Először láthatóak Magyarországon a videóművészet Rembrandtjának néma remekművei
Magyarországon első alkalommal láthatja a közönség a kortárs videóművészet világhírű alkotója, Bill Viola műveit a városligeti NEO Kortárs Művészeti Térben. A november 22-én nyíló kiállításon a videóművész három alkotását és egy interjúját láthatja a közönség, amelyeket a csend köt össze, ugyanis olyan filmeket nézhet meg a látogató a kiállítótérben, amelyekben nem kíséri hang a levetített képsorokat. A művek a művész júliusi halálát követően egyben mementóként tisztelegnek Bill Viola munkássága előtt.
„Bill Violát a »videókorszak Rembrandtjaként« és »hi-tech Caravaggióként« jellemezték, videóművészete a régi mesterekre jellemző érzelmi mélységet és technikai tudást hordozza, miközben a modern technológiát használja a mélyebb emberi tapasztalatok feltárására” – jellemezte a művészt a brit Royal Academy of Arts.
A videóművészet egyik legfontosabb alkotója a műfaj hetvenes évekbeli kezdetei óta jelentős alkotások létrehozásával teremtett saját stílust. A New York Times így fogalmazott róla: „a legújabb technológiát használja a legősibb érzelmek felkavarására”.
A lassú, vágás nélküli mozgás, az analóg, trükkök nélküli kamerahasználat védjegyévé vált, amelyekkel videóiban az emberi lét alapvető kérdéseit – az érzelmek változását, a születést, halált, szenvedést és a tudat állapotait – kutatja. Munkássága elválaszthatatlan a videóművészettől, hiszen ő az egyik alkotó, aki új irányt adott a hatvanas évektől induló új kifejezésmódnak. Ezek a művek nem véletlenül váltak a műfaj nagy hatású alkotásaivá, mert leginkább az emberi létről és a megváltásról szólnak, amelyek forrásait a művészettörténet klasszikus ábrázolásaiban és az ezekhez kapcsolódó filozofikus és misztikus szövegekben kereste.
„A NEO tereiben megvalósuló Bill Viola-kiállítással a Szépművészeti Múzeum egy régi vágya teljesült. A méltán a videóművészet mesterének nevezett alkotó megismertetése a hazai közönséggel régi adósságunk, amelyet most – ha még csak szűkebb keretek között is, de – teljesíteni tudunk. A Csend című kiállításon bemutatott három munka sok szempontból összekapcsolódik, olyan élménnyel szolgál a látogatónak, amely figyelmet, időt kér, de felemel, és a művészi ábrázolás egy nem megszokott, visszafogott módjával ismertet meg” – emelte ki Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.
Viola műveit olyan rangos intézmények mutatták be, mint a párizsi Grand Palais – ahol retrospektív kiállítása lenyűgözte a közönséget –, valamint a New York-i Museum of Modern Art (MoMA), a Los Angeles County Museum of Art (LACMA), vagy a londoni Tate Modern, melyek központi szerepet játszottak a videóművészet elismertetésében. A Velencei Biennálén 1995-ben Viola képviselte az Amerikai Egyesült Államokat, és egyéni kiállításain bemutatott installációival és egycsatornás műveivel világszerte nagy hatást gyakorolt a videóművészet irányzataira.
A tárlaton látható három mű mindegyike hang nélküli, így arra készteti a nézőt, hogy a képsorok pszichológiai aspektusaiban úgy mélyüljön el, hogy azok atmoszférájához adja hozzá a magában kialakuló esetleges hanghatást. A Csendes hegy (2001), a Találkozás (2012) és az Ősök (2012) mind az emberi létezés különböző, pszichológiai értelemben súlyos pillanatait járják körül.
A műveket kiegészítő rövid riportfilmet Christian Lund készítette 2011-ben a Louisiana Museum of Modern Art részére.
A művész számára a hang vagy a hiánya alapvető jellemzője a videóművészetnek. Ez meghatározza egy-egy mű karakterét, amiről a művész e kiállításon bemutatott interjújában beszél. Bill Viola számára nemcsak a lélektan, de a művészet története, a vallások bölcsességei is fontos inspirációt jelentett, ami e művekben is tetten érhető. A reneszánsz festményeken látható gesztusalapú érzelemkifejezés vagy a bibliai történeteket idéző videók a művész kultúrtörténeti érdeklődését bizonyítják. Az itt látható három mű emberi viselkedésformákat, családi és generációs viszonyokat mutat, amelyeket a néző a művészre jellemző lassú képkezeléssel, elmélyültséggel ismerhet meg. A Csend című kiállítás – bár Bill Violával és alkotótársával, feleségével, Kira Perovval együttműködésben készítették elő – a művész tragikus halála miatt életművének nagysága előtti tisztelgéssé vált.
A kiállításhoz változatos kísérőprogramok kapcsolódnak: videóworkshop, különleges tárlatvezetések és előadások, iskolai foglalkozások és szabadegyetem, valamint a társadalmi projekt alkotásaiból készült alternatív kiállítás és a művek különböző vetületeit bemutató podcastok, amelyek segítségével arra bátorítjuk a nézőket, hogy merjék és tudják is egyénileg értelmezni az adott műveket.
A NEO Kortárs Művészeti Tér harmadik megvalósult társadalmi projektjét Bill Viola Csend című kiállításának a témája inspirálta, és adta az ötletet ahhoz, hogy halló és hallássérült fiatalok integrált csoportokban együttműködve dolgozzanak. A projektben részt vevő diákok workshopokon, drámafoglalkozásokon, vezetett meditáción, táncalapú kreatív/önismereti foglalkozáson és előadásokon vettek részt jeltolmácsok segítségével. A NEO Kortárs Művészeti Térben a látogatók ingyenesen megtekinthetik a társadalmi projekt keretében készült műveket. A projekt a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel együttműködésben valósult meg.
