A magyar pavilonban általában fiatal művészek állítanak ki, éppen ezért nem kaphatott lehetőséget erre például Reigl Judit, akit viszont Gulyás Gábor nemzeti biztos a központi tárlathoz ajánlott be. A közönség számára a kiállításon derül ki, hogy a magyar művész valóban kiállíthat-e. Könnyen érthető, mégsem primitív ? jellemezte a magyar munkát a nemzeti biztos. Elmondta: rekordszámban jelentkeztek művészek tavaly a pályázatra, összesen 20-an nyújtották be anyagukat, végül Asztalos Zsoltra esett a választás, akit a munkában Uhl Gabriella segít kurátorként ? kiállításuk május 30-án délelőtt fél 10-kor nyílik meg. "Hagyományosan 50 millió forintból valósul meg a kiállítás, és ez idén is így volt, végre azonban nem rendkívüli keretben kapták meg az összeget" ? válaszolt a Kultúra.hu kérdésére Asztalos Zsolt. Ebből finanszírozzák a féléves fenntartást, amíg a biennálé nyitva tart, a vízen való szállítást és az átalakításokat.
Tévé, bomba, hegedűkoncert
A magyar installáció tévéken bemutatott bombákat jelentet meg. A munka látható volt a Műcsarnokban a Mi a magyar? című kiállításon, Velencében pedig november 24-éig állítják ki. ?A velencei esemény évek óta nézői rekordot dönt, a válság ellenére erre idén is számítunk? ? számolt be az elvárásokról a nemzeti biztos. A magyar megnyitó újdonsággal is vár: május 30-án nemzetközi sajtótájékoztatót tartanak a Velencei Magyar Házban, illetve hegedűkoncertet ad Lajkó Félix. A magyar programra körülbelül egy óra jut, azt ugyanis a nap folyamán többek között az olasz és az amerikai megnyitó követi. Katalógust és nyomtatott dvd-t is kiadnak a szervezők azért, hogy a magyar alkotást minél jobban megismerjék az érdeklődők. Akik pedig a kiállításra is eljönnek, nem csak a hangtarex tévéken vetített, fel nem robbant bombákat tekinthetik meg, hanem arról is láthatnak képeket, hol nem robbantak fel bombák a világban. Az installációhoz kapcsolódó weboldal is elérhető lesz az amúgy wifivel ellátott házban , hiszen fontos része a kiállításnak. Ezen keresztül némi interaktivitást is kapcsolódik majd a tárlathoz: a művész és a kurátor várja a visszajelzéseket, hogy milyen feszültségeket kellett leküzdeniük maguknak a látogatóknak. Asztalos Zsolt skype-on üzente meg, hogy folyamatosan bővítik a honlapon azt a konfliktustérképet, mely egy német egyetemmel együttműködésben született meg.
Egységessé varázsolták a magyar pavilont
A munka nagy része a Velencei Magyar Ház belső tereinek egységesítését jelentette, jelenleg azonban 99 százalékos készültségben állnak. A szürke térben ismertető tabló vezeti fel a koncepciót. ?Míg ötven éve még virágcsokrokat tettek az alkotások köré, ma már ez elképzelhetetlen. Megállapíthatjuk, hogy a belső tér burkolásával, a padló újracsiszolásával az egyik legjobb belső teret alakítottuk ki a magyar kiállítások sorában? ? mondta Gulyás Gábor. Hangtarex tévéket raklapokra helyezték, különböző magasságokban, különböző irányba nézve ? ezzel is játszadozva az egyébként letisztult térben.
A magyarok
A magyar szekció szinte a kezdetektől különálló épületben kap helyet. Az 1895 óra megrendezett kiállítás nyolcadik eseményén, 1909-ben kapott külön épületet a magyar szekció. A Velencei Magyar Házat Maróti Géza, a szecesszió jeles építésze készíttette a gödöllői művésztelep. Asztalos Zsolt mellett Mátrai Erik Gömb című kiállítása is látható lesz Velencében, szeptembertől két hónapig tart nyitva.
A külföldiek
A kínaiak egy templomban kaptak helyet: mindent leburkoltak, hogy ne tegyenek kárt. Az oroszok munkáját teljes titoktartás övezi, antennának látszó tárgyak azonban fel-felsejlenek az épületben. Semmit nem lehet tudni a britekről, azt azonban mindenki tudja, hogy a Vatikán először állít ki. Idén pedig a német és a francia kiállítást egymás pavilonjaiban rendezik meg.
