Először nyílik kiállítás Magyarországon William Blake alkotásaiból

A Szépművészeti Múzeum Menny és Pokol házassága – William Blake és kortársai című kiállítása az idei év kiemelkedő kulturális vállalása, amelynek jelentőségét tovább emeli a példaértékű nemzetközi intézményi együttműködés – mondta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár a kiállítás szeptember 25-i megnyitóján.

Závogyán Magdolna kiemelte, hogy a londoni Tate és a budapesti Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria sorban negyedik együttműködése az első átfogó William Blake-kiállítás mind Magyarországon, mind a kelet-közép-európai régióban.

„Blake menny és pokol közötti vibráló, döbbenetesen szuggesztív világa nem ígér számunkra könnyed szórakozást, kellemes instant kalandot” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: valami mást mutat nekünk a kultúratörténet egyik legizgalmasabb zsenijének, az angol romantikai irodalom és képzőművészet virtuózának az életműve és ennek metszete.

„Blake képekbe, víziókba, szavakba és próféciákba olvadt művészetének jelen bemutatása felhívás egy mélységes mélybe vezető utazásra, egy olyan tökéletesen egyedi univerzumba, melyben már nem értelmezhető a művészeti ágak, az irodalom és a képzőművészet különválása, melyben csak az alkotó, az alkotás létezik a maga szétzilálhatatlan és szétválaszthatatlan egységében” – mutatott rá Závogyán Magdolna, hangsúlyozva: egy ilyesfajta lelki megmerítkezéshez és inspiráló szellemi erőfeszítéshez nem kevés merészség kell, mind szakmai, mind befogadói oldalon.

Földényi F. László Széchenyi-díjas esztéta arról beszélt, hogy Blake egész életében különcnek számított. „Négyéves korától, amikor előbb Isten benézett az ablakán, majd később egy angyalokkal teli fát megpillantott, élete végéig többnyire a látomásaira figyelt” – mondta, hozzátéve: „Blake a maga korában a tágabb közönség előtt ismeretlen maradt, és még halála után is sokáig szánnivaló bolondként tartották számon.”

Jó ideje azonban hatásköre túlszárnyalja nagy kortársaiét, Keatsét, Byronét vagy Shelley-ét – jelentette ki Földényi F. László. Felidézte: Allen Ginsberg 1968-ban Chicagóban a vietnámi háború elleni nagy tüntetésen Blake verseivel lelkesítette az egybegyűlteket, a The Doors együttes a nevét neki köszönhette, de hatott a punk legradikálisabb zenekarára, a Sex Pistolsra, a festő Francis Baconre, a filmrendező Jim Jarmuschra vagy a költő-zenész-performer Patti Smithre is. Jóval korábban a szürrealisták is benne látták egyik ősüket, és nagy hatást gyakorolt Georges Bataille és Emil Cioran filozófusokra, akik szintén „elhibázott teremtésről” írtak – fűzte hozzá.

Az esztéta azt mondta, osztja Blake-ről kortársa, William Wordsworth véleményét: „bolond volt, ami azt jelenti, hogy kizárólag a saját belső hangjára hallgatott, nem akart igazodni a többiek józanságához, semmiféle elvárásnak nem akart megfelelni”. Jó ideje vitathatatlan népszerűségének egyik magyarázata éppen a töretlen makacsság – összegzett Földényi F. László.

A Szépművészeti Múzeumban szeptember 26-tól látható kiállítás a londoni Tate gyűjteményéből válogatva a brit képzőművészet és irodalom kiemelkedő alakjának legjelentősebb műveit tárja a látogatók elé, és bemutatja az angol képzőművészet egy különösen mozgalmas időszakát is.

A több mint száz művet felvonultató kiállításon Blake alkotásait az őt leginkább inspiráló művészek és kortársai, többek között Henry Fuseli (Heinrich Füssli), Benjamin West, John Hamilton Mortimer és J. M. W. Turner alkotásaival együtt láthatja a közönség.

A tárlaton Blake magyar művészekre kifejtett hatásával is megismerkedhetnek a látogatók: az irodalmi vonatkozásokat Szerb Antal és Szabó Lőrinc, a képzőművészeti párhuzamokat Borsos Lőrinc és Kondor Béla művein keresztül mutatja be a 2026. január 11-ig látható kiállítás.