?Ez a Velemi Névtelen különös, titokzatos figura. Egyesek még a létezését is vitatják, mások az első nyugatos költőnket ünneplik a még Balassi előtt élt fenegyerekben. De talán nem is az számít, létezett-e csakugyan, vagy csak kellett volna léteznie. A mű a fontos: a sokszor pimasz, sokszor pajzán, sokszor panaszkodó versek, amelyek nemcsak a mohácsi csatától Kőszeg ostromáig, de a kéjsóvár kocsmatündérektől a fehérmájú grófnékig, a virgonc örömtől a lankadt mélabúig vezetnek. A nemrégen fellelt és kiadott vékonyka, helyenként mégis vaskosnak bizonyuló verseskönyv elevenedik meg előttünk ezen az estén.?

 

Nyilo_combok_erdein_tul_kep1

A Nyíló combok erdein túl Győrei Zsolt irodalomtörténész A Velemi Névtelen versei és levelesládája című kötetéből született verses-zenés est. Az előadásban a 16. századi magyar nyelvhasználatnak megfelelően csendülnek fel hol olvasva, hol énekelve, hol pedig szavalva pimaszabb, erotikusabb, néhol szomorkás, de mindenféleképp mosolygásra okot adó írások. Maga az író is részt vesz a darabban Nagy Dániel Viktor énekes, gitáros és szavaló előadása mellett.

 

Nagy Dániel Viktor az előadás kapcsán mesélt az íróval való közös munkáról, Velemi Névtelen humoráról, az est hangulatáról.

 

Miért fontos neked ez az előadás?

Egyrészt, mert az író, Győrei Zsolt egyetemi tanárom volt, és megtisztelt a bizalmával, amikor engem kért fel, hogy a verseiből készítsünk közösen egy zenés-verses estet. Másfelől azért, mert nem találkoztam még nyelvezetében ennyire korhű, megfogalmazásában mégis mai szövegekkel. Kedvelem Zsolt, vagyis a Velemi Névtelen költő humorát, nyelvi leleményességét. Ez az előadás olyan, mint egy őszi napon bebugyolálva, gyertyafénynél olvasni egy jó könyvet: különös világot teremt, amely, miközben hallgatod, körülölel az intellektusával és megmelengeti a szíved emberiességével. Egy sosemvolt, középkori költő azt mond, amit akar. Szókimondása és kacérsága pedig sokszor helyettünk válaszol az élet nagy kérdéseire nemes egyszerűségével. Ezért szeretem ezt az előadást. És nem mellesleg a zene, az éneklés, amelyen keresztül még érzékibben tudom megmutatni ezt a világlátott figurát.

 

Nyilo_combok_erdein_tul_kep2

Van kedvenc Velemi-sztorid?

Persze, hogy van! Amikor a költő megszeplősíti a nyomdász egy leányrokonát, mégpedig éppen annak esküvője napján. Majd mikor erre rájön az illető, nem mondja el ugyan a férjnek, de bosszúból nem nyomatja ki a költő verseit. Szerencsére nemcsak az ezt megfogalmazó, válogatott káromkodásokkal és rosszkívánságokkal teli levél hangzik el az est folyamán, hanem az erre válaszul írt, igen ízes, pofátlan vers is, amely egyszerre stílszerű és nagyon mulatságos.

 

Milyen kapcsolat van közted és a tanár úr között?

A színpadra állítás folyamán kikerülhetetlen volt a leplezetlen megnyilvánulás egymás előtt, és hogy őszintén segítsük a másikat a meglátásainkkal. Végtére is gyakran egy nappaliban, pipázás közben, beszélgetésekkel tarkítva dolgoztunk, amíg el nem készült a műsor. Ő nekem segített a versek személyessé tételében, én pedig őt segítettem a levélrészletek felolvasása közben. Mindkettőnk számára egyfajta intim, személyes közeget teremt ez az előadás, amelyben már mint cinkosok veszünk részt egymás oldalán.

 

Kiknek szánod ezt az előadást?

Valójában mindenkinek, aki egy kicsit másféle, mondhatnám, tartalmas és intellektuális kikapcsolódásra vágyik. Aki nem rest figyelni a kurta szófordulatokra, és aki örömét leli az irodalom hallgatásában és vele együtt a zenében, amelyen keresztül megszólaltatjuk ezt a sosemvolt költőt, egy sosemvolt élet mégis ismerős emlékeit.