Ezért élhetnek tovább a macskák, mint a kutyák

Egy új kutatás szerint a hosszabb élettartam összefügghet az emlősök agyméretével és immunrendszerük összetettségével is.

Stockphoto - Kutya - Macska -  Illusztráció. Fotó: Shutterstock
A kép illusztráció. Fotó: Shutterstock

Miért élnek általában tovább a macskák, mint a kutyák? Egy új kutatás szerint a hosszabb élettartam összefügghet az emlősök nagyobb agyméretével és összetettebb immunrendszerével – írja a ScienceDaily. A Bathi Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport 46 emlősfaj evolúciós különbségeit vizsgálta, és megállapította, hogy a hosszabb életű fajokban több immunrendszerhez kapcsolódó gén található. Ez azt sugallja, hogy a hosszú élet egyik kulcsa az immunrendszer genetikai megerősítése lehet.

A kutatók a fajok maximális élettartami potenciálját (MLSP) elemezték, vagyis azt, hogy egy adott fajból meddig élhet elméletileg a leghosszabb életű példány. Ez az érték nem az átlagos élettartamot tükrözi, amelyet a környezeti tényezők, például ragadozók vagy táplálékhiány is befolyásolnak. A tanulmány szerint az olyan fajok, mint a delfinek és bálnák – amelyek nagy aggyal rendelkeznek – akár száz évig is élhetnek, míg kisebb agyú állatok, például az egerek, csak egy-két évet.

Érdekesség, hogy bizonyos kisebb agyméretű fajok – például a csupasz vakondpatkányok vagy a denevérek – mégis hosszú életűek. Ezeknél a fajoknál szintén megnövekedett számú immunrendszerrel kapcsolatos géncsaládot találtak, ami alátámasztja, hogy

az immunrendszer genetikai komplexitása önmagában is segítheti az élethossz növekedését.

Dr. Benjamin Padilla-Morales, a tanulmány első szerzője szerint az evolúció során az agyméret és az élettartam kéz a kézben fejlődött, de a vizsgálatuk rávilágít az immunrendszer meglepő szerepére is: nemcsak a betegségek elleni védekezésben, hanem az öregedő sejtek eltávolításában, fertőzések kontrollálásában és a daganatképződés megelőzésében is központi szerepe lehet.

Ez is érdekelheti

Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.

Szegeden megleshetjük, hogyan szállnak a darvak

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság túravezetői közreműködésével szervezik az őszi daruleseket a szegedi Fehér-tóhoz.

Már Izland sem szúnyogmentes

Először találtak szúnyogokat a természetben Izlandon, azon ritka országok egyikében, ahol eddig nem éltek – közölte egy kutató. Három szúnyogot – két nőstényt és egy hímet – fedeztek fel a fővárostól, Reykjavíktól mintegy harminc kilométerre északra – mondta el Matthias Alfredsson, az izlandi Természettudományi Intézet entomológusa.

Egy falnyi csiga, tengernyi meglepetés

Óriáskagylók és mikroszkopikus csigák: a Mátra Múzeum csigafala új nézőpontot kínál a természet puhatestű csodáira.