Klebelsberg nemcsak az oktatásra és a tudományra, de a nemzet egészségére is figyelt

– A kultúraértelmezésben és a kultúraátadásban is hiteles hely, mert itt az egységben látás érvényesül – mondja a rendezvénynek otthont adó Petőfi Irodalmi Múzeumról Nyiri Péter, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, aki a későbbiekben is azt hangsúlyozta: „nagy szükség van az egységben látásra, hogy az Ady Endre rettegte ’minden egész eltörött’ rémét és veszélyét elkerüljük. Ehhez pedig arra van szükség, hogy ápoljuk és őrizzük a kulturális örökségünket, mellyel gazdagíthatjuk az európai műveltséget is.

– Ugyan a kultúra egyéni teljesítményekből áll össze, az átadásban, a közművelődésben nem egyéni futam, hanem társasjáték – folytatja Nyiri.

Ez a szemlélet pedig összecseng az Anyanyelvápolók Szövetségének törekvéseivel is. Kazinczy nyomán az „édes miénk” elvét valósítja meg, ami azt jelenti, hogy a magyar kultúra, a magyar nyelvi örökség megtartását tűzi ki céljául, melyben a fiataloké a főszerep.

Juhász Judit, az ünnepi műsor szerkesztője egy személyes történettel vezette be dr. Makkai Béla egyetemi docens gróf Klebelsberg Kunó örökségéről szóló előadását. Ebben a történetben egy Kecskemét melletti településen, egy Kargala-puszta nevű kis faluban élő és ott munkálkodó tanítónőről mesélt; ő volt Magyarország utolsó 1–8. osztályos iskolájának tanítónénije. Az iskolát – s nem csupán ezt az egyet, hanem még közel ötszáz másikat – még a 30-as években építtette az arisztokrata kultúrpolitikus, Klebelsberg Kunó. Juhász Judit ekkor, kargala-pusztai látogatásán találkozott először az arisztokrata nevével. Az iskolában tapasztaltak, valamint Elli néni odaadó pedagógiai hozzáállása ébresztette rá, hogy az embereknek több ehhez hasonló történetet kellene hallaniuk, mint ahogy Klebelsberg Kunó méltatlanul keveset emlegetett tetteiről is illene többet tudnia a magyar embernek.

Dr. Makkai Béla előadásában Klebelsberg Kunó kultúrpolitikáját és örökségét méltatta, hangsúlyozva a miniszter oktatásra, tudományra és kultúrára gyakorolt hatását. Kiemelte, hogy Klebelsberg Kunó az oktatás rendszerének megújításával és a nemzet egészségi állapotának javításával új irányvonalat teremtett Magyarországon. Előadásában a népiskolák építéséről is szót ejtett, amelyek Klebelsberg minisztersége alatt gyors ütemben épültek, különösen elmaradott vidéki régiókban. Az oktatás tartalmát is megújította, és vezető szerepet játszott a nemzetnevelés koncepciójának megvalósításában Imre Sándor és Karácsony Sándor elgondolásai alapján. A miniszter ösztöndíjprogramokat is indított, amelyek lehetőséget biztosítottak a fiatal tudósok, művészek és történészek számára, hogy külföldi tapasztalatokat szerezzenek.

A Collegium Hungaricum intézmények létrehozása révén Bécsben, Berlinben, Rómában és Párizsban fiatal tehetségeknek biztosítottak lehetőséget a továbbtanulásra. Klebelsberg nemcsak az oktatásra és tudományra, hanem a nemzet egészségügyi helyzetére is figyelt, a vidéki bábaképzés bevezetésével és az orvosok számának növelésével. Ugyanakkor a sport mint közösségépítő erő fontosságát is hangsúlyozta, az ő nevéhez köthető a Margitszigeti Uszoda és a Testnevelési Főiskola létrehozása.

Dr. Makkai Béla zárásul megemlítette, hogy Klebelsberg politikai és társadalmi tevékenységét gyakran kritizálták, de az általa elindított reformok és az általa megteremtett intézményrendszer hosszú távon komoly hatást gyakorolt a magyar társadalom fejlődésére. A miniszter öröksége, amelyet intézmények, ösztöndíjak és kulturális kezdeményezések formájában hagyott hátra, a jövő számára is példaként szolgál.

Az Anyanyelvápolók Szövetségének ünnepi műsorát élőben közvetítették a helyszínről, amely a következő linken is megtekinthető.