindennapi élet tevékenysége mellet az alkotást, az önkifejezést létszemléletük alapértékének tekintik, és együtt talán könnyebb lesz megtalálni azokat a lehetőségeket, ahol a közös alkotás körülményeit képesek megteremteni” – mondta Bereznai Péter Munkácsy-díjas érdemes művész. A festőművész hozzátette: maga is régóta jár a hírös városba dolgozni, mert véleménye szerint ez az alkotóház az egyik legszebb, legalkalmasabb hely – gyönyörű, világos műtermeivel – az elmélyült alkotómunkára. A 114 éves Alkotóház, az északra néző világos műteremablakival, 12.000 m2-es ősparkjával ideális hely az elvonásra, az elmélyült alkotásra.

Minden adott ahhoz, hogy ott komoly alkotómunka folyhasson. A kör tagjai is nagyon megszerették ezt a helyet. Hozzáteszem, nem véletlen, ugyanis ott az alkotómunkát tényleg mindenben segítik az alkotóház dolgozói, mondhatnám, édeni állapotot teremtenek a művészek számára.

Évekkel ezelőtt a Nemzeti Művelődési Intézet indított hasonló kezdeményezéseket Békés megyében. „Miután ez a szerveződés megszűnt, szétszéledt a társaság. Időnként egyikünk-másikunk kiállításán találkoztunk, amikor megszületett a gondolat, hogy nem hagyhatjuk annyiban, és 2016-ban megalakítottuk a Tízek Alkotó Kört – avatott be Pásztorné Rita. – Szerencsésnek gondoljuk magunkat, hogy a hatalmas, szakmai eszközökkel teljesen felszerelt, világos műtermeket kínáló Kecskeméti Alkotóházban 2019 óta megrendezhetjük éves találkozónkat.”

Tízek-Alkotó-Kör-4
Fotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu

Az ideális helyszín

„Van tíz műterem, minden alkotó külön műteremmel rendelkezik, plusz a közös kiszolgáló egységekkel. Azt mondják, a képzőművészet magányos műfaj, mégis az igazi kiteljesedés közösségben tud létrejönni. A Kecskeméti Alkotóház erre tökéletesen alkalmas. Bárki, ha úgy gondolja, visszavonul a műtermébe, és nyugodt körülmények között, zavartalanul dolgozhat. Szerintem a legfontosabb esemény egyébként a napi három étkezés, mert akkor mindenki egy időben együtt van, beszélgetni tudnak, el tudják indítani a reggelinél a munkát, délben megbeszélik, hogy mi volt, este pedig vacsora után lazulnak. Kiváló ez a terep a profi művészeknek, de talán még fontosabb az autodidakta képzőművészcsoportoknak” – vélekedett a Munkácsy-díjas képzőművész.

A megszületett festményekből a társaság rendszeresen közös tárlatot rendez. Nyolcadik esztendeje tartanak tavaszi „együtt-alkotást” a Kecskeméti Alkotóházban, amelynek gyümölcseként korábban már a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár nagytermében is bemutatkozhattak a nagyközönségnek.

Bereznai Péter magyar festőművész. Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Kultúra magazin
Bereznai Péter magyar festőművész. Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Kultúra magazin

Bereznai Péter a napokban járt az alkotóházban meglátogatni a társaságot. „Élmény együtt lenni, beszélgetni velük. Nagyon nagyra értékelem azt, ahogyan ezek az alkotók olyan tiszta, őszinte szeretettel beszélnek a művészetről, a művészekről. Munkáikat látva meggyőződésem, hogy mindegyikük valóban tehetséges, szakmailag felkészültek, érett személyiségük nyilvánvaló jegyei ott vannak az alkotásaikban. Más kérdés, hogyan alakul az egyes emberek élete, sorsa, esetleg miért nem válhat számukra a művészet az első számú élethivatásukká – ez soha nem a tehetségen múlik.”

Címlapfotó: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu

A Tízek Alkotó Kör tagjai:
Borbély Mária – Gyula, Fábián Julianna – Békés, Fülöp Antal – Mezőberény, Balogh Lajosné – Budapest, Lőrincz Mária Magdolna – Kiszombor, Murányi Teréz – Szeged, dr. Falus Katalin – Budapest, Nagy József – Békéscsaba, Papp Mária – Gyula, Pásztorné Rita – Békéscsaba.

Ez is érdekelheti

Ezen a kiállításon elmosódnak az álom és a valóság határai

Felébredünk, kinyitjuk a szemünket és felismerjük a szobát. Mégsem áll össze rögtön minden. A tárgyak a helyükön vannak, de az álom hangulata egy darabig még ott marad rajtuk. Előfordul, hogy a függöny egy pillanatra alaknak látszik, vagy egy hangról nem tudjuk eldönteni, valóban hallottuk-e. A szentendrei Karnevál Kávéházban látható Hipnopomp című kiállítás ezt az élményt bontja ki hat különböző művészi megközelítésen keresztül.

Tomasz Piars: Sokféle látvány és gondolat összeütközéséből építkezem

Tomasz Piars képei egyszerre idézik a modernizmus tiszta formáit, az art deco eleganciáját, a futurizmus progresszivitását vagy éppen a kubizmus analitikusságát.

Simon Debóra: Nem szeretném, hogy a képek teljesen elnehezüljenek

Simon Debóra Eszter festményein puha, lazúros felületek találkoznak tűkkel, ollókkal, szemekkel és vörös cseppekkel. A képek első pillantásra meditatív, szinte súlytalan világokat nyitnak meg, közelebbről nézve azonban rendre felbukkan bennük valamilyen behatolás vagy fenyegetés. A művésszel gyerekkori rajzairól, az édesapja elvesztése után megjelenő felhőkről, az irányított véletlenekről, és a tanításról beszélgettünk.

David Hockney magyar művészekkel mutatja meg, milyen világ marad a gépek után

Mit kezd egy autógyártó cég az iparosodás, a sebesség és a hatalom árnyoldalaival? A Mercedes-Benz Art Collection első magyarországi bemutatkozása meglepően önreflexív választ ad: nemzetközi világsztárok és nagyszerű magyar alkotók művein keresztül vizsgálja, milyen világot hozott létre a gép – és mi maradhat utána.