Homonnay Zsolt, a darab rendezője Kálmán Imre monumentális zenei világából indult ki, amely rendkívül gazdag, árnyalt és sokrétű jelentéstartalmakat hordoz magában. A zenei szövet szerves egységet alkot a librettóval: a dalok, a duettek, az együttesek és a hangszerelés, valamint a szöveg együtt testesíti meg azt a drámaiságot és mélységet, amely a nagyoperett történetében is megjelenik.
Fedóra Palinszka, a megözvegyült fiatal hercegné – attól tartva, hogy csak a hitvesi öröksége miatt érdeklődnek iránta a férfiak – úgy dönt, hogy ezután néhai férje, a herceg vagyonát kezeli, és elzárkózik az újabb szerelemtől. Egy alkalommal azonban ellátogat a szentpétervári cirkuszba, ahol egy kitűnő műlovar – kiábrándulva a világból – manapság csakis a cirkusznak él, és egyre nagyobb kockázatot vállal a porondon. Vajon eljutnak-e együtt odáig, hogy maguk mögött tudják hagyni bizalmatlanságukat, csalódottságukat és félelmeiket?
Homonnay Zsolt rendezői koncepciójának alapját az egyén személyes és kollektív magánnyal való küzdelme képezi: a menekülés az őszinte, nyílt, emberi kapcsolatoktól, a társas érintkezések alkalmával magunkra öltött álarc, valamint a felismerés, hogy képesek vagyunk levetkőzni eddig játszott szerepeinket. A magány kérdésköre nem csupán Fedóra és Mister X. szerepfejlődésének mozgatórugója: az egyedüllét Slukk Tóni karakterét is jellemzi, hiszen a világutazó – mintha folyton keresne valamit, ami hiányzik az életéből – országról országra vándorol. A nagyoperett drámai izgalmát erősíti Szergej Vlagyimir nagyhercegnek, Mister X. riválisának az előadásban hangsúlyt kapó cselszövése és ármánykodása.
Az előadás páratlan látványvilága az Operettszínháztól már megszokott, ízig-vérig 21. századi miliő lesz, amely – tiszteletben tartva a műfaj stiláris elemeit és a korszakot, melyben a darab játszódik – egyesíti a fantasyt és a thrillert. Ugyanakkor a cirkusz világa is szerves részét képezi a produkciónak. Az Orbán János Dénes által újraírt szövegkönyv célja, hogy a librettó megfeleljen a mai néző elvárásainak. Az eredeti darab több mint négy és fél órás, amire a jelen közönségének csupán elenyésző rétege nyitott, így a műről lefejtették a közel száz évvel ezelőtti, az akkori – főként Bécsre jellemző – társadalmi helyzetekre reflektáló dialógusokat.
Kálmán Imre többször is a szövegkönyv átdolgozására kérte a szerzőket, ám a bemutató időpontjának közeledtével már nem volt több lehetőség a javításra, így számos következetlenség maradt benne. Az 1950-es években ismét átírták a szövegkönyvet, ezúttal politikai nyomásra, így A cirkuszhercegnővel minden színházi alkotónak meggyűlt a baja az idők folyamán. Orbán János Dénesék visszatértek az eredeti német szöveghez, vagyis tűpontosan lefordították – nagyrészt Kulinyi Ernő eredeti dalszövegeinek megtartásával –, majd ezt követte a dramaturgiai munka, amelynek köszönhetően az előadás tömörebb, feszesebb és természetesen jóval rövidebb lett.
A Túri Erzsébet díszlettervező által megálmodott játéktér egyszerre elegáns és modern, egyesíti a reális helyszíneket és az álomvilágot, megjelenik benne mások mellett a cirkusz porondja és a nagyherceg titkokat rejtő kastélya, a különleges látványvilágot pedig a színház új, hatalmas LED-falának beépítése is erősíti. Az előadás jelmeztervezője Füzér Anni, aki a három felvonáshoz három különböző, korszerű esztétikát és színdramaturgiát rendelt; a jelmezek reflektálnak az 1930-as évek korára és az orosz viseletekre, mégis vizuális egységet képeznek majd a színpadon.
A nagy ívű produkciót 2025. február 21-én, pénteken, 22-én szombaton, és 23-án, vasárnap hármas szereposztásban mutatja be a Budapesti Operettszínház. Fedóra Palinszka szerepében Kiss Diána, Bordás Barbara és Lévai Enikő látható, Mister X.-et pedig Laki Péter, Sándor Péter, valamint Nemes Tibor játsszák.
