Eötvös Péter utolsó művét posztumusz Artisjus-díjjal ismerték el
Idén is kiosztották könnyű- és komolyzenei kategóriákban az Artisjus-díjakat: összesen tizenhárom zeneszerző, szövegíró munkáját ismerték el a Magyar Zene Házában május 6-án tartott díjátadón. Hét zenei kategóriában díjazták a szerzőket, valamint átadták a tavalyi év legjobb produkciójának járó elismerést.
Az Artisjus 24. alkalommal díjazta a legkiválóbbnak ítélt kortárs zeneszerzőket és szövegírókat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a sikeres zenei produkciókra és az ezekbe fektetett szerzői munka jelentőségére. Az elismerés presztízse többek között abban rejlik, hogy a pályatársak ítélik oda a díjakat a kitüntetett művészeknek. Ezúttal is az Artisjus szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását külön szakmai bizottság – Bágyi Balázs, Both Miklós, Czutor Zoltán, Kocsák Tibor, Major Eszter és Sebestyén Áron – készítette elő.
Tabár Istvánt életműdíjjal, Kovács Adriánt az év könnyűzeneszerzője címmel, Schwarcz Ádámot, azaz Beton.Hofit pedig az év könnyűzenei szövegírója díjjal tüntették ki. Az év produkciójának a Stúdió 11 60 éves koncertjét választották, a formáció tagjai: Rátonyi Róbert, Barbinek Gábor, Boegán Péter, Csejtei Ákos, Csizmadia Dávid, Gátos Iván, Kalmus Pál, Magyar Ferenc, Nagy Balázs, Takács Donát, Tóth Gyula és Zsoldos Dániel. Junior Artisjus-díjat kapott Baukó Attila (Azahriah), Cseri Hanna (cserihanna), valamint a 18 éves Szirmai Marcell (Pogány Induló), aki az Artisjus-díj történetének legfiatalabb egyéni díjazottja. Az év magyarnóta-szerzője Ludvig József lett.
Az év komolyzenei műve kategóriában idén három alkotást is díjaztak: Dargay Marcell, Dinyés Dániel és Futó Balázs Jób könyve, Mohay Miklós Aranyszájú Szent János liturgiája, valamint a március 24-én elhunyt Eötvös Péter Valuska című, Krasznahorkai László regénye nyomán készült műve érdemelte ki az elismerést. A komolyzenei Junior Artisjus-díjat Oláh Patrik kapta.
